Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-24 / 6. szám
1993. március 24. 3 PAKSI HÍRNÖK 1993. február 19-én a katolikus egyházközség indítványára, a kisegítő iskolában összegyűlt az iskola pedagóguskara, igazgatója, tagozatvezetője, az egyházközség elnöke és képviselői, a kecskeméti piarista általános iskola igazgatója, a városi képviselő-testület oktatási, kulturális és sportbizottságának elnöke és a város alpolgármestere. Ezen az összejövetelen az iskola-alapító egyházközség kijelentette, hogy a kisegítő iskola valamennyi növendékét - a szülők kívánságától függően - szeretettel átveszi, további színvonalas oktatásukat, képzésüket és nevelésüket az egyházi iskolák szellemének megfelelően biztosítja. Felkérte valamennyi jelenlegi pedagógust, hogy - külön szerződésben biztosítva a közalkalmazotti törvényben szereplő juttatásokat - folyamatos munkaviszonyként további munkájukra igényt tart. A jelenlegi tagozatvezető, igazgatóhelyettes beosztását továbbra is fenntartja - kívánsága esetén. Az egyház egyetlen kívánsága a színvonalas szakmai tevékenységen felül, hogy a tanárok kereszténység-ellenes magatartást, megnyilvánulást ne folytassanak Ezt követő hétvégén az egyházi iskola iskolabizottsága felkereste a szülőket, akiknek elmondták az új felekezeti iskola terveit, célkitűzéseit és kérték a szülők szabad választását a beiratkozást illetően, valamint a hitoktatásban való részvétel, illetve részt nem vétel lehetőségének eldöntését. Az eredmény: 43 gyermek az egyházi kisegítő iskolában kíván továbbtanulni, mind hitoktatást kér, 1 gyermek szülei az önkormányzati iskolát választották. A gyermekektől, szüleiktől és az iskola néhány pedagógusától tudomásunkra jutott, hogy a felmérést követően egyes ott tanító pedagógusok a gyermekeket kikérdezték, minősíthetetlen módon bírálták és részben a szülőket bekérve, részben azokat meglátogatva igyekeztek döntésük megváltoztatására rávenni. Az iskolabizottságról azt feltételezték, hogy hamis beállítással vették rá a szülőket a döntésre! Ezt követően állítólag néhány szülő az önkormányzatnál jelentkezett. Kérdéseim a polgármester úrhoz: 1. A felmérő lap bemutatása után -jogos és törvényes volt-e az iskolabizottság felmérése? 2. Volt-e tudomása a polgármester úrnak a testület határozatával ellentétes tevékenységről és mit tett annak megakadályozására? 3. Milyen haszon vagy kár várható a gyerekek számára az erőszakkal szétválasztott (szülők határozatával ellentétes, a szülők szerint szerencsésen egybetartható) iskolától? 4. Etikus és megengedhető-e ilyen magatartás, lát-e fegyelmi vétséget az engedély nélküli elleniskola szervezésében? 5. Milyen módon kívánja megoldani a kialakult problémát és hogyan kívánja rendezni az új felekezeti iskola zavartalan beindítását. Ehhez kapcsolódva dr. Széchenyi Attila sürgősségi határozati javaslattal állt elő: 1. Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete a 6/1993. (II. 9.) Kt. számú határozatát megerősíti, melyben az egyházi iskola megalakulását támogatta. 2. Kéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltak végrehajtását segítse elő. 3. Az egyházi iskola elleni szervezkedést, melyet tudomásunk szerint az önkormányzati iskola pedagógusai kezdeményeztek, vizsgálja ki, szükség szerint utasítsa az iskola igazgatóját, hogy a fegyelmi vizsgálatot folytassa le. 4. Kéri a polgármestert, hogy a testületi szándékot, a belső etikai normát nem képviselő újabb felmérést akadályozza meg. 5. Közli a polgármesterrel, hogy bizottságot - a város életét jelentős mértékben befolyásoló ügyben - csak a képviselő-testület állíthat fel. 6. Kéri a polgármestert, hogy a Katolikus Egyházi Iskola szervezésével kapcsolatos hozzá beérkezett jelzéseket, kifogásokat, a legövidebb időn belül vizsgálja ki! Erre a célra javasolja ad hoc bizottságként elnöknek Bor Imre polgármestert, tagjaiként dr. Széchenyi Attila alpolgármestert, Szalai-Dobos Istvánt az oktatási, kulturális bizottság elnökét, Németh Lászlónét, a Bezerédj Általános Iskola igazgatóját, Pálmai Klára egyházi megbízottat, dr. Blazsek Balázs jegyzőt, dr. Balázs Andrást, egyházi jogászt. Kivizsgálás eredményéről és a megtett intézkedésekről képviselőtestületet következő ülésén tájékoztassa. Hosszú, majd’ öt órán át tartó vita kezdődött, közben a virágos hangulat bizony elillant Szaladi Dobos István a javaslat 4. pontjáról kérdezte Dunakömlőd képviselőjét: „Mi az az újabb felmérés, amit meg kell akadályozni? Tettek-e a pedagógusok „felmérésgyanús” cselekedeteket? Dr. Széchenyi Attila: „Bizonyítékok vannak arra, hogy a szülőket behívatták az iskolába, a felmérés eredményének megváltoztatásának szándékával.” Bor Imre dr. Hajdók Károlynak adott válaszában kifejtette: nem áll semmiféle bizonyíték rendelkezésére, ami dr. Széchenyi igazát bizonyítaná. „Utasíthatja-e a testület egy intézmény vezetőjét fegyelmi vizsgálat lefolytatására?” - tudakolta Barnabás István a jegyzőtől. Dr. Blazsek: nem. Dr. Rónkay József dr. Széchenyi Attilától kérdezte: kinek a nevében használ fejedelmi többest? („Az egyházi iskola elleni szervezkedést, melyet tudomásunk szerint..”) Miből gondolja, hogy szervezkedésbe kezdtek a pedagógusok? Újabb felmérést nem látott - válaszolt dr. Széchenyi Attila -, de a szülők döntésének megváltoztatására irányuló törekvést igen. Dr. Rónaky József (miután nem kapott kérdéseire választ csak újabb minősítést) visszautasította dr. Széchenyi Attila személyeskedését és összes kérdését visszavonta. Herczeg József ekkor úgy tapasztalta, hogy szókiforgatásokhoz érkezett a vita és az indítvány 3-4. pontjának módosítását javasolta. Szalai Dobos István szerint nagyra nőtt a távolság a kisegítő iskola pedagógusai és a katolikus iskola szervezői között. „Ezt csökkenteni kellene.” Bor Imre beszámolt azokról a szülői levelekről, amelyek azt bizonyították, hogy „problémák vannak az információk áramlásával”. Ismertette az elmúlt héten ez ügyben folytatott tárgyalásait Indítványa szerint három oldalú küldöttség keresse fel és tájékoztassa a szülőket. „A küldöttség funkciója élőszóban elmondani azt, ami a levélben van.” A polgármester sandának nevezte a katolikus egyház képviselője és dr. Széchenyi Attila szándékát Hajdú János: „Minden újabb tisztázó törekvés az álláspontok bemerevedéséhez vezet.” A képviselő szerint az egyházi iskola vezetőjének személyét nem fogadja el a pedagógusok egy része. „Kiegyezéses alapon lehetett volna megoldani a kérdéseket Az iskola egybentartása gazdasági és talán pedagógiai)?) okokból is kívánatos.” A katolikus iskola szervezőinek a polgármester iránti bizalomvesztését látva javasolta; a testület a jegyzőt bízza meg a további teendők koordinálásával, ha az ő személyét elfogadja mind a két fél. „Elölről kell kezdeni a munkát!” Dr. Széchenyi Attila rendkívül szomorúnak tartotta, hogy az ismert eredménnyel végződő egyházi iskolabizottsági felmérés után a pedagógusok fele ott akarja hagyni az iskolát „Nem engedhető meg, hogy a pedagógusok új iskolát szakítsanak ki maguknak!” Fölöslegesnek vélte a küldöttséget, bár „ha a szülők megváltoztatják véleményüket, azt tudomásul vesszük”. Szalai Dobos István: „Az egyházközség végigjárta a szülőket, de nem beszélt a lelkiismereti szabadság által biztosított alternatívákról. „Hogy lesz ezzel a tantestülettel iskola?” - kérdezte - és úgy vélte, hogy az iskolát erőszakkal egybetartani nem szabad és a határozati javaslat elvetését indítványozta. Brebovszky János a szülők helyzetébe képzelte magát. Ők egyházi iskolába akarták gyerekeiket járatni. „Telik-múlik az idő. A szülők információkat kapnak, ezután hat levél érkezik a polgármesterhez, íróik mégsem az egyházi iskolát akarják. A folytatás: újabb személyek keresik meg őket A szülők megdöbbennek: én sem egyházi iskolába akarom íratni a gyerekemet - mondják. A szülők tájékoztatásának tisztának és világosnak kell lennie” - tette hozzá. Paczolay Sándorné: „A szabad iskolaválasztás joga mindenkit megillet A szülőket így is, úgy is lehet befolyásolni.” Ö sem tartotta elfogadhatónak a határozati javaslatot Loparits Pál nagyvonalú határozatot várt képviselőtársaitól, Bor Imre a határozati javaslat elutasítását kérte. „Sokfajta érdek érvényesül ebben a vitában. Nyugalmat és békességet feljelentéssel, etikai vizsgálattal nem lehet elérni” - mondta dr. Rónaky József és a vita lezárását javasolta. A testület dr. Blazsek Balázs jegyzőt bízta meg az egyházi iskola körüli jogi és szervezési feladatok koordinálásával. Dr. Széchenyi Attila bejelentette: a köztársasági megbízotthoz fordul. Este hét óra is elmúlt már, amikor az első napirendi pont, a fiatal házaspárok első lakáshoz jutásának önkormányzati támogatását, valamint a lakásépítési és -fenntartási helyi támogatásban részesítendők I. negyedévi névjegyzék-tervezetét megtárgyalta és elfogadta a testület. Először vitatták meg a képviselők a közterület-felügyelet újraszabályozását és felülvizsgálták a közterülethasználati díjakról szóló korábbi határozat egyik pontját, majd bel-és külterületi földrészletek eladásáról döntöttek. GUTÁI ISTVÁN * * * A polgármesteri hivatal műszaki csoportja meghívásos fővállalkozói versenytárgyalást hirdetett a Deák Ferenc Általános Iskola tornatermének építésére. A kivitelezőkkel történő helyszíni egyeztetés március 4- én, illetve 5-én történt meg. Az árajánlatok benyújtásának határideje: március 22. A versenytárgyalás eredményhirdetése március 25-én lesz. A tornaterem építése még áprilisban megkezdődik, átadása 1993. szeptember l-jére várható. Április elseje a diákok ünnepe! Igen, április első napján az Energetikai Szakképzési Intézet, a Vak Bottyán Gimnázium, valamint a Szakmunkásképző Intézet egész napos programot szervez. E napon választják meg a diákönkormányzat képviselőit és a testület vezetőjét - a polgármestert A városi televízió élő adásban közvetíti a nap eseményeit. Ekkor indul a Tesó című, a későbbiekben kéthetente jelentkező ifjúsági műsor is. Nézz be hozzánk!
