Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-19 / 10. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1993. május 19. „És ez a kő, a melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen ” Magyarországon, a honfoglalástól számított jó ezer évig - egyházi szempontból nézve - az éles kontúrú homogén közösségek voltak a jellemzőek. Aztán a háborúk, a nemzetiségi vándorlások és keveredések miatt ideológiai és vallási különbözőségek kezdtek kialakulni. Hogy ez jó vagy rossz, nehezen eldönthető kérdés. Kétségkívül igaz azonban, hogy gyorsabb, megalapozottabb és színvonalasabb fejlődés zajlik le azokban a társadalmakban, ahol különböző nemzetiségű és vallású csoportok élnek együtt egy-egy társadalmi közösségen belül. Dunaszentgyörgy valamikor tiszta református közösség volt Később, az elmenők és betelepülők vallási különbözősége miatt - és ebben már benne van a magyarországi katolikusok kétharmadnyi arányának hatása - római katolikus vallási közösség is létrejött a községben Ez a kis közösség nemrégiben nagy vállalkozásba fogott Templomot építenek, melynek alapkövét április 25-én, Szent György napján helyezték el. Az előzményekről, a kezdeti nehézségekről kérdeztem Patai István polgármestert: „Dunaszentgyörgy katolikus közössége még a háború előtt vásárolta meg a Malom utca 1. szám alatti házat és ott alakított ki katoli-I. Mózes 28, 22. Mayer Mihály megyéspüspök kus iskolát, valamint egyházi rendezvényeiket is itt tartották. Ennek az iskolának a felújításán fáradoznak napjainkban a katolikusok. Ám az épület olyan rossz állapotban van, hogy nem érdemes komoly összeget fordítani a felújításra. Az alapkőletétel Az önkormányzat úgy határozott - még az egyházi ingatlanokról szóló törvény megszületése előtt -, hogy visszaadja a katolikus egyháznak az épületet egy lebontási tervvel, illetve engedéllyel. Egyúttal ígéretet tett a dunaszentgyörgyi egyházközségnek, hogy helyet biztosít egy új katolikus kápolna felépítéséhez. Igaz, a pénzügyi fedezet hiánya miatt erre igen kevés remény volt Később aztán az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény megszületése után a református egyház is visszakérte - és kapta - volt vagyonát, ám ennek kiváltására a minisztérium négymillió forinttal segítette az önkormányzatot Ebből a pénzből segíteni tudtuk 500-500 ezer forinttal a református templom felújítását és a katolikus templom építését Ez természetesen még mindig kevés lett volna az építkezés meg kezdéséhez, de a tervezés költségeit is sikerült megtakarítani azzal, hogy a katolikus egyház tervezője készítette el az építendő templom terveit, valamint egy rendkívül nagylelkű és komoly összeget jelentő felajánlást kaptunk Dunaszentgyörgy erdélyi testvérközségétől, Gelencétől, akik a templomépítéshez szükséges teljes faanyagot ígérték hozzájárulásként Ezen tények birtokában kerestem fel a püspök urat, aki szimpátiával fogadta az elképzelést, s egyúttal kérte - a jelenleg Dunaszentgyörgyön is szolgálatot teljesítő - faddi plébánost Simon Józsefet hogy felhasználva amerikai ismeretségét próbáljon támogatást szerezni onnét is.” így jutottunk el 1993. április 25- éhez, a Szent György napi búcsú időpontjához. A délelőtti forgatagban sétálva felidézem a Krúdy regényből készült Szindbád című filmet Latinovits felejthetetlen alakítását s a végkifejletet: a vallási menet megkapó varázsát a búcsújáró asszonyok pillanatását az esti pihenőnél. A mai búcsúknál már nyoma sincs a vallási áhítatnak. Lagzi Lajcsi énekel a csipkés kombinéról, s a körhintás ordítva csalogatja újabb menetre a fiatalokat Délután aztán - ha rövid időre is - visszatér a régi búcsúk hangulata. Előbb Mayer Mihály megyés(püspök tart ünnepi misét a művelődési házban, majd a menet átvonul a leendő templom helyére, ahol egy igazán szép ünnepség keretében megszentelésre kerül a római katolikus templom alapköve. Bevezetőként Báli Andrea mondja el Reményik Sándor: A templom és iskola című versét majd Patai István polgármester átadja a földterületet a templom építéséhez: „Átadom azzal a reménységgel, hogy a honfoglalás 1100. évfordulójára állni fog itt a templom. Hir-
