Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-02-09 / 3. szám
1994. február 9-9 PAKSI HÍRNÖK A rendszerváltás óta a főutcán sokasodó boltok révén a belváros visszanyerte eredeti szerepét, újra a település kereskedelmi központjává vált. Végigsétálva a Dózsa György útról a Duna felé nyíló utcákon, meglepődve tapasztalhatjuk a hetven-nyolcvan éve épült házak homlokzatainak szépségét Különösen igaz ez a Villany utcára. Valaha, a két világháború között jómódú zsidó kereskedők lakták túlnyomórészt az utcát, amelynek névadójára, az 1911-ben épült, és akkor igen komoly technikai fejlődésnek számító villanytelepre ma már csak az idősebbek emlékeznek. A zsinagóga még áll, a Városi Könyvtárnak helyet adva, sajnos már nem az eredeti homlokzatával, remény persze van a helyreállítására, mert a város birtokában vannak az ehhez szükséges tervek, fényképek - talán egyszer pénz is akad a szándék melle. Meleg vizes artézi kút tette vonzó építési területté az annak idején még a Duna-partra futó utcát, s ha már volt meleg víz, megépítették a Népfürdőt is, ami az akkori, vízvezeték-csatorna nélküli világban ugyancsak nem számított csekélységnek. Megtalálható még ez az épület is, ma varroda működik benne. A főutca után elsőként a Villany utcában épült kockakővel burkolt szilárd út. Az idilli hangulatot, a tisztes polgári jólétet a második világháború, a holocaust szörnyűsége szakította félbe: a Villany utca lett a paksi gettó, és az itt lakókat innen indították a koncentrációs táborokba, ahonnan csak kevesen tértek haza. A következő évek sem hoztak sok jót a Villany utcának. 1953- ban, az addig a főutcán keresztülhaladó, Budapest felé vezető út a jelenlegi nyomvonalára épült, elvágva ezzel a települést és így az utcát is a Dunától. A lakótelep építésével a tradicionális kereskedelmi centrum „hegyre” kényszerítésével a belváros már-már elsorvadni látszott Szerencsére a hagyományok erősebbnek bizonyultak. A piac felköltöztetésének elvetélt kísérlete az új „vásárcsarnok”-ba végképp bebizonyította az eredeti belváros életképességét Az egyre szebbé váló Villany utcai piactér, amely az ötvenes évek végén került ide a volt izraelita iskola helyére, idén májusra korszerű és szép parkolóval bővül, készen állnak a piaccsarnok tervei is. Lehetséges, hogy a Kereszt utcából levezető út folytatódni fog a Villany utcában új kijáratot biztosítva a hatos útra - és egyszer talán még újra a Duna-partra is. A jövő biztató és ha a még meglévő értékes épületek is megmaradnak, felújításra kerülnek eredeti arculatukat megőrizve, akkor elmondhatjuk, hogy meg tudtuk őrizni a város igazi arcát RÁKOSI GUSZTÁV Minap említette valaki, hogy szükséges lenne az általános műveltség emelése érdekében tanítani a Bibliát. Hivatkozott arra, hogy a mindennapi életben, újságcikkekben, politikai megnyilatkozásokban sokszor utalnak a bibliai történetekre, egyes mondásokra, esetleg az abban szereplő személyekre, néha tévesen. Ennek iskolapéldája, amikor úgy idézik: Ha megdobnak kővel, dokd vissza kenyérrel. Ez a mondat ugyanis így nincs a Bibliában. Van hasonló, amit Jézus mondott: ha jobbról arcul ütnek, tartsd oda a bal arcodat is - de a kettő nem ugyanaz. Az is természetes, hogy a művészeti alkotásokat (festészet, szobrászat, de az irodalom jeles alkotásait) sem lehet bibliaismeret nélkül megérteni. Az sem mellékes, hogy a Biblia mindeddig a világ legtöbb példányszámban kiadott könyve, a legtöbb nyelvre lefordított alkotás. Mindez együttesen adta az indíttatást, hogy felhívjam a figyelmet arra: immár az ötödik évfolyamában tart az a bibliai szabadegyetemi sorozat, melyet a művelődési központ szervezésében tartunk. Igaz, mindig szerepelt a művelődési központ programfüzetében, mégis elkerülte - úgy tűnik - egyesek figyelmét. Ezt pótolom most. Novembertől februárig tartjuk az előadásokat minden hétfőn. Első két évben az Ószövetség könyveit, azok keletkezését, mondanivalóját tárgyaltuk, a harmadik évben az Újszövetség négy evangéliumát, a negyedikpen az Apostolok cselekedeteit (az első egyháztörténelmet) és most, az ötödik évben Pál apostol leveleit tárgyaljuk. c-------------------------------------------------\ Tudsz-e róla1 \_______________________________/ Hetven és száznegyven között mozog egyegy előadás hallgatóinak száma, megtöltve a nagyobbik klubtermet a művelődési házban. Az előadók helybeli, környékbeli lelkészek. A katolikus, evangélikus, református és baptista lelkészek egyenlő arányban négy-négy előadásban szolgáltatják a 16 estére terjedő sorozatot Egymást kiegészítve hangzanak el az előadások és a résztvevők igénylik, hogy a következő évben is folytassuk a sorozatot, amelynek az ismeretközlés mellett hitébresztő jelentősége is van. A Bibliában találni ősi, szinte mitologikus elemeket a kezdetekről, érdekes történelmi adalékokat a zsidó nép múltjából, ősi történetéből. Találni benne egy speciális világtörténelem szemléletet: Isten a történelem ura. A Bibliát olvasva megragad valami különös atmoszféra, légkör, és megérint a szentlélek ereje. Régi történetek maivá válnak, az események a személyes ügyünkké. A Bibliából hitet ébresztő erő árad, hibáinkat, vétkeinket leleplező, megvilágító reflektorfény, máskor életet újító, vétkeket feloldó erő. Különös könyv. Jézus példázata, a magvetőről szóló, nem a kor agrotechnikai jelenségét világítja meg, ami a palesztínai körülményekre jellemző, hanem lelki tükörré válik, amelyben megláthatom: életemben milyen a sorsa Isten szavának, igéjének. Elgondolkoztató könyv. Vannak az életemben emlékezetes könyvek, ifjúsági regények, amelyek megmozgatták ifjúságom fantáziáját Vannak történelmi könyvek, amelyek élménnyé tették számomra a régi múltat és világossá tették, hogy a történelem az élet tanítómestere. Vannak kedves regények, amelyeket, ha fáradt vagyok, előveszek újra meg újra, mert felüdítenek, elandalítanak (Jókai- vagy Mikszáth-regények, Móra Ferenc-novellák). De csak egy könyv van, amit naponta előveszek, mert belőle élek, erőt merítek, békességet találok. Ez a Bibliám. SÓLYOM KÁROLY
