Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-11-03 / 22. szám

1993. november 3. 9 PAKSI HÍRNÖK 519. -1696. NOVEMBER 12. A hódoltság utáni első megye­­gyűlésen hálájukat fejezték ki a felszabadításért. Alispánnak Dallos Györgyöt, földvári főszolgabírónak Blagotta Gergelyt választották. A Paksy család örököseit királydaróczi Daróczy István tatai várkapitány, örö­kös paksi főkapitány és posta­mester képviselte 520. -1847. NOVEMBER 12. Gyulai Gaál Eduárd paksi közbir­tokos és a györkönyi Forster Károly volt az utolsó rendi országgyűlés megyei követe E napon küldték érde­kes jelentésüket a megyéhez: JVfi akiket a tisztelt közgyűlés ide parancsolt, gyenge műszerek voltunk a Gondviselés kezében, hivatásunk meg­szűnvén azon megnyugvással térünk vissza az engedelmes polgárok sorába, hogy sémáit sem tettünk egyebet, mint azt, mit lelkiismeretünk szerint hasz­nosnak, szükségesnek találtunk, a sze­retett hazánk javára.” Gaál Eduárd később elvállalta Fejér megye.császári biztosi funkcióját, nép­szerűtlen lett és egyedül ő helytelenítet­te a reformokat a paksi közbirtokosok kőzüL Pados János csak úgy menekült meg üldözésétől, hogy beáflt honvédnek, otthagyva a r. k. plébániát 521. -1893. NOVEMBER 13. E napon jelent meg elemzés a megyei lapban F^tsröL Nemrég épük egy kisebb gőzmalom, egy részvénytársa­ság a Sánchegynél _gőztéglagyárat óhajt építeni, bár az Újvárosban már 10 év (1883) óta működik egy kisebb körkemencés téglaégető A borból kevés a haszon, gyümölcsözőbb lenne a konyakgyártás, hisz van néhány ezer hold homoki szőlő. 522. -1385. NOVEMBER 14. Először küldött 4 képviselőt a megye az országgyűlésre. 523. -1443. NOVEMBER 15. E nap és november 22. között a ma­gyarok több jelentős győzelmet arat­tak a törökön és Szófiáig hatoltak. 524. -1721. NOVEMBER 16. Az első házassági bejegyzés a r. k. plébánia anyakönyvébe: Jdorváth Mihály tisztességes fiú Barbanek Anna tisztességes hajadonnal házas­ságot kötött, paksi tanúk, Asztalos István és Asztalos János jelen­létében.” 525. -1272. NOVEMBER 17. Másodszor lett nádor Rátóti LLorand. 526. -1885. NOVEMBER 17. Dr. Novák Sándor közszeretetben élő orvos-régész halálának napja Mint muzeológus-történész, megyei virilista is ismert vált a megyében, az 1840-es évek elején jött Paksra Bihar vármegyé­ből Megyei főorvosi tisztétől történelmi és régészeti elfoglaltsága miatt mondott la Igazgatója volt a paksi szegény­ispotálynak. 1874-ben adatgyűjtő ívet adott közre, hogy Tolna megye mono­gráfiáját megírhassa Mikor jobb karját eltört^ e munkát abba kellett hagynia Sokáig volt a Paksi Úrikaszinó elnöke Kúriája a Deák Ferenc utca 13-as számú épület, ma is egészségügyi óéit szolgáL Részt vett a szabadságharcban, utána a Deák-párthoz tartozott 527. -1934. NOVEMBER 18. E napon nyilvánították a magyar­­olasz egyezmény alapján Fiúmét sza­bad kikötőnek (Lásd: 160-ik pont) 528. -1903. NOVEMBER 19. Az alispán elutasította a zsidó hitközség kérését, hogy szombaton este húst vághassanak: JSsak a vágási biztos állatorvos jelenlétében lehet mesterséges világí­tásnál húst vágni. Különösen nyáron bomlási veszély áll fenn, hűtött táro­lójuk pedig nincs.” 529. -1291. NOVEMBER 20. E napon lett vidékünk egyik közép­kori birtokosa, a Szente-Mágocs nembeli Mihály a nádor. E nemzetség tagja volt a Kömlődön 1144-ben birto­kos Joachim is. 530. -1891. NOVEMBER 20. E napon hah meg Hőke Lajos jogász-történész Csurgón. Iskoláit Gyönkön végezte, itt szerette meg megyénket 1837-ben lépett a jogi pályára. 1838-ban mint jurátus került Pestre, a Királyi Táblára 1840-ben tett ügyvédi vizsgát 1848-ban nemzet­őrként harcok a szabadságért 1865- ben Tolna megye aljegyzője lett Szá­mos helytörténeti munkája jelent meg a fővárosi lapokban, folyóiratokban. Irt a madocsai monostorról Gerjen, Madocsa, Kajdacs pecsétjeiről a Pak­­syakról a kömlődi római casteflum­­róL Dunaföldvár és vidékének tör­ténetét a Tolnamegyei Közlöny 1897-ik számában közöké 531. -1831. NOVEMBER 21. A megyei közgyűlés e napon hozott határozatot a magyar nyelv haszná­latának széles körűelterjesztéséről 532. -1896. NOVEMBER 21. Átadták az Állami Ffölgári Fiú­iskola új épületét. 533. -1901. NOVEMBER 21. Ekkor szentelték fel az új r. k. három­hajós plébániatemplomot. Jézus Szíve tiszteletére. 534. -1818. NOVEMBER 22. E napon leltározták a r. k. régi temp­lom harangjait: Szentháromság harang 8 mázsa (1806-ból való). Szentlélek harang súlya 35 kiló (1808-ból való). Boldogságos Szűz­­mária harang 16 mázsa (1818-ból való). Szent Mihály harang súlya 4 mázsa (1818-ból való). A korábbi ha­rangok az 1805-ik évi tűzvészben meg­olvadtak és e négy harangot ezután öntette 10 év alatt Simonovics Mi­hály plébános, részben a saját költsé­gén. az 1. világháború folyamán ágyú­öntésre, a 16 mázsás kivételével mind kilökték a toronyból az is csak nagysága miatt maradt meg, mert nem lökhették ki bontás nélkül az ablakon. 535. -1835. NOVEMBER 23. A paksi közbirtokosok szor­galmazták a megyegyűlésen a Nem­zeti Színház és a Népművelő-képző Intézet felállítását 536. -1392. NOVEMBER 24. E napon nevezte ki Zsigmond király foajtónáHómesterét Rátóti Ilsvay Lestákot nádorrá, aki a rátóti nemzetség sorrendben negyedik ná­dora vök. Valamennyien kimagasló sze­repet vittek az ország ügyeinek intézésében. Mint hazaszerető nem­zetiség tagjai elsősorban a közérdeket tartották fontosnak, nem pedig az önző kiskirályoskodást. 537. -1859. NOVEMBER 24. Ekkor halt meg báró Rudnánszky József besztercebányai megyéspüs­pök, aki a Pakson is birtokos család felvidéki ágának egyik legnevesebb tatja vök. Szíwellélehkel karolta fel a szabadságharc ügyét és körlevélben hívta fel papságát, hogy Kossuthnak engedelmeskedjenek. Világos után ezért őt is haditörvényszék elé állították és püspöki javadalmától megfosztva 6 évi várfogságra ítékék. 1850. január 9-én közkegyelem révén kiszabadult ugyan a várbörtönből de püspöki székét többé nem foglalhatta el mert Kufstein után a neuenburgi zárdába internálták. 1853-ban végre vissza­nyerte szabadságál Hamburgban tele­pedett le, majd Ffozsonyba köközött és ott élt haláláig teljes visszavonult Ságban. Az esztergomi főtemplom sír­boltjába temették. 538. -NOVEMBER 25. Katalin napja. Mivel kerékbe törték s úgy halt meg, leggyakrabban kerékkel ábrázolják. Ezért választották a vízi molnárok is egyik védőszentjüknek. Emléknapja közvetlenül az .advent" kezdetére esik, tehát az erre következő négy hét alatt már nem lehetett zajos mulatságokat tartani így lett a Ka­­takn-bál a vidám időszak záró­­mulatsága. 539. -1852. NOVEMBER 26. Egy e napi megyei kimutatás fel­sorolja az akkor iparengedélyt kérő pak­siakat Ezek: Petánczki József, Vén János, Takács József fazekasok; Polacsek Lipót üveges, Spieler Albert, Stift Illés, Vész Móricz német vargák, Rausch Lőrinc molnár, KBmeg János kapcás, Fórnitzer Lipót aranyoz üstműves. Ezeken kívül 8 izraelita és 10 keresztény kért ser-bor­­páBnkaméiő kocsmárosi engedélyt. 14-en pecsenyesütő és sertéshúskimé­rőjogért folyamodtak. 540. -1914. NOVEMBER 27. Dr. Abai Nemes Gyula paksi okleveles gyógyszerész katonai szol­gálat alóli felmentését kérte az alispán­tól de a főispán sürgetése ellenére sem intézkedtek az ügyben. 541. -1796. NOVEMBER 28. Ekkor született Bez eredj István reformpolitikus, országgyűlési követ, a paksi 1. Számú Általános Iskola névadója, a paksi kaszinó tagja és rendszeres látogatója. Neje Bezerédi Amália a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom egyik úttörője volt. Bezerédj István a jogi tanulmányok elvégzése után Tolna vármegye bir­tokaira költözött és nagyanyja Gindl Zsófia révén paksi közbirtokos is lett. A liberális reformnemzedék kivá­ló aktivistája voll 1830-tól mint a megye országgyűlési követe is. Híres ellenzéki szónok és emberbarál az alkotmány helyreállítása és az ország­gyűlés összehívása mellett kardosko­dott. Elveinél fogva ellenezte a halá­los ítéletet és ezt igyekezett érvényesíteni a büntető törvényköny­vet kidolgozó bizottságban is, mely­nek tagja volt. Elképzeléseit szemé­lyes példamutatásával támasztotta alá. O alapította a megye első óvo­dáját Hidján. Pakson az első óvoda 1878-ban létesült. Előmozdította a selyemhernyó-tenyészetei melynek egyik látható jele volt a régi 6-os út vonalát mindkét oldalról övező eperfa-soi Paks és Szekszárd között. Az országgyűlésen önként vállalt adói amit Széchenyi István a pisztoly idő előtti elsütésének nevezett. Tagja volt az 1848-as országgyűlésnek is. Debrecenben a béke pártot támogat­ta. Beszédei ott is klasszikus kidol­gozásukkal és lelkesedésük melege által hatottak. A sors iróniája, hogy bár a halálos ítélet eltörlése mellett volt, mégis mint ellenzékit őt magát is halálra ítélték 1850. augusztus 4-én. Csak barátai nyomására kapott végül kegyelmet. Bezerédj követi jelentései egyike legértékesebb történeti doku­mentumainknak. 542. -1830. NOVEMBER 29. E napon született Rosthy F’ál paksi közbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, kiváló tu­rista és sportember; a paksiak .leg­nevesebb agglegénye". Pakshoz első­sorban nagybátya, Rosthy Ferenc révén kapcsolódott aki házasság útján jutott paksi birtokaihoz. Róla nevezték el a Rosthy utcát is. Rosthy Fái ifjú kora óta otthonosan mozgott a legfelsőbb körökben is, hiszen sógora volt báró Eötvös József, Trefort Ágoston és Amadé Rudolf gróf, miután mind­hárman Rosthy lányt (Pál nővéreit) vettek feleségüL Pakson Szeniczey Ödönnel és a Bernrieder testvérekkel alkották azt a híres evezős négyest mely sorozat­ban nyerte az országos folyami evezős bajnokságot. Liszt Ferencet a szülői házból ismert^ akihez szívélyes barát­sággal vonzódott és minden magyar­­országi hangversenyére elkísérte 1848- ban a Károlyi huszárezredben szolgált. A felelősségrevonás elől sógorai révén sikerült nyugatra menekülnie. Nem töl­tötte az időt tétlenül Münchenben kitanulta a fényképészetet és Ame­rikába hajózott. Mexikót 1856-tól beutazta, majd elkészítette egyedüálló fényképalbumát, amiért hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Utolsó éveit a dunapentelei megcsodált rózsaligetes kis lakában töltötte magányban, mint Pesten, meglőtt jóbarátja Szeniczey Ódon is. Itt halt meg fiatalon, 1874-ben, 44 éves korában. A sóját övező rózsa­lugasból gyakran sodorta az északi szél Paksra az illatol miként kortársai em­legették. így üzent régi szeretett máso­dik otthonának. 543. -1886. NOVEMBER 29. Ekkor nyitotta meg a paksi status quo zsidó hitközség Vörösmarty ut­cai zsinagógáját a 7-es számú ház­ban, ahol új iskolaépületet is emeltek. (Ma napközi) Ezzel az ortodox­­hitközségtől végleg elváltak, de rabbijuk nem voll csak előimádkozó. A szép klasszicista homlokzatú épület ma is a város egyik mutatós, műemlék jellegű objektuma. 544. -1979. NOVEMBER 29. E napon kelt az angol BBC televízió levele, melyet ide Paksra címeztek, Karszt Magdolnának. ßoesärratot kérünk a nagy késedele­mért Szeretném megköszönni, hogy megengedte látogatásunkat a kis bájos házában Nagyon érdekes volt szá­munkra hallgatni beszédét Bartókról és gyermekéből, reméljük és gondoljuk, hogy Ön is érdekesnek találta az él­ményt. Mi rettentően élveztük látogatá­sunkat Magyarországon és bízunk ab­ban, hogy nemsokára ismét tehetünk látogatást Sok köszönettel és a legjobb kívánságokkal önhöz és nővéréhez, ma­radunk tisztelettel, társaim nevében is üdvözlöm Frandne Brown.” 1979. augusztus 13-án Bartók Péter is írt Floridából hogy megle­petéssel olvasta a Tolna megyei Népúj ság 27-iki szárnál melyben oly szépen nyilatkoztál Apuról és rólunk. 545. -NOVEMBER 30. András napja A téí évnegyed kez­dete, vele kapcsolatos mulatságokkal. András-nap utáni vasárnap kezdődik az advent, ezalatt karácsonyig lako­dalmai mulatságokat nem lehetett tar­tani. Hozzá fűződő népi jóslás: „András neked kendert vetek, mondd meg ne­kem kihez megyek.” DR. NÉMETH IMRE helytörténész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom