Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-24 / 4. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1993. február 24. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem ?- Mögöttem a tenger, előttem vár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) MÁRCIUS 84. - Tavaszelő vagy böjtmás-hava. A rómaiaknál az év első hónapja volt, melyet Mars istennek szenteltek. Csillagászatilag is a tavasz kezdete, a tavaszi napéjegyenlőség e hó 20-22- ike között következik be, amikor a nap látszólagos mozgása közben a „Kos” csillagkép és az Egyenlítő jegyébe lép. Az emberek hamar észrevették, hogy a Nap különböző állása határozza meg a nappal egyes szakaszait, ezzel szabályozza a foglalkozások idejét Annál nagyobb gond volt annak meghatározása, melyik legyen a hét első napja. A rómaiaknál Dies Solis, Lunae, Martis, Mercurii, Jovis, Veniris és Saturni sorozatban következtek. Az ókorban nagy tiszteletben tartották a hetes számot és azt különféle csodás tulajdonságokkal ruházták fel, amelyek az akkor ismert hét bolygóra vonatkoztak. Nem törte magát senki, hogy felfedezzen egy újabb bolygót az égbolton, mert bizonyára keresztre feszítették volna. Tulajdonképpen a Párizsi Tudományos Akadémia hirdette meg: a hét első napja a vasárnap, ezt követi a hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és a szombat 85. - 1886. MÁRCIUS L E napon alakult meg a Dunakömlődi Olvasó Kör. 86. - 1943. MÁRCIUS L A földmívelésügyi miniszter ekkor rendelte el, hogy az átengedésre kötelezett összes zsidó ingatlant Pakson is a Vitézi Széknek juttatta, melyből vitézi telkeket kell kialakítani. Paks vezetősége e tárgyban a fenti napon tartott egyeztető tárgyalást az érdekeltekkel. 87. - 1692. MÁRCIUS 2. Daróczy István paksi földesúr így magyarázta a rácok iránti ellenszenvet: „Tudják a török nincs messze, látják, hogy a Duna két oldalán Budától Eszékig csupa ráclakik, nálunkaBiskói-révnél és Kanaszpusztán. Azt is tudják, hogy nincs akkora létszámú katonaság vidékünkön, amely szemmel tarthatná őket Ezért aztán úgy viselkednek, hogy rövidesen nem lesz biztonságos a via régia (királyi hadiútéspostaútjsem. Rabolnak, gyilkolnak Ha nem találunk módot megfékezésükre, a lakosság elköltözik innen.” A rácokra utal még a Csámpapuszta határán lévő ráctemető határnév. Az elköltözést igazolja, hogy 20 év alatt Paks lakossága teljesen kicserélődött, mindössze hárman, Csámpai István, Vörös István és Zádori János maradtak helyben. 88. - 1278. MÁRCIUS 2. E napon lett országbíró Rátóti Gyula, a Rátóti Gyulaffyak-nak, Csobánc vára urainak alapító őse. 89. - 1713. MÁRCIUS 3. Ekkor vezették be gabonamértékül a pozsonyi mérőt (62 és fél liter) és a hoszszúság mérésére a bécsi rőföt (0,77 m). 90. - 1899. MÁRCIUS 4. Paks község rendőre, Sipos Mihály jelentette a megyére: „Még január 22-én este 8 óra tájban éjjeli szolgálatra a községházához jöttem mint napos. A folyosón egy honvéd huszár őrmesterrel találkoztam, aki azt kérte, részére a községháza közelében éjjeli szállásról gondoskodjak Mivel az idő későre járt, felajánlottam a különszobában lévő rendőrkáplár ágyát, de azt nem fogadta el mondván, neki egy rendes ágy kell. Ezután Bencze Péter közeli lakoshoz mentek, de csak a felesége volt otthon, így szállást nem kaptak Az átellenben lakó Debreczeny Sándornál próbálkoztak eredmény nélkül, mert csak a gyerekek voltak otthon. Erre az őrmester dühében káromkodni kezdett: van két paksi a kezem alatt, ha hazamegyek, levágom a fülüket. Ezután otthagyott és egyedül ment be a Nagyvendéglőbe szállást szerezni. A kétkatonáta községházán helyeztem el.” Az alispán válaszában helyeselte Sipos eljárását, mivelhogy a katonáknak legalább egy nappal előbb be kell adniok szállásigényüket 91. - 1240. MÁRCIUS 5. E napon nevezte ki IX. Gergely pápa Rátóti Mátyást esztergomi érsekké, aki az ország 21-ik prímása volt Csak egy évig tölthette be tisztségét, mert 1241. április 11-én Muhipusztánál, mely szintén Rátóti birtok volt bandériuma élén hősi halált halt 92. - 1704. MÁRCIUS 6. Daróczy István paksi földesúr távozása után, II. Rákóczi Ferenc fejedelem felmentette a paksi jobbágyokat mindenféle jobbágyteher alól azzal a kikötéssel, hogy ennek fejében folyamatosan tartoznak a Dunán lévő passusokra (átkelőhelyek) ügyelni. Feladatul kapták ezen felül azt is, hogy az ellenség járását mindenképpen impediálják (akadályozzák). Főleg a Bottyán vár elestekor vált számos paksi a harcok áldozatává. 93. - 1887. MÁRCIUS 7. Ekkor honosított meg Pakson egy újszerű iparágat Bún Gusztáv virilista, amikor saját üzemeltetésű mészégető kemencét állítottfel az újvárosi téglagyárban. Ma a péküzem van a helyén. A városban Fischl Ignác mészáros!? és Girst József molnár vegyeskereskedésében!? árulták a meszet 94. - 1949. MÁRCIUS 7. E nap mondta ki a községi képviselő-testület: a dunai komp-rév jogát kérni fogja, és a községnek mint erkölcsi testületnek tulajdonává kívánja tenni. A földesurak regálé jogon alapuló ré joga 1949. január elsején megszűnt. Paks további fejlődése szempontjából viszont lényeges, hogy ezen jogot a település visszanyerje - szólt az indoklás. 95. - 1849. MÁRCIUS 8. A déli harangszó után a foktői hajóállomásnál, a Biskói rév alatt ekkor kelt át a Dunán egy 10-12 fős fegyveres csapat a pesti oldalról. Az Újvároson keresztül és a város Fő utcáján át egyenesen a városházához mentek de ott - éppen ebédidő lévén - hivatalos személy nem tartózkodott A vezetőjük egy pap, közölte az összegyűlt kíváncsiakkal: „ha kívántatik, akár 4000-ren is készen állnak a paksiak megsegítésére, a megtorló osztrák csapatokkal szemben.” Főnökük nevét a „Bach-huszárok” sosem tudták meg, akit pedig dr. Novák Sándor paksi orvos ismerősként üdvözölt A beszéd után, különösebb incidens nélkül, a felső Zádori révnél ismét átkeltek a Duna bal oldalára. 96. - 1948. MÁRCIUS 9. A Nemzeti Bizottság javaslatára, a belügyminiszter rendelete folytán e napon szegezték fel az átkeresztelt utcák neveit, a polgárok nem kis meglepetésére. 97. - 1345. MÁRCIUS 10. Tóth Lőrinc tárnokmester figyelmeztette a Rátótiak birtokaihoz tartozó, két Nyitra megyei vámhely, Farkashida és Sempte vámszedőit hogy a kölni és más Rajna vidéki kereskedőktől sem szedhetnek nagyobb vámot mint a csehektől és a morváktól. Ugyanígy nem zsarolhatták meg a Maas folyónál fekvő flandriai Huy kereskedőit sem. Ebből kiderül, hogy a Rátótiak középkori birtokain, a 14-ik században már rendszeresen megfordultak a nyugati kereskedők is. Az országra fontos külkereskedelem biztosítása tette indokolttá a tárnokmester vám-limitálását (árszabályozását). 98. - 1354. MÁRCIUS 10. E dátum tragikus esemény időpontja. I. Murád török szultán elfoglalta Gallipolit és ezzel megteremtette a törökök európai államának alapját Sajnos ehhez csatolta I. Szulejmán szultán 1541-ben Magyarország megszállt területét tehát vidékünket is. 99. - 1320. MÁRCIUS 11. A római pápa adószedői ekkor fejezték be 1317-ben megkezdett első gyűjtő kőrútjukat A második csoport 1333-ban érkezett vissza, ők már Paksot és vidékét is bejárták. 100. - MÁRCIUS 12. Ha hó esik, azaz Gergely megrázza szakállát még áprilisban is eshet hó. Gergely az iskolák pártfogója. Ugyanis gergelyjáráskor a tanulók végigjárták a falu házait adományokat gyűjtve az iskola számára. Néha katonai rangokkal ékesítették magukat ezért nevezték őket Szent Gergely vitézeinek is. Maszkjuk csúcsos süveg és fakard volt 101. - 1242. MÁRCIUS 13. 13-ika ezúttal szerecsét hozott a paksiaknak. Ugyanis e napon Ögödej nagykán halálának hírére az utolsó tatár is elhagyta környékünket miután Batu kán a fősereggel a Duna két partja mentén visszavonult Kadan serege Trau dalmát vár alól Bosznián és Szerbián keresztül kotródott ki hazánkból, az erdélyi tatár had pedig az Olt völgyén át 102. - 1891. MÁRCIUS 14. Még délután is szilárdan állt a jég a paksi Duna-szakaszon, de aztán felső rétege hirtelen megmozdult és néhány métert lefelé csúszott iszonyatos robajjal, majd megállva fenékig elzárta a medret. A délkeleti városrész, az „alvég”, mint már jó néhányszor végveszélybe került Á Duna 18 óra alatt két métert áradt a gátak emeléséhez késve fogtak hozzá. A jeges víz számos ház falát bezúzta, kerítéseit óljait pajtáit gyümölcsfáit letarolta. Még egy hét múlva is hevertek hatalmas jégtáblák a Duna, Villany, Szent János, Árok, Kosárkötő és Báró utcákban és kertjeikben. 103. - 1879. MÁRCIUS 15. Báró Exterde Adolf paksi ügyvéd, a Közbirtokosság ügyésze ekkor kérte fel az alispánt: „rendelje el, a két piacon kívül (ke d és péntek) senki se árulhasson a vásártéren; vagy pedig engedje meg, hogy a tulajdonosok nem piaci napokon is szedhessenek helypénzt.” A paksi szolgabíró felolvasta a folyamodványt Paks község képviselő testülete előtt, majd kérte őket nyilatkozzanak: szükséges-e a két hetipiacon kívül is a vásártéri árulás. Az elöljáróság egyhangú határozata jellemző képet fest az 1870-es évek paksi gazdasági helyzetéről, forgalmáról, munkalehetőségeiről stb. „Paksnak tízezernél több lakosa van, számtalan puszta környékezi, hajóállomáshely, több dunai fel- és lerakodó hellyel rendelkezik, a község előtti Dunán 56 malom üzemel, a községen megy át a Budapest-eszéki állami út, közlekedési fővonala Pest megye alsó részének és fő révátjárója a Duna-Tisza-közének Székesfehérvár és Kaposvár felé. Élénk gabonakereskedési hely. Van szolgabírói hivatala, járásbírósága, telekkönyvi hatósága, posta- és távirdai állomása. Itt a telephelye a 66. számú királyi honvéd zászlóaljnak, laktanyával, gyakorlótérrel és dandáriskolával. Nagyszámú iparos és kereskedő lakja, de leginkább szegénysorsúak, kik a dunai rakodóhelyeken dolgoznak. Számtalan vidéki őrlető látogatja. Mindezek élelmüket Pakson, a piacon tudják csak beszerezni. Éppen ezért, főleg az élelmiszerek napi piaci árusítása mindenképpen kívánatos. A terjedelmes indoklásnak alapján kérik, hogy erről a környékbeli lakosságot, de leginkább a Pest megyei szomszéd községeket értesíteni kívánatos lenne, ahonnét az élelmiszerek zömét hozzák a paksi piacra. Ezek ismeretében a naponkénti piaci árulástPaks község lakossága és az itt megjelenő vidéki közönség, hajósok és munkások érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek és mellőzhetetlennek tartjuk. ” Érdemes feljegyezni az aláírók nevét hisz nekik köszönhető elsősorban, hogy a paksi piacok - miket végül is hetente négyszer tartottak - látogatottak és híresek voltak, sőt ma is zsúfolásig megtelnek a piaci standok. Csukly Ignác szolgabíró, Zavaros János főjegyző, Névery Ádám községi jegyző, dr. Szinger Lipót községi orvos, Rézbányay József községi I. bí-
