Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-10-07 / 33. szám
1994. október 7 Paksi Hírnök nem rendelkeznek a gazdák. Kellő nagyüzemi tapasztalatuk sincs. Ennek ellenére olyan mennyiségű paprika termett, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni... A múlt évben még harmincöt forintért vették át a paprika kilóját, az infláció, a termelési költségek növekedése ellenére idén csak hosszas vita után fizetnek huszonnégy forintot. A nagyüzemi felvásárlók árkartellt hoztak létre a gazdákkal szemben, ugyanakkor válogatósabbak lettek. Tonnaszám kerül ki az üzem melletti hulladéktérre az át nem vett termény. Ezt felismerve az ügyeskedők innen szerezték be áruikat - ingyenben... Hogy kellő „színezete” is legyen, több-kevesebb ólomoxid festékporral is „feljavították” az őrleményt. A nagybani felvásárlók felismerve ezt a tényt, még rá is „játszanak”, hogy a magántermelők csak rajtuk keresztül tudják értékesíteni áruikat, meg diktálni tudják a felvásárlási árat... A magántermelőkről nem tételezhető fel, hogy hamisítják áruikat, így is értékesítési gondjaik vannak. Az is tudott, hogy a magántermelők paprikaőrleménye jobb minőségű, mint a gyári. Emiatt 1990-től a paprikafeldolgozó üzemeknek beszerzési, értékesítési gondjaik voltak, amit csak emelkedő áraikkal tudtak kompenzálni. Pakson is lehet a piactéren, lakótelepen őrölt pirospaprikát látni. A kérdés: vegyük, ne vegyük? Erről kérdezem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szekszárdi vezetőjét, dr. Varga Tibort:- A mai naptól - szeptember 28-tól - érvényes az a rendelet, mely szerint utcán, piacon, vásárcsarnokokban tilos őrölt fűszerpaprikát árulni. Hatóságunk a többi hatósággal karöltve ellenőrizni fogja ezeket a helyeket és elkobozza az árut, ráadásul tekintélyes pénzbüntetésben részesülnek az engedetlen árusok. A Paksi Áfésznél dr. Müller Jánosné, áruforgalmi osztályvezető elmondja: üzlethelyiségeinkben kizárólag gyári kés AZ ELADÓ ELADÁSA... A boltba járás általában a nők dolga. szítésű fűszerpaprikát árulunk, kizárt, hogy hamisított paprikaőrlemény üzleteink polcaira kerüljön. Miholics István fűszerpaprika feldolgozó-forgalmazó kft. ügyvezetője arról beszél, hogy a fűszerpaprika előállításának állami monopóliumát 1990- ben megszüntették. Kifizetődő lett otthon barkácsolt paprikaőrlővel a terméket előállítani, utcán, piacon bárhol ellenőrizetlenül árulni. A viszonteladók pedig semmitől sem riadva, lelkiismeretlenül hamisítják. Korábban téglaporral, liszttel, manapság ólom-oxiddal.- Ma már védjegytől kezdve bármit lehet hamisítani - folytatja Miholics István -, ezért az utcán árult pirospaprikát - bármilyen szépen is van csomagolva - kockázatos megvásárolni. A mi forgalmunkat a hamisítási ügy segíti és nehezíti is egyben, áruink megbízhatóknak bizonyultak a megrendelők szemében, nehezebb annyiban, hogy az ÁNTSZ bizonylatát minden szállítmányhoz meg kell kémünk.-Mi is ellenőrizzük a piaci ámsításokat - állítja a paksi ÁNTSZ vezetője, dr. Brázai László - természetesen minden árus mögé nem állhatunk, ezért felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a saját egészségüket veszélyeztetik, ha ilyen árut vásárolnak. Aki nagyobb tételt kíván forgalmazni, annak kettőezer forintért elvégeztetjük a vizsgálatot, és erről bizonylatot is adunk.-Kömlődön nem „méreg” erős a halászlé - mondja László Lajosné, a kömlődi Halászcsárda üzletvezetője. - Ételkészítményeinkhez a kalocsai KAGE paprikafeldolgozó cégtől közvetlenül vesszük a fűszerpaprikát, így kizárt, hogy hamisított, vagy ólommal szennyezett fűszerpaprika kerüljön az ételeinkbe. Ä vendégek részére felszolgált halászlé, halpaprikás, sőt, az üvegekben otthonra elvitt halászlék mennyisége megfelel a szokásosnak, a paprikahamisítás miatt a vendégek számának csökkenését nem tapasztaltuk. Elég ritka az az eset, amikor egy-egy férfi lődörög kosárral a kezében a polcok között, és a cetlijébe mélyedve keresgeti, amit az asszony felírt megvételre. Persze előfordul az is, hogy egy férfi saját maga dönt úgy, hogy vállalja a boltba járás feladatát, ki tudja milyen indíttatásból. Ha már találgatunk, gondoljunk például a csinos eladólányokra, vagy eladónőkre, akik kedvességükkel, mosolyukkal, szinte csalogatják a vásárlókat arra, hogy máskor is oda téljenek vissza. De ne feledjük, hogy bolt és bolt között, eladó és eladó között is különbségek vannak. Általában azok az üzletek, melyek állami tulajdonban vannak, nem egy esetben „államiasabbak”, míg a magánkézben lévőkön jobban látszik a versenykényszer a külcsínben is. Ennek okát azt hiszem nem is nagyon kell taglalni, hiszen Gazdag István, az étterem bérlője: 1994. szeptember 30. 24.00 óráig kellene a bérbeadónak - Paksi Halászati Szövetkezetnek - nyilatkoznia, hogy hajlandó-e engedményt adni a havi mintegy 204 ezer forint bérleti díjból, vagy sem. Nemleges válasz esetén 1994. december 31-vel a bérleti szerződést felmondjuk. Tesszük ezt azért, mert a bérbeadó évek óta „rendesen” emeli a bérleti díjat, amit a megnövekedett üzemeltetési költségek miatt képtelenek vagyunk kigazdálkodni. Nyolc év után az étterem most kezdene hasza sajátjára mindig jobban „vigyáz” az ember, pláne akkor, ha mindez a vevőcsalogatás céljait is szolgálja. És akik a portékákat árulják? Különbség akad itt is. A magánkereskedésekben dolgozó eladókisasszonyoknál az udvariasság, a kedvesség már-már természetes, hiszen mindez szorosan összefügg az érdekekkel, a bolt vagy butik forgalmával. Már az álláshirdetéseket is így fogalmazzák: intelligens, jó megjelenésű, csinos munkatársakat keresünk. A tulaj, sokszor saját kollekciójából öltözteti fel alkalmazottját, vagy külön ruhapénzt utal ki. Ha most azt gondolják, hogy persze, ahol van pénz ott ez nem akadály, de ahol nincs... A kis befektetés többet profitálhat mint gondolnák. És akkor az is megeshet, hogy férfi is több jár bevásárolni, akár napjában többször is... not hozni. Két éve a bérbeadó megvetette velünk a berendezéseket is, mivel ezeket nem tudtuk volna máshova elhelyezni, kénytelenek voltunk a zsarolás határát súroló bérleti díjat kifizetni. Mára már megszűnt ez a kényszerhelyzet, ezért kezdeményeztük a bérbeadónál a bérleti díj mérséklését, mindeddig eredménytelenül. A magunk részéről 110 ezer forint plusz áfa bérleti díjra tettünk ajánlatot. Erre váijuk a választ. A szövetkezet elnöke Haaz Ferenc kérdésünkre úgy válaszolt, hogy ő ilyen problémákról nem tud. Bezár-e a paksi Halászcsárda?