Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-24 / 6. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1993. március 24.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------__— • • Önkormányzati tudósítások Negyvenötmillióval több! Március 9-én az ülés kezdetén Bor Imre tizenkilenc szál szegfűvel köszöntötte Paczolay Sándomét, a testület egyetlen hölgytagját, majd tájékoztatásul elmondta: 45 313 000forinttal emelkedett a város költségvetési kerete. (Ebből 17 millió a belügyminisztérium pótelőirányzata a pincegondok megoldásához, 11316 000 Ft a normatív és céltámogatások többlete, a pénzmaradvány pedig 16 997 000 forint) így lehetőség van az óvárosi nyilvános WC, a könyvtár és a múzeum felújítására, a Duna-part rendezésére és az alvég IV. ütemének elvégzésére. Ezután Herczeg József februári interpellációjára válaszolt a polgármester. (A GALLUP Intézet paksi közvéleménykutatásáról szóló interpellációt és a választ március 10-i számunkban közöltük.) Herczeg József nem fogadta el a választ erre kérte képviselőtársait is. Közülük négy elfogadta, négy tartózkodott, tíz viszont nem fogadta el a polgármester válaszát. Mivel a polgármester csak két kérdésére válaszolt Herczeg József újra megkérdezte tőle: miért nem értesítette arról a kérdőívről, melyben név szerint szerepel? Folyt-e egyeztetés a kutatásról? Ha igen, miért nem volt az teljes körű? „Válaszolt arra, hogy mely rovatban van elszámolva a kiadás, arra viszont nem reagált hogy a közvélemény-kutatás mennyibe került (Hatásköre egymillió forintig terjed.) Miért nem került testületi jó váhagyásra a testületről szóló felmérés? Van-e olyan kitétele a szerződésnek, hogy kik és milyen formában használhatják fel az eredményt Miért favorizálja a kérdőív a pártokat a mozgalommal szemben?” A képviselő megismételte: látni kívánja a kérdőíveket A testület az ügyrendi bizottságot jelölte ki az ügy megvizsgálásával. Ezután új interpellációk hangzottak el: Szalai Dobos István a dunakömlődi faluház intézményi státusáról tett fel kérdéseket a polgármesternek. „Az utóbbi hetekben a sajtó több ízben is foglalkozott a dunakömlődi faluház intézményi státusának kérdésével. A Tolnai Népújság február 18-i száma még csak egy korábban felmerült lehetőségként említi a faluháznak a pécsi Lenau-házhoz történő „csatlakozását”, de a szekszárdi Pop tévé a március 1-jei műsorának hírei között már így fogalmaz: a helyiek bánatára az intézmény a paksi művelődési ház irányítása alatt működik majd, pedig a kömlődiek a pécsi Lenauházhoz szerettek volna csatlakozni. A képviselő-testület a faluháznak a Városi Művelődési Központ által történő üzemeltetését 1992. szeptember 15-én, a 13/1992. sz. határozatával döntötte el - folytatta a képviselő. - Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület a fenti határozatot alternatívjavaslatok hiányában, emlékezetem szerint Dunakömlőd képviselőjével együtt egyhangúlag fogadta el, szükségesnek tartom, hogy a polgármester úr választ adjon az alábbi kérdésekre: érkezett-e önkormányzatunkhoz megkeresés 1992. szeptember 15-ét megelőzően a dunakömlődi faluház intézményi státusának a későbbi határozattól eltérő meghatározására? Ha igen, ez miért nem került a képviselő-testület elé? Érkezett-e az önkormányzatunkhoz 1992. szeptember 15. óta megkeresés a dunakömlődi faluház intézményi státusának megváltoztatására? Ha igen, mikor terjeszti ezt a polgármester úr a képviselő-testület elé? Ha ilyen megkeresések önkormányzatunkhoz nem érkeztek, milyen intézkedéseket kíván tenni a fentebb idézett „hír” helyreigazítására? A polgármester tizenöt napon belül fog válaszolni. László Imre is a polgármesterhez intézett interpellációt a katolikus iskoláról. Paks Város Önkormányzati Képviselőtestülete 6/1993. (II. 9.) Kt. számú határozatával csaknem egyhangúlag megszavazta a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola 1993. július 1-jei beindítását, a szükséges önkormányzati támogatással együtt. Lesz-e egyházi iskola Pakson? címmel rendezett beszélgetést a paksi Narancs Klub. A házigazda, Barnabás István meghívott vendégei: Figler János országgyűlési képviselő (református lelkész), Bor Irme polgármester, Brebovszky János evangélikus lelkész és Isgum József plébános voltak március 4-én este 6 órakor a művelődési ház egyik különtermében. Barnabás István a vita bevezetéséül szolgáló 1991. augusztus 19-én a parlament által tárgyalt és elfogadott (a volt egyházi ingatlanokkal foglalkozó napirendi pontjának ismertetésére) felkérte Figler János képviselőt. A képviselő úr elmondta, hogy a tisztelt ház három típusban határozta meg az ez irányú jogorvosolatokat. Az első ilyen csoport a hitélethez szükséges ingatlanok, tehát templomok, kápolnák, plébániák, parókiák, paplakok egyházi tulajdonba való visszahelyezése. A második csoportba a szociális célra szolgáló ingatlanok visszaigénylése tartozik: kórházak, egyházi ispotályok. A szociális, egészségügyi intézmények szülőanyja az egyház volt, hangoztatta Figler János. A harmadik csoportban a kulturális értékeket megőrző épületek: egyházi vonatkozású tájházak, múzeumok stb. visszaigénylése szerepelt Ezt követően Barnabás István arra volt kíváncsi, hogy az 1948. január 1-jéig lévő állapotokhoz, társadalmi igényekhez képest a ’91-es határozat elfogadása után 2 évvel hogyan illeszthető mindez a mai igényekhez? Figler J.: Míg a Horthy-féle Magyarországon az iskolák 70%-a egyházi volt, addig ma ez mindössze 2%. A helyzet napjainkban az, hogy a volt egyházi tulajdonok 25%-át igénylik vissza ma az egyházak, ennyire van igényük és módjuk. Szerencsésebb esetekben a helyi egyházi hivatalok meg tudnak egyezni az önkormányzatokkal. Ha ez a megállapodás nem jön létre, akkor az üggyel az egyházi osztály egyeztető bizottsága foglalkozik, a továbbiakban ők minősítik a követeléseket. Ez a jelenlegi 2% nagyon kevés, s eddig a fölmerülő igényeknek mindössze a felét vagy még annyit sem kapták vissza az egyházak. Tudomásul kell venni viszont azt is, hogy ebben az esetben az egyház és az önkormányzatok ellenérdekeltek, hiszen vagyonról van szó, így mindkét fél arra törekszik, hogy ő kössön jobb „üzletet”. Bor Imre: Figler képviselő úrnak ezzel a legutóbbi kitételével nem tudok egyetérteni. Szerintem nem lehet ellenérdekeltségről beszélni, hiszen az önkormányzatoknak is az a céljuk, hogy minél előbb oldódjanak a vitás kérdések, hiszen az iskolák működtetése nem kevés anyagi kiadással jár, ami az önkormányzatok költségvetését terheli, éppen ezért az is a célunk, hogy már az első lépcsőben zöldágra tudjunk vergődni s ne kelljen az ügyet a központi bizottság elé vinni. Paksra sem jellemző, hogy a második lépcsős megoldást választaná, hiszen eddig minden egyházi követelést ki tudtunk elégíteni, mindössze a Kossuth Lajos utcában működő kisegítő iskola ügye problematikus, az is az ott dolgozó pedagógusok miatt, ugyanis az ott dolgozó 6 tanárból mindössze 1, az egyház által javasolt igazgatónő szeretné folytatni munkáját egyházi irányítás alatt. Szerintem hatékonyabb előkészítő munkát igényelt volna ez a helyi katolikus egyháztól, s akkor talán az egész kollektíva maradt volna. Isgum József: A mi erőnkből ennyire tellett, de biztos vagyok abban, hogy a munkát ezek ellenére is becsülettel fogják ellátni a leendő tanárok, ezért mi garanciát vállalunk. A kikötésünk mindössze annyi volt az ott dolgozókkal szemben, hogy a gyerekeket ne neveljék egyház- illetve keresztény-ellenességre. Azt hiszem, ez nem nagy kérés egy egyházi iskola esetében, s ezt mindegyik vállalhatta is volna, s hogy ez miért nem történt meg, azt mi nem tudjuk, de ezt sajnáljuk is. A mintegy 20-25 fő érdeklődő közül dr. Rónaky Józsefnek az volt a kérése, hogy - ha lehet - a két fél elsősorban a gyerekek érdekeit vegye figyelembe, hiszen őróluk van szó elsősorban. Isgum József: Ezzel mi is egyetértünk, de a tanároknak is érdekük kell hogy legyen a gyerekek zökkenőmentes továbbtanítása, s ezt lehet hogy éppen ők hagyták figyelmen kívül, különben maradtak volna eddigi helyükön. Már a vita vége fele jártunk, mikor egy jelenlévő megjegyezte: tulajdonképpen rossz címet adott a Fidesz a vitaműsornak, hiszen az már tény, hogy lesz, lesznek egyházi iskolák Pakson, hiszen a meghívott vendégek elmondása alapján az már egyértelművé vált számára, hogy a három beadott egyházi igényből az önkormányzat már kettőt teljesített: a katolikus egyház a Bezerédj Általános Iskola épületében működtetheti szeptembertől a Balogh Antal katolikus egyházi kisegítő iskoláját Az evangélikus iskola is indulhat szeptemberben. A vitás ügyben sem arról van szó, hogy megkapja-e a katolikus egyház a kisegítő iskola irányítását vagy sem, hanem a tanári kar hozzáállása okoz csak némi gondot amit nem nehéz megoldani, hiszen biztosan akadnak olyan szakképzett pedagógusok, akik a helyükbe tudnak lépni szeptemberig. A vita ezzel nagyjából le is zárult s reméljük, hogy szeptembertől normális mederben folytatódhat a szellemileg károsodott gyerekek oktatása. Ebben megmutatkozott az egyház és az önkormányzat készsége is. -oz-
