Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-04-06 / 7. szám

10 1994. április 6. PAKSI HÍRNÖK Nem szűkmarkú, de feszített a költségvetés Az önkormányzat gazdálkodása- A stagnáló bevételek és a növekvő feladatok miatt az idei év az egyik legnehezebb gazdálkodási időszaknak ígérkezik számunkra - jellemezte Várszeginé Németh Mária Paks város Polgármesteri Hivatal közgazdasági főosztályvezetője a város önkormányzati képviselő-testülete által elfoga­dott költségvetést.- A város ebben az évben megkö­zelítőleg 1,4 milliárd forintból gaz­dálkodhat, mely az 1993. évi költ­ségvetésnél csak 10,8 százalékkal ma­gasabb. E növekmény azonban nem kompenzálja a hivatalosan is közzé­tett várható inflációs rátát. Pontosab­ban az 1994. évi költségvetés reál­értéke elmarad az elmúlt évitől. A március 17-i költségvetést tár­gyaló önkormányzati testületi ülés vitája is bizonyítja, hogy rendkívül nehéz feladat és felelősség a kiadási oldal igazságos elosztása, hiszen az árak, az igények és a megoldásra vá­ró feladatok sokkal gyorsabb ütem­ben nőnek mint bevételeink. Bevételek- Mit jelez a költségvetés bevételi oldalai1- Bevételeink három fő csoportra oszthatók. Legjelentősebb saját be­vétel, mely az összbevétel hatvanhá­rom százaléka, kiegészül az állami költségvetésből juttatott összegekkel, mely harmincegy százalékot tesz ki, valamint az egészségügy finanszí­rozásához juttatott társadalombiz­tosítási hozzájárulással, mely hat százalékot képvisel. Saját bevéte­leink meghatározó elemei a helyi adók, mely 1994. évi nagysága há­­romszáznegyvenkilencmillió forint, és a személyi jövedelemadó, mely kettőszázharmincegymillió forint. Ez utóbbi összegre azért érdemes odafigyelni, mert ez csupán har­minc százaléka a város lakossága által 1992-ben befizetett személyi jö­vedelemadónak.- A saját bevételek mellett milyen forrásokkal számol még az 1994. évi költségvetés?- Nagyságrendjében legjelentő­sebb a normatív állami támogatás, melynek háromszázhatvannyolcmil­­liós összege csaknem azonos az elmúlt évivel, alig emelkedik - csupán négy százalékkal. Jelentő­sebb növekedés a céltámogatás tétel­soron tapasztalható, a mintegy hu­­szonnégymilliós növekmény az 1993-ban pályázaton elnyert, de csak 1994-ben igénybe vehető támo­gatások következménye. Kiadások- A kiadások tervezésénél milyen célkitűzésekből indultak ki?- Mindenek előtt abból, hogy a városnak és intézményeinek válto­zatlanul folyamatosan és biztonsá­gosan működniük kell. Ebből követ­kezően minden intézmény, feladat­költségterve az 1994. évi szükségle­teihez igazodott, tehát a tervezés bázisból indult ki. Költségvetésünk hitelfelvétellel nem számolt, így az összkiadásoknak az összbevételhez kellett igazodnia. Természetesen ez annyit jelent, hogy a prioritást élvező működés és fejlesztés, felújítás lehetőségeit szű­kíti. Az eltelt három év alatt tapasz­taltam, hogy év közben képezhetők bevételi források, melyek lehetővé teszik a megvalósítások „csúszóvo­nalas” működését. Ez annyit jelen­tett, hogy az év közben jelentkező többletbevételek terhére a képvise­lő-testület által rangsorolt feladato­kat folyamatosan elvégeztük. Ez évben nem várható bevételnövek­mény, így - sajnos - a feladatrang­sornak és a csúszóvonalnak nincs jelentősége. Tartalékok- Ennyire feszített a költségvetés?-Igen, mi sem jellemzi jobban, minthogy nincs egészen négymillió forint tartalék sem. Ez pedig egy pénzügyes számára nem ígér „ké­nyelmes” munkát.- Ez mivel magyarázható?- Egyértelműen a működési költ­ségek ütemezésének növekedésével. Tizenhat intézményünk a város gaz­dasági - köztisztaság, parkfenntar­tás stb. -, szociális - lakossági tá­mogatások, segélyek stb. -, és egyéb kulturális - pl. Paksi Hírnök, PSE, egyházi iskolák, szervezetek támo­gatása stb. - működéséhez mintegy százhetvenmillió forinttal költünk többet az előző évnél. E növekmény mögött feladatbővülés csak a zeneis­kolánál az elkezdett balettoktatás folytatása, a Paksi Hírnöknél a heti­lappá szervezés, és a múzeum mint intézmény létrehozása miatt jelent­kezik - összesen tizenkettőmillió fo­rint a többi az infláció, a közal­kalmazottak jogállásáról szóló tör­vény és kiegészítő juttatások követ­kezménye. így sajnos az előző évi mintegy háromszáznegyvenmilliós beruhá­zási, felújítási keret helyett csak mintegy kettőszázhetvenmillió fo­rint áll rendelkezésre. Költségvetési előterjesztésünkben számos felsorolt fejlesztési, felújítási feladat megvalósulása a későbbi évek­re halasztódik. Egyes égető problé­mákra - mint a Bezerédj Általános Is­kola tanterem számának bővítése, a rendelőintézet bővítése és még sorol­hatnék jó néhányat - sincs fedezet. Különösen sajnálom, hogy intézmé­nyeink részére sem jutott eszközbe­ruházási keret, pedig néhányuknak nagy szüksége lenne rá. Célkitűzések-Az 1994-esfejlesztési keretből mi valósul meg?- A csaknem kettőszázhetvenmil­lió fejlesztés illeszkedve a testület ál­tal meghatározott középtávú kon­cepcióhoz elsősorban közműberu­házásokra fordítódik. így tartal­mazza az Árok utca, a Kápolna- Rákóczi összekötőút, a Villany utcai parkoló, a Mátyás király utca, a Duna utca, a Villany utca, a Szent János utca, a Hattyú utca, a Pollack Mihály utca rendbetételét, az uszo­dához vezető kerékpárút kiépítését. Fedezetet biztosít a közvilágítás korszerűsítésére a Kossuth Lajos ut­cában és a Kishegyi úton, a Villany utcai piac rendbetételének folytatá­sára, csámpai és a dunaföldvári úti ivóvízvezeték bővítésére. Nagy be­ruházásként ez évben a szociális ott­hon bővítése és a Virág utcában 2x500 köbméter ivóvízbázis létesíté­se indul. Fontosabb felújításaink: a Pong­­rác-ház, a zeneiskola, az egész­ségügyi alközpont, a Munkácsy úti óvoda, a Kápolna utcai bölcsőde, és a II. Sz. Általános Iskola épületét érintik. Ez évben befejeződik az 1993-ban elkezdett Táncsics Mihály utcai 6-os úti csomópont kiépítése, a múzeum felújítása, a városi tévéadó kiépítése, és több kisebb jelentőségű munka. Tudjuk, hogy számos megvalósí­tandó feladat van még a városban, költségvetési előterjesztésünkben aprólékos gondossággal igyekeztünk valamennyit számba venni.- És most?-Jön a végrehajtás. Biztos va­gyok benne, hogy ez évben sem leszünk népszerűbbek a vállalko­zóknál, ismét harcba szádunk, hogy az adott pénzeszközből - megfelelő minőség mellett -, a lehető legtöbbet megvalósítsunk. Ez pedig kemény árcsatákat eredményez. HIRDETMÉNY Paks Város Polgármesteri Hivatala felhívja a - nem önkor­mányzati finanszírozású - oktatási, kulturális, karitatív vagy sporttevékenységet folytató szervezetek, valamint a magán­­személyek figyelmét arra, hogy az 1994. évi költségvetés támogatási keretére az első félévi pályázatokat 1994. április 15-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal titkárságára. (Paks, Dózsa Gy. u. 55-61., telefon: 310-287) az ott igényelhető formanyom­tatványon. A pályázatban ismertetni kell a szervezet, személy tevé­kenységét, a megvalósítandó célokat, a tevékenységből eredő bevételeket és kiadásokat. A pályázat tartalmazza a támogatandó tevékenység idejét, célját, részletes költségvetési tervét, a kért összeg konk­rét rendeltetését, az önerő összegét, esetleges támogatók hozzájárulását. Elbíráláskor előnyben részesül a tevékenység közérdekűsége, az önerő mértéke, hagyományok ápolása, helyi rendezvé­nyek, hiánypótló rendezvények, cserekapcsolatok, dologi ki­adások, egyéb támogatók megléte. A részletes pályázati feltételekről felvilágosítást adunk a fenti telefonszámon. V___________________________________________________y

Next

/
Oldalképek
Tartalom