Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-10-07 / 33. szám

1994. október 7 Paksi Hírnök nem rendelkeznek a gazdák. Kellő nagyüzemi tapasztalatuk sincs. Ennek ellenére olyan mennyiségű paprika termett, hogy Dunát lehetne vele re­­keszteni... A múlt évben még harmincöt forintért vették át a paprika kilóját, az infláció, a termelési költségek növekedé­se ellenére idén csak hosszas vita után fizetnek huszonnégy forintot. A nagyüzemi felvá­sárlók árkartellt hoztak létre a gazdákkal szemben, ugyan­akkor válogatósabbak lettek. Tonnaszám kerül ki az üzem melletti hulladéktérre az át nem vett termény. Ezt felis­merve az ügyeskedők innen szerezték be áruikat - ingyen­ben... Hogy kellő „színezete” is legyen, több-kevesebb ólom­­oxid festékporral is „feljavítot­ták” az őrleményt. A nagybani felvásárlók felis­merve ezt a tényt, még rá is „játszanak”, hogy a magánter­melők csak rajtuk keresztül tudják értékesíteni áruikat, meg diktálni tudják a felvásár­lási árat... A magántermelőkről nem tételezhető fel, hogy hamisít­ják áruikat, így is értékesítési gondjaik vannak. Az is tudott, hogy a magántermelők papri­kaőrleménye jobb minőségű, mint a gyári. Emiatt 1990-től a paprikafeldolgozó üzemeknek beszerzési, értékesítési gond­jaik voltak, amit csak emel­kedő áraikkal tudtak kompen­zálni. Pakson is lehet a piactéren, lakótelepen őrölt pirospap­rikát látni. A kérdés: vegyük, ne vegyük? Erről kérdezem a Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség szekszárdi vezetőjét, dr. Varga Tibort:- A mai naptól - szeptember 28-tól - érvényes az a rende­let, mely szerint utcán, piacon, vásárcsarnokokban tilos őrölt fűszerpaprikát árulni. Hatósá­gunk a többi hatósággal kar­öltve ellenőrizni fogja ezeket a helyeket és elkobozza az árut, ráadásul tekintélyes pénzbün­tetésben részesülnek az enge­detlen árusok. A Paksi Áfésznél dr. Müller Jánosné, áruforgalmi osztály­­vezető elmondja: üzlethelyisé­geinkben kizárólag gyári ké­s AZ ELADÓ ELADÁSA... A boltba járás általában a nők dolga. szítésű fűszerpaprikát áru­lunk, kizárt, hogy hamisított paprikaőrlemény üzleteink polcaira kerüljön. Miholics István fűszerpapri­ka feldolgozó-forgalmazó kft. ügyvezetője arról beszél, hogy a fűszerpaprika előállításának állami monopóliumát 1990- ben megszüntették. Kifizető­dő lett otthon barkácsolt pap­rikaőrlővel a terméket előállí­tani, utcán, piacon bárhol el­lenőrizetlenül árulni. A vi­szonteladók pedig semmitől sem riadva, lelkiismeretlenül hamisítják. Korábban tégla­porral, liszttel, manapság ólom-oxiddal.- Ma már védjegytől kezdve bármit lehet hamisítani - foly­tatja Miholics István -, ezért az utcán árult pirospaprikát - bármilyen szépen is van cso­magolva - kockázatos megvá­sárolni. A mi forgalmunkat a hamisítási ügy segíti és nehezí­ti is egyben, áruink megbízha­tóknak bizonyultak a meg­rendelők szemében, nehezebb annyiban, hogy az ÁNTSZ bi­zonylatát minden szállítmány­hoz meg kell kémünk.-Mi is ellenőrizzük a piaci ámsításokat - állítja a paksi ÁNTSZ vezetője, dr. Brázai László - természetesen min­den árus mögé nem állhatunk, ezért felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy a saját egész­ségüket veszélyeztetik, ha ilyen árut vásárolnak. Aki na­gyobb tételt kíván forgalmaz­ni, annak kettőezer forintért elvégeztetjük a vizsgálatot, és erről bizonylatot is adunk.-Kömlődön nem „méreg” erős a halászlé - mondja Lász­ló Lajosné, a kömlődi Halász­­csárda üzletvezetője. - Ételké­szítményeinkhez a kalocsai KAGE paprikafeldolgozó cég­től közvetlenül vesszük a fű­­szerpaprikát, így kizárt, hogy hamisított, vagy ólommal szennyezett fűszerpaprika ke­rüljön az ételeinkbe. Ä vendégek részére felszol­gált halászlé, halpaprikás, sőt, az üvegekben otthonra elvitt halászlék mennyisége megfe­lel a szokásosnak, a paprika­hamisítás miatt a vendégek számának csökkenését nem tapasztaltuk. Elég ritka az az eset, amikor egy-egy férfi lődörög kosárral a kezében a polcok között, és a cetlijébe mélyedve keresgeti, amit az asszony felírt megvé­telre. Persze előfordul az is, hogy egy férfi saját maga dönt úgy, hogy vállalja a boltba já­rás feladatát, ki tudja milyen indíttatásból. Ha már találgatunk, gondol­junk például a csinos eladólá­nyokra, vagy eladónőkre, akik kedvességükkel, mosolyuk­kal, szinte csalogatják a vásár­lókat arra, hogy máskor is oda téljenek vissza. De ne feled­jük, hogy bolt és bolt között, eladó és eladó között is kü­lönbségek vannak. Általában azok az üzletek, melyek állami tulajdonban vannak, nem egy esetben „államiasabbak”, míg a magánkézben lévőkön job­ban látszik a versenykényszer a külcsínben is. Ennek okát azt hiszem nem is nagyon kell taglalni, hiszen Gazdag István, az étterem bérlője: 1994. szeptember 30. 24.00 óráig kellene a bérbeadónak - Paksi Halá­szati Szövetkezetnek - nyi­latkoznia, hogy hajlandó-e engedményt adni a havi mintegy 204 ezer forint bér­leti díjból, vagy sem. Nemle­ges válasz esetén 1994. de­cember 31-vel a bérleti szer­ződést felmondjuk. Tesszük ezt azért, mert a bérbeadó évek óta „rende­sen” emeli a bérleti díjat, amit a megnövekedett üze­meltetési költségek miatt képtelenek vagyunk kigaz­dálkodni. Nyolc év után az étterem most kezdene hasz­a sajátjára mindig jobban „vi­gyáz” az ember, pláne akkor, ha mindez a vevőcsalogatás céljait is szolgálja. És akik a portékákat árulják? Különb­ség akad itt is. A magánkeres­kedésekben dolgozó eladó­kisasszonyoknál az udvarias­ság, a kedvesség már-már ter­mészetes, hiszen mindez szo­rosan összefügg az érdekek­kel, a bolt vagy butik forgal­mával. Már az álláshirdetése­ket is így fogalmazzák: intelli­gens, jó megjelenésű, csinos munkatársakat keresünk. A tulaj, sokszor saját kol­lekciójából öltözteti fel alkal­mazottját, vagy külön ruha­pénzt utal ki. Ha most azt gondolják, hogy persze, ahol van pénz ott ez nem akadály, de ahol nincs... A kis befektetés többet profitálhat mint gondolnák. És akkor az is megeshet, hogy férfi is több jár bevásárolni, akár napjában többször is... not hozni. Két éve a bér­beadó megvetette velünk a berendezéseket is, mivel ezeket nem tudtuk volna máshova elhelyezni, kényte­lenek voltunk a zsarolás ha­tárát súroló bérleti díjat kifi­zetni. Mára már megszűnt ez a kényszerhelyzet, ezért kezdeményeztük a bérbe­adónál a bérleti díj mér­séklését, mindeddig ered­ménytelenül. A magunk ré­széről 110 ezer forint plusz áfa bérleti díjra tettünk aján­latot. Erre váijuk a választ. A szövetkezet elnöke Haaz Ferenc kérdésünkre úgy válaszolt, hogy ő ilyen problémákról nem tud. Bezár-e a paksi Halászcsárda?

Next

/
Oldalképek
Tartalom