Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-01-12 / 1. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1994. január 12. Országos, helyi gondok és feladatok A szakmunkásképzés jelenlegi rendszere szervezetét és tartalmát tekintve a nagyüzemekre épült. A gazdaság változásával, a szerkezetváltás és a privatizáció elindulásával, a piacgazdaság alakulásának kezdetén alapvetően megváltozott a szakképzés gazdasági háttere. Az átalakuló, szétdarabolódó nagyvállalatok tömegesen megszüntették a tanulók gyakorlati képzési helyeit, a helyükre lépő vagy újonnan alakuló kis cégek pedig nem vállalják a feladatot, mert a képzési költségek viszszatérítése nehézkes, hosszadalmas és az amúgy is tőkehiánnyal küszködő vállalkozások nemigen engecf hetik meg maguknak a szakmunkásképzés „luxusát”. Pakson 1990-ben jött létre a 66l. Számú Szakmunkásképző Iskola, amely jelenleg Biritón működik. Az iskola létszáma évfolyamonként százhúsz száznegyven fő, ami három évfolyamot figyelembe véve jelentős létszám. Iáén nyáron bocsátotta ki első végzett évfolyamát az iskola. Szakmunkásbizonyítvánnyal a kezükben sokan munkanélküliként kezdték életpályájukat, aminek elsődleges oka a szakképzési rendszer szinte teljes összeomlása. □ Egyeíért-e ezzel Krémer Dezső az iskola igazgatója?- Teljes egészében! A problémák már a pályaválasztásnál kezdődnek, mert azt nem a gyerek képességei és érdeklődése határozzák meg, hanem, hogy a szülők melyik vállalatnál, milyen szakmában tudnak gyakorlati oktatási helyet biztosítani gyermeküknek. A kiválasztásról A munkáltatók nem a gyerek általános iskolai eredményei alapján választják ki a szakmunkástanulóikat, hanem a szülőhöz fűződő kapcsolataik szerint Nehéz manapság gyakorlati oktatási helyet találni, mi pedig csak azokat vehetjük fel a hároméves szakmunkásképző osztályainkba, akik ennek meglétét igazolni tudják. A lemaradók számára 1992 szeptemberétől úgynevezett szakképző osztályt indítottunk, ez a képzés kétéves, de szakképesítést nem ad. Nem egy jobb képességű erek vesz részt ebben az oktatási formán, mint a szakmunkásképző osztályokban lévők, csak azért, mert nincs elegendő gyakorlati oktatást biztosító munkahely. □ Az iskola szakmai területei meglehetősen egysíkúak. A lányoknál ruhaipari (varrónő), és az idén szeptembertől fodrász szakon folyik oktatás, a fiúk a hagyományos építőipari szakmákat - ács, asztalos, kőműves - tanulhatják. Ezekben a szakmákban azonban az idősebbek közül is sok a munkanélküli. Nem lehetett ezt 1990- ben előre látni?- Nem és ma sem lehet tudni, hogy három év múlva milyen szakmák lesznek keresettek a munkaerőpiacon. Jellemző erre a helyzetre, hogy tavaly egy országos értekezleten a Munkaügyi Minisztérium államtitkára a következőket mondta: „A jelenlegi feladat az, hogy ezek a gyerekek három évig az iskolapadban üljenek és ne az utcán kallódjanak.” Az új törvényről d Az idén az Országgyűlés törvényt alkotott a szakképzésről. Az új törvény hoz-e változásokat?- Jelentősen megváltozik a szakmunkásképzés rendszere. Három év átmeneti időszak után, 1996-tól gyökeresen átalakul ez a képzési forma is. A tízosztályos kötelező általános iskola befejezésekor letett úgynevezett alapvizsgajogosultságot ad a szakmunkásképzőbe történő beiratkozásra A törvény értelmében a szakmunkástanuló „tanulószerződést” köt a munkáltatóval, meghatározva hogy az elméleti képzést melyik iskolában kapja a tanuló. Pozitív vonás ebben, hogy a pályaválasztás kitolódik a gyerek tizenhat éves koráig, így nyilván érettebb, megfontoltabb döntésre van lehetőség. Továbbra is probléma marad azonban a gyakorlati képzést biztosító munkahely „megszerzése”, mivel a törvény jól körülhatárolt kötelezettségeket ír elő a munkáltató számára, ami ugyan feltétlenül helyes, hiszen a tanulók érdekeit mindenképpen meg kell védeni, de félő, hogy elriasztja a munkáltatókat. Kényelmesebb ugyanis a szakképzési hozzájárulást befizetni, műit magát a képzést megszervezni és működtetni. A gyakorlati oktatást végző vállalkozások eddig az iskolával álltak szerződéses viszonyban, most ez is megszűnik. A munkáltatók alkalmasságát a Gazdasági Kamara lesz hivatott eldönteni. □ Változik-e a költségek visszatérítési rendszere? ki új törvény szerint nem. Az oktatást végző munkáltatók továbbra is a tárgyévet követő március 31-ig igényelhetik vissza költségeiket a Szakképzési Alapból, ez azt jelenti, hogy április-májusban kerül a számlájukra az előző évben elköltött pénz. Egy tanuló foglalkoztatása - szakmától függően - száz-háromszázezer forint éves költséget jelent, ezt az összeget a munkáltatók mintegy megelőlegezik a költségvetésnek, miközben egyéb kötelezettségeiket (tb, áfa stb.) folyamatosan teljesíteniük kell. A Szakképzési Alap pályázatokat ír ki tanműhelyi beruházások ' támogatására. Ezekből a pénzekből vidéken keveset látunk. Úgy hírlik, volt minisztériumi tisztségviselők által alapított gazdasági társaságok jutnak jelentős összegű támogatáshoz korábbi kapcsolataik révén, és nehezen ellenőrizhető, hogy az ebből megvalósuló beruházások valóban az oktatást szolgálják-e. Ha jól működő szakképzést akarunk, ezen is feltétlenül változtatni kell. □ Eddig országos jellegű gondokról beszéltünk. Van azonban teendő itt Pakson is... - Az önkormányzat ismeri a problémát, a polgármester úr kezdeményezésére létrejött Szalai-Dobos képviselő úr vezetésével egy ad hoc bizottság, amelyben valamennyi alap- és középfokú iskola képviselteti magát egy-egy pedagógussal. A bizottság most az átmenet teendőinek kidolgozásán fáradozik. Valószínűleg szeptembertől a mi intézményünkben indul egy kilencedik osztály a középfokú iskolákba felvételt nem nyert tanulók számára, ók a tizedik osztály elvégzése után lehetőséget kaphatnak, hogy az új rendszerű szakmunkásképzésben vegyenek részt Szakmai profilváltás A kilencedik-tizedik osztály tananyaga közismereti tárgyakból áll majd, amit igyekszünk magas színvonalon oktatni. Fel kell készülnünk a szakmai profilváltásra is, aminek a személyi és tárgyi feltételeit kell megteremteni. A Gazdasági Kamara helyi szervezetének megalakulása után lesz lehetőség a gyakorlati oktatás új kereteinek kidolgozására. Hiszem, hogy sikerül kialakítanunk olyan korszerű oktatási rendszert, amely egyszerre szolgálja a tanulók, és a majdan szakmunkásként őket foglalkoztató munkaadók érdekeit RÁKOSI GUSZTÁV
