Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-24 / 4. szám
1993. február 24. 9 PAKSI HÍRNÖK ró, Vayer Antal, Jilling Frigyes, Scheiden János és ifj. Dömötör József elöljárók. 104. - 1949. MÁRCIUS 16. A képviselő-testület ekkor határozta el egyhangúan, hogy a sport fejlesztésére 7000 forint fedezetet biztosít és ezen összegeta Paksi Sport Egyletnek és a paksi Kereskedelmi Középiskola Sportkörének arányosan utalja ki. 105. - 1918. MÁRCIUS 17. E napon halt meg 83 éves korában Paks egyik legmarkánsabb reformkori egyénisége kisszenicei Szeniczey Ödön, Deák Ferenc kedvelt keresztfia. Az abszolutizmus kezdetén épphogy belépett a huszonévesek táborába. A passzivitásra kényszerült paksi Deák-féle ellenzék aktív tagja volt két ciklusban országgyűlési képviselő és egy ideig a képviselőház egyik jegyzője. Országos hírű, többszörös bajnok evezős. 1865-ben a dunaföldvári járás szolgabírója lett és főbizományosként ő irányította a Paks-Pusztaszabolcs közti vasúti szárnyvonal kivitelezését Egy alkalommal a betiltott kaszinó termei helyett a kávéházban szórakoztatta a tagokat egy .zenevirtuóz, különböző hangszerek megszólaltatásával. Korniss Pál paksi ügyvéd kérte, játssza el a Kossuth-nótát Erre a vendégként de inkább ellenőrként ott ülő osztrák főhadnagy, gróf Wurmbrandt a Pakson állomásozó osztrák lovasok parancsnoka, felpattant helyéről ordítozva „ez soviniszta merénylet a király ellen”. Szeniczey magabiztos léptekkel eléje ment bemutatkozott: én vagyok a járás szolgabírája és a közrend őre, az ilyesmi kizárólag rám tartozik. A német tiszt sértésnek vévén a dolgot párbajra hívta ki Szeniczeyit Hiába híresztelték róla, hogy az ezred legjobb vívója, az öles termetű Szeniczey nem rettent meg, hanem a legnehezebb kardot választva, már az első csapásra súlyosan megsebesítette. Kiderült hogy a karján súlyosan sérült főhadnagy a királyi család egyik távolabbi tagja volt és kezelésére I. Ferenc József udvari orvosát küldte le. Később Szeniczey a várőrségeket vizsgáló bizottság tagja lett és a császárnak jelentést tevő küldöttséggel ő is Bécsbe utazott. A bemutatásakor a király felfigyelt a Szeniczey névre, majd megjegyezte, nem csudálom, hogy vele szemben Wurmbrandt alul maradt Szeniczey karrierjét azonban nem ez az incidens, hanem vagyoni manipulációja tette tönkre. Vagyona elfogyván szegénységben és visszavonultan élt pesti magányában, mint agglegény, egyedül. 106. - MÁRCIUS 18. Sándor napja. Társaival zsákban hozza a meleget arra alapozva, hogy ekkor van az első igazán meleg nap. 107. - 1884. MÁRCIUS 18. Daróczy Zsigmond pécsi kanonok e napon jelentette be káptalanja nevében, az egyházi tizedről való lemondásukat Példáján fellelkesedve azon nyomban több káptalan képviselője is csatlakozott a pécsiekhez. 108. - 1884. MÁRCIUS 18. A Paksi Önkéntes Tűzoltóegylet parancsnoksága panaszt emeltVayer Mihály, Kern Ferenc és Feil József paksi községi elöljárók ellen, az 1883. január 22-iki tűznél tanúsított izgatásuk miatt, noha megyei közgyűlés már 1882. március 14-én kimondta'„a tűzoltók működésük közben hatósági közegeknek tekintendők, s mint ilyeneknek hivatalos működésük alatt, mindenkinek engedelmeskednie kell.” 109. - MÁRCIUS 19. József napja. Sok helyen ekkor hajtották ki először a marhákat a legelőkre és engedték ki a méheket a kaptárból. 110. - 1226. MÁRCIUS 20. Ugrin kalocsai érsek e napon cserebirtokért és pénzért megszerezte Rátóti I. Lorand nádortól Pozsega várát és tartozékait hogy egyházmegyéjétől távol tarthassa az eretnekeket A birtokszerzést IIL Honorius pápa 1227. január 11-én erősítette meg. 111. - MÁRCIUS 21. Benedek napja. Sándorral és Józseffel együtt említik a meleg kezdetéül. 112. - 1894. MÁRCIUS 22. A Tolnavármegye napilap említi az e napon lezajlott nemzettörténeti fontosságú eseményt melynek egyik főszereplője városunk neves szülöttje, Gebhardt Lajos orvos volt „Budapesten ma délután fél 6 órakor jelen lehettem Kossuth Lajos hamvainak agnoszkálásánál, személyazonosságának hatósági megállapításánál. A hármas koporsó felnyitása után a jelenlévők egyöntetűen megállapították: a holttest azonos Kossuth Lajossal. Ezen a megrendítő, szomorú aktuson jelen voltak a meghalt fiai Ferenc és ifjabb Lajos Todor, Gerlóczy Károly Budapest első alpolgármestere, Márkus József Budapest alpolgármestere, aki a temetést rendezte, sánchegyi Gebhardt Lajos főorvos, paksi közbirtokos, Helfy Ignác politikus, újságíró, aki 1848/49- ben Kossuth Lajos irodájában dolgozott, Polonyi Dezső ügyvéd, '48-as párti képviselő és dr. Basso olasz orvos, aki a holttestet exhumálta és Magyarországra elkísérte. Az agnoszkálásról szóló jegyzőkönyvet Pulszky Ferenc politikus, régész és művészettörténész irodájában vették fel, aki melegen megölelte felejthetetlen bajtársának fiait” 113. - 1852. MÁRCIUS 23. Példás ítéletet szabott ki e napon Pétsy József paksi szolgabíró Szabó József paksi „szék, Hó legényére (hentes-mészáros), aki a húst hiányos mértékkel szolgáltatta ki és méltán kiváltotta a híres paksi mészárosok felháborodását Szigorú dorgáláson felül 12 pengőt kellett a vétkesnek a szekszárdi kórház javára befizetnie. 114. - 1882. MÁRCIUS 24. E nap éjjelén ismét nagy tűz pusztított Pakson, melyben 65 ház enyészett el. Az égő házak oly intenzív fényt terjesztettek, melyet Kalocsán és Szekszárdon is lehetett észlelni. Éppen akkor ért Paksra a Dunagőz-hajózási Társaság menetrend szerinti személyhajója. Bár itt kellett volna éjjelezniök, a kapitány kénytelen volt továbbhajózni, nehogy a tűz a hajóra is átterjedjen. A tűz keltette nappali fényben szerencsésen megérkeztek a kalocsai kikötőbe. 115. - MÁRCIUS 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, a Megváltó fogantatására utal. Magyar elnevezése onnan ered, hogy ez idő tájt szokták a fákat beojtani. Fecskehajtóként is említik, mert haza csábítja a vándormadarakat 116. - 1696. MÁRCIUS 25. E nap újra ráirányítja figyelmünket a felszabadító császári csapatok garázdálkodásaira, egyre sűrűbb excessusaira (kihágásaira). A királyi úton való átvonulásaikkal pedig még sokkal több szenvedést okoztak a lakosságnak, mint a helyben állomásozók. Hiába vonták le kártételeiket a kivetett adókból, azoknak csak töredékét ismerték el a katonák, bizonylatot sem adtak rekvirálásaikról. Az alispán még két évvel később is ezt írta a Budai Albizottságnak: „A múlt évben is csak végrehajtással tudtam az adót behajtani, azóta pedig még nem termett semmi, maga a szegény nép is kénytelen gabonát vásárolni, hogy kenyere legyen. Ez is oka tehát az elvándorlásnak. Hiszen ekkor Paks 28 családjából 10 rác volt tehát rác falunak számít.” 117. - 1759. MÁRCIUS 25. A törökök kivonulása után elsőként a ferencesek irányították a római katolikusok lelki gondozását Klimo püspök e napon szentelte fel kápolnájukat mely a leendő helytörténeti múzeum épületében volt 50 évig segítették az 1710-ben alapított paksi püspöki r. k. plébánia lelkészi munkáját melyről a plébánia anyakönyvei tanúskodnak. 118. - 1848. MÁRCIUS 25. Tolna megye közgyűlésén Bezerédj István javaslatára egyhangúan kimondták, hogy ezután a megyegyűlés hivatalosan népgyűléssé alakul át 119. - 1883. MÁRCIUS 25. A tűzvészben leégett 66 ház, ebből 62 biztosítva volt. Odalett viszont a biztosítatlan szérűskerti takarmány. 120. - 1874. MÁRCIUS 26. Ekkor ajánlotta fel dr. Novák Sándor paksi városi orvos-régész régészeti gyűjteménye egy részét a Szekszárdi Megyei Múzeumnak. Ez az alábbiakat tartalmazta: „25 db római ezüstpénz, 67 db kereszténykori - leginkább magyar - ezüstpénz, 238db római rézpénz, 9 db 1848/ 49. évi magyar és olasz rézérme és számos, a paksi határban feltalált cserépedény-maradvány és egyéb lelet” 121. - 1894. MÁRCIUS 27. Paks képviselő-testülete e napon tartott rendkívüli ülésén emlékeztek meg Kossuth Lajos haláláról. Jelen voltak: Popovics Gyula főjegyző, Feil Ferenc I. bíró, elnök, Spies János r. k plébános, Horváth Sándor ev. parochus, Daróczy Tamás szolgabíró, Hagymássy Károly közjegyző, Szeniczey Ákos és Szeniczey Géza, valamint Tschida Andor közbirtokosok, Freund Salamon kereskedő, Vayer AntaL Becker Jakab, Vayer Márton, Frank János, Akkermann Péter, Schőnweitz Miklós, Prantner Mátyás és Szinger Ádám szavazattal bíró elöljárók, Schmiedt Pál törvénybíró, Hanoi Ferenc, Hanoi Mihály, Eberling József, Szinger Ádám, Ruff Antal, Kopasz János, Müller János, Osztermayer Keresztély, Engel Sándor, id. Döme István és Klein József községi esküdtek. Az elnöklő községi bíró üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy a feledhetetlen emlékű Kossuth Lajos, nagy hazánk fia gyászos elhunyta felett testületileg nyilvánítandó részvét és kegyelet kifejezése végett hívta egybe a képviselő-testületi tag urakat. Ezután az előadó Popovics Gyula főjegyző meleg szavakkal fejezte ki a város szeretetét nemzetünk nagy halottja iránt Majd az alábbi indítványt terjesztette elő, melyet a testület egyhangúan elfogadott a) A város 15 napig gyászlobogókat tűz ki a középületek és a magánházak falaira. b) A város a pesti temetésre küldöttséget meneszt. c) A Kossuth-szobor költségéhez 100 forinttal fognak hozzájárulni. d) Ezen kegyeletük kifejezése céljából tartott testületi ülésük jegyzőkönyvileg örökíttessék meg. 122. - 1837. MÁRCIUS 28. E napon született Geyer Ádám r. k. elemi fiúiskolái tanító, a paksi római katolikus egyházközség kiérdemesült kántora, számos tehetséget nevelő zenepedagógusa. Szorgos 43 évi, közért végzett áldozatos munkával a háta mögött, 1900. április 25-én, 63 éves korában halt meg. 9 gyermeke közül pedagógus pályára lépett József, aki Pakson utóda lett a római katolikus fiúiskolánál. Az ifjabb Béla pedig tanítóképezdei zenetanár lett Esztergomban. Két veje szintén pedagógus volt A vészes 1887-iki komptragédiát úgy élte át, hogy segédtanítója Varga Károly kérte, hadd mehessen ő Kalocsára a búcsúsokkal, hogy egyúttal rokonaival is találkozhasson. Geyer Ádám halála a kedvelt Uri-hegyi szőlőjéből hazajövet történt Összeesett és többé már nem tért magához. Nevével közéleti munkássága kapcsán még többször fognak találkozni. 123. - 1802. MÁRCIUS 29. E napon lett báró Jeszenszky Sándor és szentkátolnai Cseh László, két paksi közbirtokos megyei országgyűlési követ. 124. - 1855. MÁRCIUS 30. Ekkor kérte a város vezetősége ismét az alispánt az 1841-ben történt imsósi dunakanyar átvágása miatti partrongálások megszüntetésére. Az átvágás után elrendelt három sarkantyút Paks városa felépítette, de semmi hatással sem voltak a város megmentésére. A műszaki számítások csődöt mondtak, mert alig hogy a megásott új csatorna Dunává alakította magát a várost szakadatlanul ostromolja a víz, a sarkantyúk semmivé váltak, a part egyre rongálódik, évről évre számos házsor dűl a Dunába. Ha a most még csak 14 éves bajt sürgősen nem orvosolják, a főpostaút hamarosan a Dunában találja magát megéljük, hogy a már százezres károk milliósra szaporodnak, mert ez a terület a város legjelesebb része. A házakban és fundusokban tett káron kívül legalább 3-400 hold legelőnk is menthetetlenül martaléka lesz a Dunának. A hivatalos szemle ellenére eddig még semmit sem tettek és nem segítettek. Mivel ügyünkre a Helytartó Tanács figyelmét is felhívtuk, kérjük intézkedéseiket a Tanácshoz jóváhagyás végett felterjeszteni. 125. - 1464. MÁRCIUS 31. II. Pius pápa egy ekkori bullájában megemlíti Madocsa és Földvár bencés apátságait 126. - 1905. MÁRCIUS 31. Az ekkor kiadott jegyzönyv szerint állították fel a közép-csámpai, a gyapai és cseresznyési új pusztai elemi iskolákat melyekhez a telket Gyapán Kovács Sebestyén Endre, Cseresznyésben Ledneczky Mihály, Csámpán Haaz János adta. A telkeket átadó polgártársainkat külön elismerés illeti Dr. NÉMETH IMRE helytörténész
