Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-07-08 / 20. szám
Paksi Hírnök 1994. július 8. <s Minek a kád, ha nincs lakás? Vaskeretek boldog rámolói goznak a vasöntödében, ám termelésük kapacitásuknak csak töredéke, mert a termékeknek nincs piaca, illetve lenne, de mint mondja Juhász Károly, a megyei vízmű megszűnt, helyettük millióegy kis kft. alakult. A régi nagy építőipari vállalatok ezer darabra szakadtak. Hová menjenek, kit keressenek? Eddig minden megrendelőjük ismert volt, ma nehéz megtalálni a vevőt, mert anonimmá váltok - állapítja meg sóhajtva. Körülnézünk az öntödében. Mit mondjak? - itt huszonöt munkás boldog, hogy hetvennégy forintos órabérért dolgozhat, rámolhatja a nehéz vaskereteket, beszívhatja az öntödei homokot, amit a riporter vaspornak nézett, de Juhász Károly felvilágosította, hogy ez „csak” öntödei homok, nem is sokáig használják már, mert üzembe állítják a nemrég vásárolt szemcsemosó öntvénytisztítót. Az öltözők, fürdők viszont már most kulturáltak, tiszták. Mutatja a tulajdonos a gépeket, amiket a soroksári öntödéből vásárolt No, nem automata öntödei gépsorok, csupán kisebb gépek. Szó esett még sok mindenről, a csődbe ment kecskeméti kádgyárról, mert minek a kád, ha nem épülnek lakások. Lánc, lánc, eszterlánc... De maradjunk csak Pusztahencsén; Juhász Károly örömmel nézi a néhány kandallóajtót, ezeket egy pécsi megrendelőnek készítették, tán lesz még további rendelés, vagy azokat a behemót utcai csatornafedlapokat, amelyekre jöhetne vevő jókora igénnyel, hogy lekösse az öntöde egész évi kapacitását, ügy legyen! e. g. Áfészek hosszú menetelése, avagy: Diszkont a kapualjban Kis- és nagyvárosokban egyaránt gomba mód szaporodnak a garázs és kapualji „üzletházak”. Áruikat feléért-harmadáért kínálják, mint a szokványos, eddig megszokott üzletekben. Dömpingáruikkal árasztják el Paks piacát, köztereit Ezek között is sláger a Kínából származó ezer-tízezer apró cikk. Az élelmesebbek felismerve az áruk „piacképességét” a saját üzleteikben is kínálják ezeket Azon se cstr dálkozzon senki, hogy ugyanazok a cikkek köszönnek vissza a kirakatokból, polcokról, amelyeket a csomagküldő szolgálatok „minőségi” áruként tukmálnak a kiszemelt áldozatokra. Például a konyhai eszközkészletek, melyeket a shopingok 1300 forintért kínálnak és apaksi piacon 800 forintért, a lakótelepi diszkontban 1000 forintért vannak kitéve. Egy kínai konzervnyitó a piacon 120 forint, a Sooter’s boltban 99, a 10-es ABC-ben 200 forintért árulják. Már nem tudni, hogy a Szekszárdi Vasipari Vállalat miért pont Pusztohencsére telepített öntödét, de az biztos, hogy a kistelepülés üzemecskéje ugyanúgy megérezte a hetvenes évek olajárról bánását, a kilencvenes években a keleti piacok elvesztését, mint utolsó anyavállalata, a Budapesti Egyesült Villamos Gépgyár. Szokványos történet a pusztahencsei öntödéé - mondja Juhász Károly, az öntöde privatizációja kapcsán alapított Fáner Kft. egyik tulajdonosa.- A pesti anyavállalatnak gyártottunk kézi formázásű egyedi öntvényeket, ezek alkatrészként kerültek az Évig ál tol gyártott gépekbe. Kiváltunk a pesti vállalatból 1988-ban, és a dolgozókkal kisszövetkezetet alakítottunk. A telepet béreltük, megrendeléseink hatvan-hetven százalékát az Évig adta. Közben a kisszövetkezet bővítette profilját, készültek az öntödében csatornázási és vízszerelési öntvények. A legnagyobb megrendelőnk azonban nem fizetett, emiatt felszámolásra került a kisszövetkezet. A dolgozók végkielégítéssel ugyan, de munkanélkülivé váltak. Miközben folyt a privatizáció szerte az országban - folytatta Juhász Károly -, az Évig valamennyi vidéki telepét eladta. A pesti gyáróriás egy részéből amerikai-magyar vegyes vállalat lett, a maradék átalakult részvénytársasággá, ahol minimális termelés folyik, minimális létszámmal! Ma nincs szüksége vasöntödére az országnak, öntőmunkásra sem. Igaz, öntőszakmunkást vagy tizenöt éve nem is képeznek már, pedig valaha milyen jól megfizették a vasöntőket, kohászokat - sóhajt fel a tulajdonos, aki Dunaújvárosban, a „szocialista kohászat fellegvárában” szerezte főiskolai diplomáját, és a privatizáció során kárpótlási jeggyel és egzisztenciahitellel fizette ki társával együtt az üzem vételárát. így cég volt már, dolgozók nélkül. A Fáner Kft. tulajdonosai pályázatot adtok be a megyei munkaügyi központhoz, ennek alapján vissza nem térítendő támogatásban részesültek, azzal a feltétellel, hogy három éven keresztül foglalkoztatnak huszonöt munkanélkülit. Ma pont ennyien dolA közgazdasági kategóriák, fogalmak, amiket a politikai gazdaságtanban oktattok - piaci érték, használati érték, áruérték stb. a mai viszonyok között teljesen értelmetlenné váltak. Egy kategória van: a balekoké. Kit, mire lehet rábeszélni... Ilyen körülmények között, egy magára valamit is adó cégnek a fennmaradása, léte, a „hosszú meneteléshez” hasonlítható. Kivárni, míg a kapualji „áruházak” megszűnnek. Ezek a gondok hogyan hatnak például a Paksi Áfész üzleti tevékenységére? Erről beszélgettünk dr. Midler Jánosné áruforgalmi osztályvezetővel.- A vásárló elvárja tőlünk - mondotta -, hogy az áruházainkban kapható termékekre garanciát adjunk. Ennek ára van. Olyan termékforgalmazóktól kell beszerezni az áruinkat, akik garanciát tudnak adni a termékeikhez, ami meghatározza a termékek árát és körét is. Igyekszünk olyan termékeket forgalmazni, amelyek gyorsabbá teszik a pénz forgását, nem kötik le nagymértékben forgóalapunkat. A ruházati termékek körét szűkítettük, piacot hagyva a magánkereskedők számára is. Kisebb raktárkészletet igénylő napi termékek forgalmazására álltunk át. A vendéglátóipari üzletágunk veszteséget produkált. Ezt felszámoltuk, a kömlődi csárdát például bérbe adtuk ki. Gerjenben csak felvásárlótevékenységet folytatunk, volt üzleteinket bérlőknek engedtük át. Nyereséges viszont a bútorértékesítés, a Sánc étteremben lévő egységünket fejleszteni kívánjuk. Az ott még üzemelő éttermi részt is - a bérleti idő lejárta után - bútorboltként kívánjuk majd üzemeltetni. Nyereséges továbbá az élelmiszer- és vegyesiparcikk üzletág, ezt is továbbfejlesztjük. Idén megvásároltuk az önkormányzattól a 10. számú ABC-t, a konzervgyárral szemben lévő 2. számú ABC áruházunkat ennek a jegyében most alakítjuk át. Nyereséget hozott a mezőgazdasági boltunk is, változó az Ofotért bolt nyeresége. A közel lévő konkurencia megérződik a bolt forgalmán. Új szolgáltatásokat vezettünk be, hogy ezáltal jobban, gyorsabban tudjuk vevőinket kiszolgálni. A kölcsönzőboltunk forgalma is nyereséges. Tolnán létrehoztuk a Procop nagykereskedelmi üzletházat, mely országos hálózatként üzemel. Termékeinket innen szerezzük be, így versenyképes árréssel tudjuk az árut továbbadni. Nyereséges a felvásárlási üzletág is: zöldség, gyümölcs, nyúl, naposcsibe, éti csiga felvásárlása és továbbértékesítése. A szűkülő piac, a talpon maradás kényszerítő hatása, a realitások józan mérlegelése alapján vallják, hogy szükség van a „többes” lábra. MÁRMAROSIM.
