Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-09-23 / 31. szám
Paksi Hírnök 1994. szeptember 23. Amatőr tárlat kellene lz értékes alkotásokat létrej\ hozó, tehetséges, művészi ambíciókkal megvertmegáldott paksi emberek egzisztenciája, otthonteremtése nem magánügy; Még az olyan szerény művészember esetében sem, mint például Korpácsi Ferenc, aki nem adja el, inkább elajándékozza képeit, nála hiába próbálkoznak a pénzes műgyűjtők. Nehéz lenne megmondani, hogy az önmenedzselés lehetőségének, képességének hiánya, vagy esetleg másmilyen okok játszanak közre abban, hogy mind ez idáig nem sikerült összegyűjteni, állandó tárlaton bemutatni, ország-világ elé tárni az amatőr paksi képzőművészek munkáit. A tények azonban azt igazolják: a város lakossága, polgárai jószívvel, érdeklődéssel vennék, igényelnék ilyen kezdeményezés valóra váltását, az amatőr művek állandó paksi tárlatának megteremtését. Régebben, például a nyolcvanas években - emlékeznek erre még sokan -, az akkori zsűrik nemcsak művészekből, műtörténészekből verbuválódtak, hanem közszereplő sznobokból, gyakran politikusokból. A vásárlókat elsősorban az érdekelte, hogy menynyibe kerül az adott műalkotás és zsűrizve van-e? A képek tartalma kevésbé foglalkoztatta-vonzotta őket. Napjainkban sok minden megváltozott. Ha szemügyre vesszük a műpártolók, mecénások körét, és így van ez az amatőr művészek megítélésében, helyzetében is. Az is tény azonban, hogy városunkban is szükségük lenne az alkotóknak olyan műgyűjtőkre, akik elsősorban a paksi és városkörnyéki képzőművészeket részesítik előnyben. Ebben az igényben az is benne rejlik, hogy ily módon rengeteg művészi értéket meg lehetne menteni a jövőnek. MŰVÉSZKÉPZÉS SZARKA JÓZSEF A szabad iskola jelleggel működő alkotóműhelyt Pakson Halász Róbert festőművész hozta létre, még 1992 októberében. A csaknem kétéves stúdiót - a nyár kivételével - kezdettől fogva szívesen, folyamatosan látogatják a festészetet, szobrászatot nemcsak szemlélni, hanem tanulmányozni és tanulni is szándékozó művészetkedvelők. E munkák tanúskodnak, hogy a tanulásra, művek létrehozására alkotó módon vállalkozó stúdiótagok - kellő segítséggel, megfelelő irányítással - elindultak a művészi önkifejezés útján. Képességeik kibontakoztatásához úgy kapnak segítséget, hogy számos alkotásukon már most fellelhetők a csak rájuk jellemző, másokkal összetéveszthetetlen jegyek, megoldások, és a jelen eredményei a jövőre nézve is biztatást jeleznek. Halász Róbert tanítványaival és Markó Tímea festményével KISZABADÍTANI EGY-EGY JÓ ELKÉPZELÉST A tél folyamán már volt rá példa, hogy a stúdiót anyagi okok miatt be kellett zárni. A fenntartás egyébként veszteséges, a kellékek, a rezsi mind nagyobb, növekvő terheket jelentenek. Szeptember elején újraindult az Albrecht Dürer | Képzőművészeti Stúdió. Elsősorban gyermekek, fiatalok, de a középkorú, sőt az idősebb korosztály is megfordul a műteremben. Az anyagi nehézségek ellenére az itt munkálkodók évek óta jelentős eredményeket mutatnak fel. Tavaly például hatan indultak a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány és az önkormányzat által kiírt pályázaton és valamennyien a díjazottak közé kerültek. . A stúdió megteremtőjét, egyben vezetőjét, Halász Róbert festőművészt kérdezem:-Milyen mértékű volt a jelentkezés az itt végzendő alkotómunkára, illetve oktatásra?-Tízen jelentkeztek, de a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eredeti jelentkezők száma októberre növekedni fog, tavaly például megháromszorozódott a létszám.- Mit takar a „szabad iskola" jellegű oktatás megjelölés?-Művészpedagógiai, oktatói ars poeticánk az önkifejezés teljes megvalósításának elősegítése. Nem kívánjuk, nem kívánom saját elképzelésekkel kisajátítani az itt tanulók-dolgozók látásmódját. Mélységesen tisztelem az alkotói szabadságot. Természete-
