Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-07-08 / 20. szám

1994, július 8. Paksi Hírnök § tosan csak annyi, amit az elne­vezésük jelöl.-A pénzbehajtás, a magánnyo­mozás igen kényes terület, elkerül­hetetlenül sérti a személyiségi jogo­kat, ráadásul csaknem lehetetlen védekezni ellene. Gondoljuk csak meg - mondja dr. Wartig László ha a férj figyelteti a feleségét és ez a feleség tudomására jut, bíró­sághoz fordul-e? A jog szerint tehet­né - meg is nyerné a pert, mégsem fogja megtenni (hiszen ismerjük a klasszikus történetet a kabátlopási ügyről) féltvén a jó hírét. A pénzbehajtás módszerei igen változatosak, sokfélék. Van elfo­gadható, szolid módja is, íme egy német példa: az adóst egy kifo­gástalan eleganciával öltözött ke­ménykalapos, komoly úr követi állandóan és feltűnően az utcán, beül az étterembe a szomszéd asztalhoz és ha nyilvános helyen tárgyal, odalép és udvariasan megkéri: ugyan rendezné már a hátralékát. A trükk többnyire be­válik. Egyéb eszközök, mint a fe­nyegetés, esetleg a tettlegesség már nem fogadhatók el. Az őrző-védő társaságok műkö­désének van még egy igen nagy veszélye dr. Wartig László sze­rint. Tevékenységük egy része a gazdaság olyan területein zajlik, ahol könnyen kapcsolatba kerül­hetnek és összefonódhatnak a tár­sadalmilag káros, törvényen kí­vüli szerencsejátékokkal, a pros­titúcióval vagy a pénzmosással.- A bűnüldözés a rendőrség és a bíróságok feladata, a szervezetek vagy az emberek közötti vitás ügye­ket polgári per útján kell rendezni. Egy Európába igyekvő országban nincs helye a vadnyugati módsze­reknek. Ha a hatóságok, az önkor­mányzat, a biztosítótársaságok, vagy mondjuk a földhivatal betart­ja a szavát nincs szükség ilyenféle őrző-védő szervezetekre - állítja dr. Wartig László. Grósz György rendőr őrnagy, a paksi kapitányság közrendvédel­mi és közlekedési osztályvezetője elmondta, hogy az idén október elsejétől életbe lépő új rendőrségi törvény az őrzéssel és védelem­mel foglalkozó civil társaságok, a magánnyomozó irodák felügyele­tét és ellenőrzését a rendőrségre bízza. Az engedély kiadását szigo­rú feltételekhez kötik: a társasá­goknál alkalmazott személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy hoz­zájárulnak a rendőrség által tör­ténő ellenőrzésükhöz, mert csak rendőrségi engedéllyel vállalhat­nak munkát a társaságoknál. A magánnyomozói tevékenység ma még tiltott, az új törvény utalásai alapján októbertől valószínűleg szabad lesz, hogy milyen feltéte­lekkel, az majd a végrehajtási utasításokból fog kiderülni. A rendőrség hajlandó az együtt­működésre - Grósz őrnagy sze­rint -, ennek a módja azonban még nem kristályosodott ki. Ed­dig egyetlen paksi székhelyű tár­saságról tudnak: a Császár és tár­sa Bt.-ről, akik felkérték őket, hogy a tanfolyamukon oktatóként ve­gyenek részt. Elvileg ennek nem lenne akadálya, októberig azon­ban nincs lehetőség a hallgatók előzetes ellenőrzésére, az pedig mégiscsak furcsa lenne, ha eset­leg bűnözőket oktatnának ki - mondjuk a bűnügyi helyszínelés módszereiről, tippet adva a nyo­mok eltüntetéséhez. Októbertől szívesen delegálnak oktatókat a tanfolyamokra, hiszen az együtt­működés akkor lehet eredmé­nyes, ha a társaságok jól képzett embereket alkalmaznak.-Az új rendőrségi törvény pon­tosan és részletesen behatárolja a civil szervezetek által alkalmaz­ható eszközöket és azok használati lehetőségét - tájékoztatott a továb­biakban a rendőrtiszt. - A rend­őrség által használt kényszerítő eszközök - például a gumibot, vagy a bilincs - nem lehetnek az arzenáljukban, kutyák bevetésére sem jogosultak, pisztolyt, önvédel­mi sprayt tarthatnak, ha van fegy­verviselésiengedélyük, használatuk azonban csak jogos védelem vagy végszükség esetén megengedett. Járőrszolgálatot szervezhetnek, ugyanúgy, mint a néhány város­ban már működő önkéntes pol­gárőrségek, de intézkedési jog nélkül, tehát, ha valamit észlel­nek, jelenthetik a rendőrségnek - ez pedig nem több, mint ami­hez minden állampolgárnak joga van. Az ipari telepek őrzésénél hasz­nosak ezek a szervezetek Grósz György szerint, mert a nyugdíjas éjjeliőrök szerepét jó fizikumú, képzett fiatal férfiak veszik át. Végtére is ez a valódi feladat­körük az őrző-védő társaságok­nak. Néhány tévhitet azonban itt is el kell oszlatni: az esetleges be­hatolás elhárítása nem történhet erőszakosan, a fegyverhasználat szabályait ilyenkor is be kell tar­tani. Az emberi normákat pedig: mindig. MÁRMAROSI-RÁKOSI

Next

/
Oldalképek
Tartalom