Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-06-10 / 16. szám
1994. június 10. 7 PAKSI HÍRNÖK ide építsenek. S mi ez ellen tiltakozunk, alkotmányos jogon. Amennyiben a népszavazás úgy dönt, hogy ide építsék, a sok ember eldönti, akkor ide építsék, mi onnantól fogva nem tiltakozunk. De ha az lesz a végeredménye, hogy ne ide építsék, akkor akár a népi engedetlenségig is el fogunk menni. Gyakorlatilag eltorlaszoljuk az építőanyagoknak az útját, vagy bármilyen eszközt megragadunk ahhoz, hogy márpedig ne ide épüljön. Ércfalvi András rádióriporter:- A Paksi Polgárok Körének elnöke Frast Antal. Mi az a Paksi Polgárok Baráti Köre, hány ember van önök mögött? Frast Antal:-Kizárólag olyan gyerekkori és a munkánk során egymáshoz kötődött kis társaság vagyunk, akik végül is egy picit úgy meglepődtünk, felhördültünk, amikor először elindult valami, hogy nekünk az utcán kell rendezni dolgainkat. És ez volt az a momentum, ami végül is leültetett egykét alkalommal bennünket az asztalhoz, ha van rendezni valónk, azt rendezzük. Ércfalvi András rádióriporter:- Bocsásson meg, akkor van rendezni valójuk. Valóban kell véleményt nyilvánítani az ügyben, hogy az átmeneti tároló itt legyen, hol legyen, milyen feltételekkel legyen, legyen-e egyáltalában? Frast Antal:-Véleményünk az, hogy az átmeneti tároló ügyét mégse mi, laikusok döntsük el, azt bízzuk a szakemberekre. Ha most már több mint egy évtizede egy erőmű mellett élünk, s ha ennek az erőműnek a működését megkérdőjelezné - a további működést, s vele együtt hány ezer ember, család megélhetését - az átmeneti tároló. Akkor én azt mondom, hogy ebben nekem nincs szavazni valóm. Ezt döntsék el azok, akik ehhez értenek. Valahol azért mindig a rációt, a józan észt, főként műszaki kérdéseknél ne tegyük félre. Ott aztán az érzelmeknek, indulatoknak nagyon kicsi helyet engedek. Ércfalvi András rádióriporter:-Valószínűsítések szerint népszavazás lesz. Tehát gyakorlatilag laikusok fognak dönteni. Frast Antal:- Hát ez lesz a nagy baj. Ez ugyanolyan, mint amikor a bősi erőműben akartak szavaztatni bennünket. Szavazzunk a kormányelnökre vagy a köztársasági elnökre, mert abban szavazhatunk, de Bősben az szavazzon, Bősben döntsenek azok, akik értenek hozzá, ezt tanulták, és ezért utána vállalják a felelősséget, hogy a fizetésükért mit csináltak. Ércfalvi András rádióriporter:-Es ismét az összeállításban szólaljon meg utoljára Dobre úr, aki az ellenzék egyik vezéralakja. Dobre László:-Folynak az aláírásgyűjtések és helyi népszavazásra fogjuk bocsátani ennek a kérdésnek az eldöntését. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy kettőezer-kettőszáz érvényes aláírás esetén a paksi önkormányzatnak kötelessége helyi népszavazásra bocsátani az itt építendő tároló ügyét. Ércfalvi András rádióriporter:- Meglesz ez az aláírásmennyiség? Dobre László:- Már megvan, de még nem adtuk be, minél többet szeretnénk összegyűjteni. Ércfalvi András rádióriporter:- Egyik-másik fél bármelyik településen összeállhat állampolgárok bizonyos köre, és azt mondja, hogy ide nem, bárhova máshova vigyék el, de ide nem. Dobre László:- Az oroszokkal köttetett egy egyezmény. Igaz, hogy ott az orosz környezetvédelmi miniszter egyből elkezdett tiltakozni és igazuk is van, mert 1989 vagy 1990-ben ez az egyezmény, amit a magyarok kezdeményeztek, tiltja a veszélyes hulladékok export-importját. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy mivel mi nem az oroszoktól vesszük meg az uránt, hanem a magyar uránt használjuk fel az erőműhöz, innentől kezdve mi az orosz alkotmányba ütköző egyezményt írtuk alá, pontosabban a Boross úr, Csernomirgyin miniszter kormányfő, tehát alkotmányellenes. Ráadásul, ami röhej az egészben, ők hozták ide ezt a papírt készen. Nem egyeztették a környezetvédelmi miniszterrel, tehát egyszerűen a miniszterek nem egyeztettek. Ide jöttek, hogy államadósságot elengedjenek a magyarok, valószínű - ez nem biztos, de egy biztos -, hogy abban az esetben az uránbányát Magyarországon mi bezárnánk és mi olcsóbban kapnánk, mert ez tény, hogy az orosz uránt olcsóbban kapnánk, akkor konkrétabban lehetne tárgyalni az oroszokkal, hogy visszavigyék a kiégett kazettákat. Ércfalvi András rádióriporter:- Önök ezt ilyen mélységig gondolták végig? Ez azt jelenti magyarul, hogy a pécsi uránbányából csupán... Dobre László:- Százötven magyar és a többi lengyel. Ércfalvi Andrási rádióriporter:- Ennyit kellene elengedni. Dobre László:- Én ezt úgy érzem, hogy százötven magyar bányásznak ilyen szinten, amilyen összegek röpködnek itt a levegőben, ilyen szinten végkielégítéssel vagy más munkahelyre való elhelyezéssel nem okozna gondot. Az okozna gondot, hogy a többi lengyelt el kellene küldeni a hazájába, mert lengyel bérmunkások dolgoznak az uránbányában. Ércfalvi András rádióriporter:- Nem tudom az önök számára kiderült-e egyértelműen, hogy itt nem elsősorban szakmai érvek vitáznak, hanem belépett egy olyan tényező is, amit talán jobb lenne távoltartani az ilyen esetekben. Ez pedig a direkt politizálás, az ígéretek, ígérvények és viszontszívességek rendszere. Persze nyilvánvaló, nem térhetünk ki a mindent átpolitizálódás folyamatából. Néha nem ártana megpróbálni, itt túlságosan nagy a tét. Kováts Balázs, akire többször is hivatkoztak az összeállításban, most meg is szólal. Ő az atomerőmű rt. tájékoztatási irodavezetője, amúgy okleveles atomerőmű szakmérnök. Kováts Balázs:-Félelmek vannak és lesznek. Nyugodtan merném írásba is adni, amíg a nukleáris energia itt a Földön fölhasználásra kerül, mindig is lesz ellenállás és mindig is lesz félelem. Ennek elsődleges oka történelmi, amit talán taglalni sem kell. Második oka: és ma már ez a súlyosabb, hogy ez olyan fajta tudományág, ami nagyon messzire esik a napi oktatási és ismeretanyag szférától. Amiről nem tudunk, amiről sejtelmeink vannak, attól félünk. A paksi atomerőmű az átmeneti nukleáris fűtőelem-tároló kérdésében egy, az erőmű történetében példa nélkül álló lakossági tájékoztatási stratégiát dolgozott ki, tavaly 1993 márciusában indult el. Ez az egyéves stratégia, ami pontosan felépítve tizenkét hónapra gazdasági háttérrel, emberek nevével, programmegoldásokkal egymásra épülő lépcsőkből állt össze. Ércfalvi András rádióriporter:- Tudatosan, végiggondoltan akarták, akarják meggyőzni azokat az embereket, akik kételkednek, hogy azt ügy kell csinálni, ahogyan azt önök gondolják? Kováts Balázs.- A meggyőzés az borzasztóan érdekes szó, én, amikor egy települési gyűlésen, falufórumon kiállók, mindig azzal kezdem a szövegemet, hogy ma nem azért jöttem el önökhöz, hogy önöket meggyőzzem, hanem azért jöttem, hogy sok tiszta és igaz információt átadjak. Ha én önöket két óra alatt meg tudom győzni, akkor valami gond van. Tízéves, húszéves vagy negyvenéves beidegződéseket, félelmeket két óra alatt eloszlatni? A meggyőzés egy nagyon hosszú folyamat, ami sokáig tart. Emberenként változik, településenként változik, a település hangulatától borzasztóan függ. Hiszek a szisztematikus tájékoztatásban, aminek a vége lehet a meggyőzés. Ércfalvi Andrási rádióriporter:- Mi történik akkor, hogyha a helyi népszavazáson olyan döntés lesz, hogy Pakson, illetve ezen a környéken ne építsenek átmeneti tárolót? Kováts Balázs:- Nagypénteken aláíródott egy szerződés Csernomirgyin miniszterelnök és Boross Péter miniszterelnök közreműködésével, tehát a visszaszállításnak a zöld lámpája nyílott. Ettől függetlenül megépítendő az átmeneti tároló, csak ma már teljesen más az aspektusa, hiszen napjainkig arról beszéltünk, hogy jövőre már bele kell tenni a kiégett nukleáris töltetet, ha továbbra is akarunk üzemelni. Most már azért kell felépíteni, hogy legyen spájzunk, kamránk, egy tartalékunk, ha netán valami történik, valami keleten az ottani politikai viszonyok közepette, akkor ne kerülhessünk még egyszer olyan helyzetbe, amiben most voltunk. Most már inkább egy tárolótérre van szükségünk, amit soha nem fogunk használni. Ennyit a műszaki megközelítésből. Népszavazás kérdése. Tehát ez kifejezetten államigazgatási, demokratikus láncolat, egy folyamatnak az eredménye lehet. Mi lehet egy népszavazásnak a vége? A népszavazás nyilván a helyi vezetést és az önkormányzatot kötelezi arra, hogy az általa a tároló kapcsán kiadandó engedélyeket ne adja ki. Ezzel természetesen már meg is £1 a létesítés folyamata, el se kezdődhet, hiszen egy építési engedélyről van szó. Hát a következő lehet, és itt már nem az erőmű, akár villamosenergia-iparág, akár a szaktárca minisztere, ez nem a paksi atomerőmű belügye, a tároló építtetése, úgy mint az erőmű működtetése sem az erőmű belügye. Erről a szaktárca vezetője fog törvényességi feljebblépési másodfokot kérni ebben a döntésben a köztársasági megbízottól. Következő fokozat ebben a témában. Az ember nem szívesen megy bele ilyen jogi játékba, mert ennek csak egy eredménye van még akkor is, ha netán a tároló felépül, teljesen elmérgesedik a viszony...