Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-10-07 / 33. szám

Paksi Hírnök 1994. október 7 4 nyilvánosságra hozott ada­tok szerint tizennyolc gya­núsítottat tartóztattak le az eddig tizenhárom mázsa ha­misított, egészségre rendkí­vül ártalmas paprikaőrle­mény „legyártása” miatt. Az ÁNTSZ gyorsan intézke­dett, az elmúlt hét végén Pakson is valamennyi élel­miszerboltban felleltároz­­tatta és zárolta az őrölt fűszerpaprika-készleteket. Az ország területén tizenöt, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium felügyelete alatt álló raktárát jelöltek ki, ahol a készleteket összegyűjtik. A paksi piacon is már csak így vásárolható fű­­szerpaprika Nagyon sokan félve merik megvenni a nem állami vállalatoknál készült paprikával fűszerezett hentesárukat, élelmiszereket. Az ag­godalomjogos, hiszen a mai napig az országban közel ötvenen szo­rulnak kórházi ápolásra ólommérgezés miatt. JÓL BEKEVERTEK A FŰSZERPAPRIKÁNAK Hamisítatlan hamisítók MÁRMAROSI MIKLÓS Külön fejezet foglalkozik a kriminalisztikai szakiro­dalomban a hamisítások „tudományával”. A „nyomok” az emberi társadalmak-civili­­zációk, a cserekereskedelem kialakulásáig vezethetők visz­­sza. A pénzszerzési éhség, vagy csupán - ha az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a szomszédé is - filozófia alap­ján a legkülönbözőbb próbál­kozások történtek, történnek. A hamisítások mindig vala­milyen hiányt igyekeztek pó­tolni, vagy egyszerűen csak gazdasági hátrányt okozni a konkurenciának. Sokaknak emlékezetes, ami- 1 kor a 60-as, 70-es évek­ben a száj- és körömfájás megtizedelte az ország sertés- és szarvasmarha-állományát. Aztán ez megismédődött alig két éve. Mindkét esetben a ha­zai húsexport látta a kárát... A híradásokból kiderül, hogy a paprikahamisításhoz felhasz­nált ólomoxid festékpor egy része külföldről származik. Bátya környéki fűszerpapri­ka-termelők egyértelmű­en úgy vélekednek: a lel­kiismeretlen viszonteladók között kell keresni a hamisítás tetteseit, akik Kalocsa és kör­nyékének paprikatermelőit akarják „padlóra” tenni... és ezzel a magyar fűszerpaprika exportját... áz emberi leleményesség ha­­l\ tártalan. Eddig úgy tud­­r% tűk, a halpaprikás, a A Ä paprikás krumpli nél­külözhetetlen alapanyaga a jó kalocsai fűszerpaprika, amely újabban - rozsdamentesítő alapmázoláshoz is felhasznál­ható - egy kis ólomoxiddal van dúsítva... Háború dúl a szomszédban. Paprikaháború. A termelők és a felvásárlók között. A fajszi fűszerpaprika-szárító üzem fe­lé vezető úton a horizontig csak paprikától pirosodó „harcmezőt” lehet látni, rajta szorgoskodó emberek soka­ságát. A szárítóüzem bejárata előtt a taxisblokádra emlékez­tető gépjárműkonvoj, az em­berek hangulata sem aláva­lóbb az akkorinál. Az emberek feje a tűző naptól, meg a mé­regtől nem sokban különbö­zik a cseresznyepaprika színé­től. A frissen leszedett papriká­nak kilóját huszonnégy forin­tért veszik át, hét és tíz forint között szedik le a termést — mondja Hámori Dezső papri­katermelő, magángazdálkodó. - A maradék pénznek kellene fedeznie az eddigi költségein­ket. A vetést, trágyázást, kapá­lást, szállítást. Az idei időjárás sem kedvezett nekünk, elő­ször a forró nap kezdte ki a paprikát, a napokban jött hir­telen sok eső további károkat okozott. Jó, ha a termés öt­­ven-hetven százalékát értéke­síteni tudjuk.- Nem szerződtünk a nagy­bani paprikafelvásárlókkal az igen alacsony felvásárlási ár miatt - állítja Monori István gazdálkodó. - Előző évben még jöttek felvásárlók az or­szág más vidékéről, száz-száz­ötven forintért vitték a pap­rikát. Idén nem jelentkeztek, most vagy hagyjuk a termést elrohadni, vagy bagóért adjuk. Van, aki saját maga szárítja és őrli meg a paprikát, úgy pró­bálja eladni. A hamisítás az üzletnek is „betett”. Bukros István, a helyi szárí­tóüzem vezetője arról beszél, hogy a kistermelőkkel száz hektárra szerződtek, tőlük hu­szonhét forint ötven fillérért vették át az árut. A kint szit­kozódó embereket meg lehet érteni, de akikkel nem szer­ződtek, azoktól csak huszon­négy forintért vehetik át a ter­ményüket. Napok óta viszont csak a szerződés nélküli ter­melőktől veszik át az árut. Te­szik ezt is a saját kockáza­tukra, mert ezeknek az áruk­nak is piacot kell találni.-A földek privatizációja so­rán sokan jutottak földhöz, azt termeltek rajta, amit korábban a nagyüzemek: fűszerpapri­kát... - kezdi a gondok felso­rolását Árvái József, a fajszi körzet falugazdásza. - E nö­vény azonban gondos műve­lést igényel, amihez eszközzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom