Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)

1994-04-06 / 7. szám

1994. április 6. 11 PAKSI HÍRNÖK A modern liberális agrárpolitika mindent a községekre bíz! SZDSZ-fórum a mezőgazdaságról A mezőgazdaság jelene, jövője címmel ren dezett fórumot a Szabad Demokraták Szövet­sége Dunaföldváron a művelődési házban, ahol a házigazda tisztet Schuckert József, a árt országgyűlési képviselőjelöltje töltötte e. A meghívott előadó Juhász Pál ország­­gyűlési képviselő, az SZDSZ agrárszakértője volt. A magyar mezőgazdaság múltjáról szólva az agrárszociológus képviselő kifejtette, hogy az az ország sikerágazatának számított a hetvenes­nyolcvanas években. Köszönhető volt annak a fejlődésnek, amely a világon elsőként ment végbe Magyarországon az agrárszférában az ezt meg­előző évtizedben. A gazdaságpolitika ment a mezőgazdaság után - summázta az akkori idő­ket Juhász Pál » Ezt követte azonban a gazdaság összeomlása, melyből a mezőgazdaság sem maradt ki. Nem volt tovább tartható a mezőgazdasági kasztrend­szer. A kormányzatnak kulcskérdésévé vált a föld­­tulajdon kérdése. A szabaddemokraták azt han­goztatták, hogy az kapjon földet, aki azon gazdálkodni akar, míg Torgyánék azt kívánták, hogy kapjon az, akinek a nagyapjának is földje volt. Ez a nézet győzött, így kapott földet mára a városi középosztály... Ma mi van Magyarországon? - Jönnek az „új vagányok” - vélte a szabaddemokrata képviselő. Hárommillió tulajdonosi darab képződött. Há­romszázezer ember mondhatja, hogy főfoglal­kozásban űzi a gazdálkodást És a többi? A me­zőgazdaságról szólva Juhász Pál kifejtette, hogy összerendezésre és értelmes szelekcióra van szükség ebben az ágazatban, mert ez az ágazat az, ahonnan egymillió ember szerez rendszeres jövedelmet a főfoglalkozásán kívül. A gazdaságpolitikát taglalva megtudhattuk, hogy a magyar iparnak kétszer annyi importra van szüksége, mint amennyit exportál. Tehát szükséges, hogy az ország kőkemény mezőgaz­dasági exportot tartson fenn. Ehhez azonban támogatásra is szüksége van a mezőgaz­daságnak, de támogatás az is, ha céhesítik a mezőgazdaságot. Ma kartellekre van szükség, ez a csúnyább szó még a szövetkezésekre - fejtette ki véleményét a jövőről Juhász Pál. - így óriás termelő, kereskedő szövetkezetekbe igyekszenek becsalogatni a termelőket. így kell a gazdálkodást összehan­golttá tenni. Mert ma még mondhatni azt, hogy az emberek a saját „boltjukat” rontják. Próbálom megválaszolni a kérdést, hogy ki gazdálkodjon, mekkora földön! Tehát - folytatta -, szültség van a szomszédsági földcserékre. A szövetkezetek tudjanak átalakulni, de közben legyen pénz ki­fizetni azokat, akik nem vesznek részt a vállal­kozásokban. A mezőgazdaságnak láncolatos hitelekre van szüksége, valamint hitelszövetkezetekre. Támoga­tott hitelkonstrukciókra van szükség, így a nö­vényvédő vállalkozásoknak, a géphasználati társulásoknak egyezségekre van szüksége, más­különben egymást fojtjuk meg a gazdálkodásban, higgyék el - fordult hallgatóihoz Juhász Pál. Községi mezőgazdasági bizottságok szükségesek, melyeK áttekintik a piaci statisztikai rendszert, segítik a földhasználati egyezségek létrejöttét és a földcseréket. A modern liberális agrárpolitika mindent a községekre bíz! Szórvány telkek, kelendő házak A paksi ingatlanforgalomról Dr. Wartig László ügyvéd véle­ményét kérdeztük, hogy az esetle­gesen Pakson épülő átmeneti kiégett fűtőelem-tároló miképp éreztetné hatását a paksi ingatlanpiacon?- Jelenleg ennek semmiféle hatá­sa nem érződik, ebből következik, hogy a családi házak áraiban vissza­esés nincs, sőt mérsékelt növekedés tapasztalható. Ennek oka lehet az inflációtól való félelem, másrészt, hogy még nem ment le a lakó­telepiek családi házra törekvési hulláma. Ezzel kapcsolatban egy újabb je­lenséget figyelhetünk meg - véleke­dett az ingatlanforgalomban jártas ügyvéd. A régi „csikócsapat” tizenkét évvel öregebb lett, mára ők is negyven-negyvenöt év közöttiekké váltak. Kellő érettségűek már ahhoz, hogy eldöntsék, letelepedjenek-e Pakson vagy nem. Élettani sajátos­ság ezeknél az embereknél, szüleik nemrég mentek nyugdíjba, akik nagy része családi házban élt Gyön­gyös, Ajka, Kazincbarcika stb. kör­nyékén. A megnövekedett utazási költségek, a középgenerációnak nagy leterheltsége, a szülők gyakori látogatását megnehezíti, épp ezért családegyesítésre törekednek, mely­nek következtében ugrásszerű igény mutatkozik a kétszobás, erkélyes, első emeletnél nem magasabb lakásokra vagy kisebb házakra. Ugyanakkor nem ritka - folytatta az ügyvéd -, hogy a korábban szinte Eladhatatlannak tűnő - több generáció együttélésére alkalmas családi házak - az előzőekben említett meggondolásból - vevőre találnak. Hozzá kell tenni azonban, a nagy értékű családi házaknál visszafogó erő az új illetéktör­vénynek a szabályzása, miszerint a négymillió forint feletti ingatlanok­nál a vagyonátruházási illeték kettő százalékról hat százalékra emelke­dett. Egy kis érdekesség - tette hozzá dr. Wartig László -, hogy az európai vagyonátruházó illeték négy száza­lék.- És, ha az árakról is esne szói1- Négymillió forint felett a fizető­képes kereslet csekély, illetve az ennyi készpénzzel rendelkezők egy­re többen az építkezés gondolatával foglalkoznak.- Hol vannak egyáltalán ma üres telkek Pakson?- Nos - nézetem szerint új ingat­lanok az Alvég telkeire fognak épül­ni.- Ügyvéd úr, mit nevezünk Alvégnek tulajdonképpen?- A Villany utca-Dózsa György út és a Táncsics Mihály utca által hatá­rolt területet, ami a 6-os útra nyílik. Például az Árok utca, Hattyú utca stb. Véleményem szerint - latolgatta az ügyvéd -, ezt a jövendő elit városrészt, amennyiben az építéssel kapcsolatban a szakhatóságok nem írnak elő különböző paramétereket, úgy az ingatlanforgalmazás saját beíső törvényei alapján ezek a régi házak - vélhetően pár éven belül - eladásra kerülnek és ahogy már említettem, kialakulhat egy igen kel­lemes környezetet biztosító része a városnak.- Ez idáig építési tilalom volt az Alvégen?- Igen, vagy tizenöt évig. így az innen származó fiatalok nagy része építkezett a Ságvári Endre utcában, a Nádor utcában, a Domb utcában. A paksi rétegeknél a strukturálódás, az ilyen jellegű vándorlás nem a foglalkozás vagy a vagyon szerint történt, hanem erre több évtizedes szokások alakultak ki. így az Alvég lakói nem mentek a Malomhegyre, a Kishegyen élők mentek oda, va­lamint a Paksra „betelepültek”.- Térjünk vissza a telekárakra!- Mivel az önkrományzat építési telket nemigen ajánl, az úgynevezett Csalóközben is nyolc építési telek értékesítését függesztette fel, így az építési telkek árai egy—egymillió kettőszázezer forint körül alakul­nak. Az Alvég telkeinek árai ennél húsz százalékkal magasabbak.- Ne túlságosan magasak ezek a telekárak?- Egyrészt a kereslet-kínálat szabályai érvényesülnek az ingat­lanértékesítésnél. És a Pakson jelent­kező magasabb kereseti viszonyok részben megjelennek az ingatlanok áraiban is. Ha nem lenne fizető­képes kereslet ezekre az ingatla­nokra, úgy nem lehetne őket eladni!- Térjünk vissza az igényekre!- A családi házra vágyók nem sorházakban kívánnak élni, így egy új családi házas telepre nincs igény a városban, mert ott is az össze­zártság érzése uralkodhat. Ezért in­kább a szórvány, üresen álló telke­ket, vagy régi lebontásra ítélt háza­kat vásárolnak meg az érdeklődők. Visszatérve az Alvéghez, a városrész átalakulásának nagyon örülök. Ez­által megváltozik a város arculata a 6-os út felől nézve, a telekvásárlás révén az asszimiláció is jobban ér­vényesül a régi és az új paksiak kö­zött is, aminek már most látható je­lei vannak.- A vállalkozó réteg ingatlanigé­nye miképpen jelentkezik Pakson?- Egy helyre, a főutcára össz­pontosul ez az igény. Akár iroda­házról, akár kereskedelmi tevékeny­séget folytató vállalkozásról van szó. Mindenki a főutcában akar lenni, s ezen nem segít a fedett piac (Villany utca) építése sem. EÖRDÖGH GABRIELLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom