Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-12-01 / 24. szám

1993. december 1. 9 PAKSI HÍRNÖK Püspök-domb tájékán alakították ki, Paks Dunaszentgyörgy között ezt jelzi a Ráctemető határnév, mely ma szőlő­vel van beültetve 573. -1848. DECEMBER 16. E napon szenvedett a császáriaktól súlyos vereséget Guyon Richárd sza­badságharcos csapata Nagyszombat mellett. Ez már jelezte a végleges bukás közeledtét. 574. -1854. DECEMBER 16. A Bach-korszak újabb elnyomó kísérleteként, a kultuszminiszter elren­delte a birodalom egész területén, hogy csak az egységes középfokú iskolai tan- rendet lehet használni. 575. - 1865. DECEMBER 16. Az uralkodó e napon végre fogadta magánkihallgatáson Deák Ferencet és a kiegyezés feltételeiről érdeklődött. 576. -1916. DECEMBER 17. A belügyminiszter megyénktől is kért földet a koronázási dombhoz, mivel ezt a 63 vármegye és a csatolt részek földjeiből szekták összehordani Tolna megye alispánja ez alkalommal a kaj­­íla esi határból küldött 5 kilő súlyú földet, mégpedig arról a területről, ahol egy odvas fűzfában, a magyar Szent­koronát, az akkori koronaőr, Perényi Péter elrejtette a török szultán elől. A dombról azután a király a koronázás egyik szertartásaként, kardjával a négy világtáj felé suhintott, ezzel jelezvén, hogy országát minden irányból jövő tá­madás ellen megvédi így vált a besenyő Kajdacs földje, immár másodszor or­szágosjelentőségű szimbólummá. 577. -1916. DECEMBER 18. E napon ajánlotta fel Wodrour Wil­son, az Amerikai Egyesült Államok el­nöke békeközvetítését és jegyzékben konkrét béketörekvésre szólította fel a hadviselő országokat. Az antant ha­talmak erre így válaszoltak: A háború során elfoglalt területek kiüritendők, Elzász-Lotharingiát vissza kell adni Franciaországnak, az Osztrák - Magyar Monarchiát és Törökországot a nemze­ti önrendelkezési elv alapján át kell ren­dezni így torkollott az átrendezés a feltétel nélküli trianoni diktátumba 578. - 1887. DECEMBER 19. A selyemhernyó-tenyésztési meg bízott elrendelte, hogy a paksi fais­kolában lévő eperfákat (1000 db) ül­tessek ki az utcákra, utakra és egyéb közterületekre. így települt be a régi királyi út mindkét oldala eperfa-sorral Csámpapusztán még látható belőlük néhány darab. A selyemhernyó-te­nyésztést a paksi polgári fiúiskola karolta fel, Günz Gábor tanár vezetésével Paks számára különösen előnyös volt a propaganda, amit a te­nyésztés előmozdítására kifejtettek, hisz Szekszáidon volt a beváltó köz­pont. Az iskola évkönyvei gyakran szá­moltak be a vállalkozástól, az 1928/29 es tanév értesítőjéből idézek: JSürrz Gábor javaslatára és vezetése alatt, ki a többtermelés érdekében min­den eszközt megragad (évek óta cson­tot is gyűjtenek), a tanév vége felé se­lyemhernyó-tenyésztésbe fogtunk. Az eperlevelet a tanulók a kiszabott sor­rendben folyamatosan szedték. A gu­­bózós június 27-re befejeződött, a 16 kg hernyóból 100 pengőnél több jövedel­met várunk. A legnagyobb buzgalmat kifejtett három tanulónk, Kern István, Blatt Ferenc másodikos és Stíener Pál negyedikes diákunk 1-1 könyvjuta lomban részesült." 579. -1895. DECEMBER 19. Az egyetemen nőket is felvettek a bölcsész-orvos karra. 580. -1853. DECEMBER 20. Helytörténeti értövű örökváltsági szerződés dátuma Alulírott adom tudtára, kiket a dolog iBet, miképp Richter György paksi la­kos azon szándékát nyilvánította ki előttem, hogy ő azon szőlőjét, mely osztályrészem kilenced dézsma alatt, a paksi határban, az úgynevezett Öreg­hegyen a telekkönyv 3307-es számával jelezve létezik, a földesúri tehertől őrökre mentessé és így teljes tulaj­donává tenni óhajtaná. Én tehát Richter György méltányos kívánságának en­gedve, azon szőlőért 28 Forint 48 pen­gő őrök váltsági árt állapítottam meg Es miután ezen árt Richter György készpénzben kezemhez kifizette — a mai naptól — ezen szőlőt az ő teljes és minden földes Úri tehertől mentes tulaj­donának lenni nyilvánítom Ezen szer­ződéssel járó költséget a szőlői meg váltó birtokos köteles viselni. Mely szer­ződést két egyenlő párban kiadván azt mindketten alánluk. Kelt Pakson fenti dátummal. Daróczy Elek földesúr, Richter György jobbágy. Előttünk: Eötvös Károly városi jegyző Róka Ferenc városi esküdt Ezen egyezség az 18534k évi március 2-án kelt császá­ri nyíltparancs 13-ik §-a értelmében a császári-királyi megyei hatóság által megerősítteük. Költ Szekszáidon, április 11. 854. Cs. (dr. megyefőnök Nagy sk." A szöveg a Bach-korszak közigaz­gatási írásbeli stílusára is igen jellemző valószínű Eötvös jegyző fogalmazta. 581. - 1945. DECEMBER 20. E napon egyhangúan mondta ki Paks képviselő-testület^ hogy az álla­mi kereskedelmi középiskola meg­felelő elhelyezéséről bebútorzásáról és felszereléséről gondoskodik, az iskola fűtését, világítását, takarítását vállalja az 1945/46. tanévre. Ez az összeg hoz­závetőleg 200 mázsa, vagyonváltsági búza, folyó év december havára meg­állapított árának, azaz 1 millió 200 ezer pengőnek felelt meg. 582. -1468. DECEMBER 21. E napon Pálóczi László országbíró a madocsai apátság birtokügyében három, vásáron való kikiáltást ren­delt eL Éspedig: először Szent Luca ün­nepén (december 13.) Földvárott, az ezt követő szerdán Pakson, majd szombaton Kömlődöa így hozták ek­koriban nyilvánosságra, hogy a perek tanúinak mikor, hol kell megjelenniők. Az oklevél kétséget kizáróan igazolja, hogy Kömlődnek a 15. század végén, kiváltságot jelentő vásártartási joga volt. A középkorban, a vásárokat tartó jo­got, itt a királyi kereskedelmi út mentén szinte valamennyi lakott hely megsze­rezte, mintegy jelezve; hogy az átutazó kereskedők minden pihenőhelyükön ki­rakhatták áruikat Éz nemcsak az ő számukra járt haszonnal hanem a paksi jobbágyság is lehetőséget kapott, hogy áruit vagy eladja, vagy pedig áru­cikkekért becserélje Sajnos ez a fontos gazdaság tevékenységünk napjainkban szűk területre korlátozódott. 583. -1947. DECEMBER 21. E napon az alábbi levélben köszönte meg Dr. Gombos,Károly kalocsai kanonok a Paksi Ének- És Zenekar vegyeskarának szereplését: Jiedves Igazgató Úr! Hálásan kö­szönöm b sorait s a bennük meg nyilvánuló kitüntető figyelmet, de le­gyen szabad elhárítanom magamtól an­nak a szolgálatnak érdemét, ami azokat illeti, akik a kalocsai gyönyörű hang verseny megrendezésében aktívan részt vettek. Én csak amolyan lökhárító vol­tam s az akadályokat iparkodtam eltávolítani, de megérte! Ezt annyira szűrből irom, hogy magam lennék a leg boldogabb ha egy újabb alkalommal a nagyszerű énekkar itteni szereplését lehetővé tehetném, s a mély benyo­mást, amit keltett, állandósíthatnánk. Remélem, lesz erre még mód! Szíves jókívánságait melegen megköszönöm s őket viszonozva kérem, Igazgató Urat fogadja igaz nagyrabecsülésem kifejező sét" 584. -1881. DECEMBER 22. E napon ült össze Pakson a Nagy­vendéglő dísztermében a vasúti érte­kezlet, amely Paks közlekedésében jelentős változást hozott Itt döntöttek a Paks Székesfehérvár közötti vas­­út-összeköttetés megvalósításáról az­az a Paks-Pusztaszabolcs közti szárnyvonal megépítéséről 585. -1896. DECEMBER 23. Ekkor futott be az első, menetrend szerinti személyvonat, az ugyancsak a millenniumi évben épített paksi vasútállomásra. Nagy ünnepélyesség­gel és ajándékokkal fogadták a bátor első utasokai akik a próbaútra vállal­koztak, és arra a „fránya, pöfögő" füst­okádó ördögszekérre felültek. Ezzel a paksi fiatalok előtt is megnyíltak a távoli egyetemek kapui bekapcsolódtunk az országos, sőt nemzetközi vasúthálózat­ba. Mikor a patinás állomás a közel­múltban feleslegessé váft, a Magyar Ál­lamvasutak és a Közlekedésügyi Mi­nisztérium elhatározta, hogy a szép környezetben fekvő épületeket és a rég vágányokat megőrzi az utókor számára. A terv megvalósult 1985. június 15-én ünnepélyes keretek között megnyitotta Urbán Lajos mi­niszter az ország első vasúti szárnyvonal-múzeumát és átadta a nagyközönségnek. Paks tehát egy újabb; országos jelentőségű, idegenfor­galmi nevezetességgel gazdagodott A kétszintes épületben a helyi érddul vasút történetét forgalmi irányító be­rendezését a szabadtéren a pályaépítő munkagépeket mozdonyokat személy- és tehervagonokat motorszerelvényt sth mutatják be igen látványosan. Valóban sokat veszít aki e tanulságos és különleges kiáltást - ha kissé távol esik is - nem tekinti meg. Mindezt vá­rosunk ajándékba kapta, köszönjük, hogy ránk gondoltak és gazdagtották történelmi hagyományunkat. 586. -1327. DECEMBER 23. Egy oklevél ekkor emíti először a „hajómalmot’’. Ibit idő mikor a paksi malomrévekben 60-80 dunai malom működött, miket Andersen is megcso­dált Sajnos ma már nemcsak dunai de egyetlen szárazmalmunk sincs, pedig az 1940-es években négy, közepes ka­pacitású szárazmalmunk is volt. 587. -1414. DECEMBER 24. Zsigmond király tekintélyét mutat­ja, hogy e napra 5 gyűjtötte össze a konstanzi zsinatra a katolikus álla­mok érsekeit, püspökeit melyen nagy pompával elnökölt a résztvevők nagy ámulatára díszmagyarban. 588. -DECEMBER 25. Karácsony, a keresztények egyik legnagyobb ünnepe Jézus születé­sének napja. Sok népi szokás fűződik hozzá. , 589. -1000. DECEMBER 25. Ekkor koronázták meg Vajk feje­delmet királlyá, aki a keresztény Ist­ván nevet vette fel kinek Komlód személyes, úgynevezett királyi udvar­birtoka volt. 590. -1975, DECEMBER 15. I. Géza király a fent említett kőmlődi udvarhelyéről vonult Szek­­szárdra, a karácsony megünneplésére 591. -1850. DECEMBER 26. A tejhatalmú kormánybiztos ekkor vétette jegyzékbe a tanítók és jegyzők osztályába tartozó egyéneket leigazol­tatta őket tekintetbe véve azok befo­lyását melyet állásuknál fogva a nép hangulatára, passzív rezisztenciájára gyakorolnak. Mivel a magyarok min­denütt nyilvánosan a Himnuszt éne­kelték, az ügyet kihágásként akarták kezelni Ámde a legtüzetesebb vizsgá­lattal sem találtak a Himnuszban egyet­len olyan szót sem, melyre valamiféle büntető szankciót rá lehetett volna erőszakolni. Ezért fente a fogát a taní­tókra és a jegyzőkre: „Bizonyos forra­dalmi dalok éneklésében a jegyzők és tanítót járnak az élen, mivel az ének lést egyetlen paragrafus sem tiltja.” 592. -1236. DECEMBER 27. Julianus domonkos-rendi szer­zetes, miután hosszas és fáradságos út közepette rátalált a keleti magyarok egy csoportára, e napon visszaérkezett hazánkba 593. -1848. DECEMBER 27. Bem tábornok ekkor ígért kiáltvány­ban bűnbocsánatot az erdélyi felke­lőknek, ha beszüntetik az ellenállást 594. -1860. DECEMBER 27. A király Anton Schmerlig lovag, államminiszter kívánságára fogadta Deák Ferencet és báró Eötvös Jó­zsefet. 595. -1848. DECEMBER 28. E napon a háromszéki székely föl­kelők vezetői fegyverietéteE egyez­ményt kötöttek báró Puchner Antal altábornagy, erdélyi főparancsnok, meg­­bízottaivaL 596. -1916. DECEMBER 28. Magyarországon bevezették a ke­nyérjegyet! 597. -1380. DECEMBER 29. Ekkor halt meg Nagy Lajos király édesanyja és haláláig társuralkodója, Erzsébet királyné 598. -1850. DECEMBER 30. Nagy Lajos főszolgabíró jelentése szerint a forradalmi felfordulás után annyira helyreállt a rend, hogy Pakson ez évben 347 fiú és 358 lány járt is­kolába. (381 r. k„ 151 ev. és 37 ref.) A nép egy része politikai ábrándokban él de a közcsendet és közrendet senki sem háborgatta 599. -DECEMBER 31. Szilveszter napja. Az év legvi­dámabb éjszakája, az első évezred vé­gén élt S Él veszt er pápa nevéhez fűző­dik. 600. -1983. DECEMBER 31. Az e napon megszüntetett paksi járáshoz tartoztak: Paks város. Dunaföldvár megyei község. Fadd nagyközség Nagydolog székhely társközség Bikáccsal, Pusztahen­­cséveL Önálló tanácsú községek: Bölcske, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györ­­köny, Kajdacs, Madocsa, Német­kér. Puszták: Bakaszállás, András, Gyapa, Akalacs, Győri-major, Kistápé Sziget, Kiskajdacs, Földes, Forrás-major, Biritó, Csámpa, Kis­erdő; Dombon és Vajka. E helységek zöme ma is Pakshoz kapcsolódik. DR. NÉMETH IMRE • helytörténész

Next

/
Oldalképek
Tartalom