Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-24 / 6. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1993. március 24.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------__— • • Önkormányzati tudósítások Negyvenötmillióval több! Március 9-én az ülés kezdetén Bor Imre tizenkilenc szál szegfűvel kö­szöntötte Paczolay Sándomét, a testü­let egyetlen hölgytagját, majd tájékoz­tatásul elmondta: 45 313 000forinttal emelkedett a város költségvetési kere­te. (Ebből 17 millió a belügyminiszté­rium pótelőirányzata a pincegondok megoldásához, 11316 000 Ft a nor­matív és céltámogatások többlete, a pénzmaradvány pedig 16 997 000 fo­rint) így lehetőség van az óvárosi nyilvá­nos WC, a könyvtár és a múzeum fel­újítására, a Duna-part rendezésére és az alvég IV. ütemének elvégzésére. Ezután Herczeg József februári interpellációjára válaszolt a polgár­­mester. (A GALLUP Intézet paksi közvéleménykutatásáról szóló inter­pellációt és a választ március 10-i számunkban közöltük.) Herczeg József nem fogadta el a választ erre kérte képviselőtársait is. Közülük négy elfogadta, négy tartóz­kodott, tíz viszont nem fogadta el a polgármester válaszát. Mivel a polgármester csak két kér­désére válaszolt Herczeg József új­ra megkérdezte tőle: miért nem érte­sítette arról a kérdőívről, melyben név szerint szerepel? Folyt-e egyez­tetés a kutatásról? Ha igen, miért nem volt az teljes körű? „Válaszolt ar­ra, hogy mely rovatban van elszámol­va a kiadás, arra viszont nem reagált hogy a közvélemény-kutatás mennyi­be került (Hatásköre egymillió forin­tig terjed.) Miért nem került testületi jó váhagyásra a testületről szóló felmé­rés? Van-e olyan kitétele a szerződés­nek, hogy kik és milyen formában használhatják fel az eredményt Miért favorizálja a kérdőív a pártokat a moz­galommal szemben?” A képviselő megismételte: látni kí­vánja a kérdőíveket A testület az ügyrendi bizottságot jelölte ki az ügy megvizsgálásával. Ezután új interpellációk hangzot­tak el: Szalai Dobos István a dunakömlődi faluház intézményi státusáról tett fel kérdé­seket a polgármesternek. „Az utóbbi hetekben a sajtó több ízben is foglal­kozott a dunakömlődi faluház intéz­ményi státusának kérdésével. A Tol­nai Népújság február 18-i száma még csak egy korábban felmerült le­hetőségként említi a faluháznak a pécsi Lenau-házhoz történő „csatla­kozását”, de a szekszárdi Pop tévé a március 1-jei műsorának hírei között már így fogalmaz: a helyiek bánatá­ra az intézmény a paksi művelődési ház irányítása alatt működik majd, pedig a kömlődiek a pécsi Lenau­­házhoz szerettek volna csatlakozni. A képviselő-testület a faluháznak a Városi Művelődési Központ által történő üzemeltetését 1992. szep­tember 15-én, a 13/1992. sz. határo­zatával döntötte el - folytatta a kép­viselő. - Tekintettel arra, hogy a kép­viselő-testület a fenti határozatot al­ternatívjavaslatok hiányában, emlé­kezetem szerint Dunakömlőd képvi­selőjével együtt egyhangúlag fogad­ta el, szükségesnek tartom, hogy a polgármester úr választ adjon az alábbi kérdésekre: érkezett-e önkor­mányzatunkhoz megkeresés 1992. szeptember 15-ét megelőzően a du­nakömlődi faluház intézményi státu­sának a későbbi határozattól eltérő meghatározására? Ha igen, ez miért nem került a képviselő-testület elé? Érkezett-e az önkormányzatunkhoz 1992. szeptember 15. óta megkere­sés a dunakömlődi faluház intézmé­nyi státusának megváltoztatására? Ha igen, mikor terjeszti ezt a polgár­­mester úr a képviselő-testület elé? Ha ilyen megkeresések önkormány­zatunkhoz nem érkeztek, milyen in­tézkedéseket kíván tenni a fentebb idézett „hír” helyreigazítására? A polgármester tizenöt napon be­lül fog válaszolni. László Imre is a polgármesterhez intézett interpellációt a katolikus iskoláról. Paks Város Önkormányzati Kép­viselőtestülete 6/1993. (II. 9.) Kt. szá­mú határozatával csaknem egyhan­gúlag megszavazta a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola 1993. jú­lius 1-jei beindítását, a szükséges ön­­kormányzati támogatással együtt. Lesz-e egyházi iskola Pakson? címmel rendezett beszélgetést a paksi Narancs Klub. A házigazda, Barnabás István meghívott vendégei: Figler János országgyűlési képviselő (református lelkész), Bor Irme polgármester, Brebovszky János evangélikus lelkész és Isgum József plébános voltak március 4-én este 6 óra­kor a művelődési ház egyik különtermében. Barnabás István a vita bevezetéséül szolgáló 1991. augusztus 19-én a parlament által tárgyalt és elfogadott (a volt egyházi ingatlanokkal foglal­kozó napirendi pontjának ismertetésére) felkérte Figler János képviselőt. A képviselő úr elmondta, hogy a tisztelt ház há­rom típusban határozta meg az ez irányú jogorvo­­solatokat. Az első ilyen csoport a hitélethez szük­séges ingatlanok, tehát templomok, kápolnák, plébániák, parókiák, paplakok egyházi tulajdon­ba való visszahelyezése. A második csoportba a szociális célra szolgáló ingatlanok visszaigénylé­se tartozik: kórházak, egyházi ispotályok. A szo­ciális, egészségügyi intézmények szülőanyja az egyház volt, hangoztatta Figler János. A harmadik csoportban a kulturális értékeket megőrző épületek: egyházi vonatkozású tájhá­zak, múzeumok stb. visszaigénylése szerepelt Ezt követően Barnabás István arra volt kíván­csi, hogy az 1948. január 1-jéig lévő állapotokhoz, társadalmi igényekhez képest a ’91-es határozat elfogadása után 2 évvel hogyan illeszthető mind­ez a mai igényekhez? Figler J.: Míg a Horthy-féle Magyarországon az iskolák 70%-a egyházi volt, addig ma ez mind­össze 2%. A helyzet napjainkban az, hogy a volt egyházi tulajdonok 25%-át igénylik vissza ma az egyházak, ennyire van igényük és módjuk. Sze­rencsésebb esetekben a helyi egyházi hivatalok meg tudnak egyezni az önkormányzatokkal. Ha ez a megállapodás nem jön létre, akkor az üggyel az egyházi osztály egyeztető bizottsága foglalko­zik, a továbbiakban ők minősítik a követeléseket. Ez a jelenlegi 2% nagyon kevés, s eddig a fölmerü­lő igényeknek mindössze a felét vagy még annyit sem kapták vissza az egyházak. Tudomásul kell venni viszont azt is, hogy eb­ben az esetben az egyház és az önkormányzatok ellenérdekeltek, hiszen vagyonról van szó, így mindkét fél arra törekszik, hogy ő kössön jobb „üzletet”. Bor Imre: Figler képviselő úrnak ezzel a leg­utóbbi kitételével nem tudok egyetérteni. Szerin­tem nem lehet ellenérdekeltségről beszélni, hi­szen az önkormányzatoknak is az a céljuk, hogy minél előbb oldódjanak a vitás kérdések, hiszen az iskolák működtetése nem kevés anyagi kiadás­sal jár, ami az önkormányzatok költségvetését ter­heli, éppen ezért az is a célunk, hogy már az első lépcsőben zöldágra tudjunk vergődni s ne kelljen az ügyet a központi bizottság elé vinni. Paksra sem jellemző, hogy a második lépcsős megoldást választaná, hiszen eddig minden egy­házi követelést ki tudtunk elégíteni, mindössze a Kossuth Lajos utcában működő kisegítő iskola ügye problematikus, az is az ott dolgozó pedagó­gusok miatt, ugyanis az ott dolgozó 6 tanárból mindössze 1, az egyház által javasolt igazgatónő szeretné folytatni munkáját egyházi irányítás alatt. Szerintem hatékonyabb előkészítő munkát igényelt volna ez a helyi katolikus egyháztól, s ak­kor talán az egész kollektíva maradt volna. Isgum József: A mi erőnkből ennyire tellett, de biztos vagyok abban, hogy a munkát ezek ellené­re is becsülettel fogják ellátni a leendő tanárok, ezért mi garanciát vállalunk. A kikötésünk mind­össze annyi volt az ott dolgozókkal szemben, hogy a gyerekeket ne neveljék egyház- illetve ke­­resztény-ellenességre. Azt hiszem, ez nem nagy kérés egy egyházi iskola esetében, s ezt mind­egyik vállalhatta is volna, s hogy ez miért nem tör­tént meg, azt mi nem tudjuk, de ezt sajnáljuk is. A mintegy 20-25 fő érdeklődő közül dr. Ró­­naky Józsefnek az volt a kérése, hogy - ha lehet - a két fél elsősorban a gyerekek érdekeit vegye fi­gyelembe, hiszen őróluk van szó elsősorban. Isgum József: Ezzel mi is egyetértünk, de a ta­nároknak is érdekük kell hogy legyen a gyerekek zökkenőmentes továbbtanítása, s ezt lehet hogy éppen ők hagyták figyelmen kívül, különben ma­radtak volna eddigi helyükön. Már a vita vége fele jártunk, mikor egy jelenlé­vő megjegyezte: tulajdonképpen rossz címet adott a Fidesz a vitaműsornak, hiszen az már tény, hogy lesz, lesznek egyházi iskolák Pakson, hiszen a meghívott vendégek elmondása alapján az már egyértelművé vált számára, hogy a három be­adott egyházi igényből az önkormányzat már ket­tőt teljesített: a katolikus egyház a Bezerédj Általá­nos Iskola épületében működtetheti szeptember­től a Balogh Antal katolikus egyházi kisegítő isko­láját Az evangélikus iskola is indulhat szeptem­berben. A vitás ügyben sem arról van szó, hogy megkapja-e a katolikus egyház a kisegítő iskola irányítását vagy sem, hanem a tanári kar hozzáál­lása okoz csak némi gondot amit nem nehéz megoldani, hiszen biztosan akadnak olyan szak­képzett pedagógusok, akik a helyükbe tudnak lépni szeptemberig. A vita ezzel nagyjából le is zárult s reméljük, hogy szeptembertől normális mederben folyta­tódhat a szellemileg károsodott gyerekek oktatá­sa. Ebben megmutatkozott az egyház és az önkor­mányzat készsége is. -oz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom