Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-12-01 / 24. szám

PAKSI HÍRNÖK 10 1993. december 1. Tallózás a hazai lapokból A közelmúltban az országos sajtóban megjelent paksi vo­natkozású írásokból adunk válogatást. Az ÖMV-benzinkutakról ír a Kreatív Világ nemzetközi marke­ting kommunikációs szaklap. Az OMV-kút már Pakson is működik. Az OMV jelenleg összesen 19 benzinkúttal rendelkezik Ma­gyarországon: Rábafüzesen, Salgótarjánban, Zalaegerszegen, Körmenden, Kisbéren, Érden, Szolnokon, Nyíregyházán, Pé­csett, Miskolcon, Tatabányán, Nagykőrösön, Szegeden, Békés­csabán, Budapesten és Pakson. Júniustól folyamatosan az év végéig folyik az image-kampány, fő súlyt helyezve a sajtóra. Az újsághirdetések a HVG-ben, Au­tó-Motor, Autópiac, Fuvaros, Au­tóközlekedés és Népszabadság lapokban jelennek meg, amelyek bemutatják az ÖMV sokrétű te­vékenységi körét, úgymint nagy­kereskedelem és benzinkútháló­­zat, ezen belül pedig a szolgál­tatások és azok minősége. Az OMV szponzorálja a Kis­város című legújabb sorozatot a tévében. Részt vesz továbbá október végén az Automobil ki­állításon. Az OMV motorolajcsalád ne­ve helyesen Liquid Motor Mana­gement Miután feleségét megölte, lányát megerőszakolta, sósavat ivott egy kismányoki gyilkos. Felkutatásá­ban részt vett a paksi Neutron kommandós egység is. Az ese­ményről egy MTI jelentés ahpján számol be a Népszabadság no­vember másodiki száma Családi tragédia történt októ­ber 31-én este a Tolna megyei Kismányokon. A feleségétől kü­lön élő Szilágyi Ferenc 47 éves kismányoki lakos fölkereste az asszonyt és - az első tanúval­lomások szerint - veszekedés után az udvarban egy bottal ker­gette Mint később kiderült a bot végére tőrkést rögzített a férfi, és ezzel megszúrta a fe­leségét, aki már nem volt képes bemenekülni a szomszéd házba, összeesett, és meghalt. Szilágyi keresésébe a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bevonta a paksi Neutron kom­mandóegységet is. Még vasár­nap éjjel elfogták a gyilkost Sza­­latnakon, egy sertéstelep mellett Beszélni már nehezen tudott mert mint közölte, savat ivott. A rendőrök vitték a dombóvári kórházba, ahol megállapították, hogy életben maradására kevés a remény, bár lélegeztetőgépre kapcsolták. A Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányságon hétfőn azt is közöl­ték, hogy Szilágyi Ferenc koráb­ban megerőszakolta 13 éves kis­lányát, ezért idén januárban a rendőrség letartóztatta. Május­ban került az ügy bíróságra, azonban a tárgyalást elnapolták, s Szilágyit szabadlábra helyez­ték. Szeretem a vidéki fellépéseket - mondta Sztankay István szín­művész a Tolnai Népújság munka­társának, abból az alkalomból, hogy a művész a paksi művelődé­si központ színpadán játszott no­vember másodikon. A paksi művelődési központ színházi évadja Noel Coward „Magánélet” című romantikus vígjátékával indult november 2-án, teltházas előadással. A két felvonás közötti szünet­ben kértünk villáminterjút a nép­szerű színésztől, Sztankay Ist­vántól.- Művész úr, ön nyilatkozatai szerint romantikus alkat, bizo­nyára kedvvel játszik tehát eb­ben a darabban.- A szerepet a tatabányai Népház-Játékszín ajánlotta fel. Ez egy nagyon kedves találkozás számomra, Noel Coward angol szerzőnek két másik darabjában is játszottam. Nagyon kedves szerző aranyos humora van, és nagyon jó figurákat ír. Valóban romantikus alkat vagyok, a szín­mű szerelemről, szökésről, ro­mantikus bonyodalmakról szól, nagyon szeretem játszani. A ta­valyi évad végén mutattuk be a darabot először Tatabányán, ez körülbelül a 20. előadás.- Gyakran vállal vidéki fellé­péseket?- Szeretek vidékre jámi, mert a vidéki közönség kedves, figyel­mes, hozzáértő, és szereti a szín­házat Bárhol voltunk, mindig telt házzal és nagy szeretettel fo­gadtak. Fárasztó is a vidéki já­ték, az utazás, de izgalmas is, mert mindig új helyen játszunk. Pakson emlékezetem szerint most járok először. Sokat jártam azelőtt is vidék­re, a Madách színházzal például, Shütz Kával pedig volt egy közös előadói estünk, azzal is sokat utaztunk. Megszoktam és szere­tem a vidéki feüépéseket. Az igazi Trebitsch címmel egy paksi származású nagy-nagy ka­landorról ír Szele Tamás a Karír október 22-í számában. Elég sokat és elég keveset le­het róla tudni. Sokat azért, mert mániákus önéietrajzíró volt, és halála után is több kötet jelent meg távolról sem érdektelen életútjától. És keveset, merthogy bármennyire is nyitott könyv előttünk Trebitsch úr élete, még­is leginkább egy olyan könyvre emlékeztet, amit klasszikus arab nyelven írtak, kínai jelekkel, és ráadásul csak az igéket ismerjük belőle... Ugyanis a különböző életrajzok még egymásnak is el­lentmondanak, életrajzírói pedig különböző okokból majdnem mindannyian elfogultnak tekint­hetőek. Mármost lehetséges, hogy még az idei év folyamán vi­lágosabbá válik ennek a világ­csalónak a történelmi szerepe, mivel a brit külügyminisztérium irattárában 1993-ig volt érvényes a róla szóló akta titkosítása. Ad­dig is vizsgáljuk meg azt, amit biztosra vehetünk. Trebitsch Ignác Pakson szüle­tett, közepesen jól szituált izrae­lita családból - és már huszon­éves korában igen feledékeny­nek bizonyult, hiszen Hamburg­ban megkeresztelkedett, még­hozzá a nem tül népes ír pres­­biteriánus egyház tagja lett Eb­ben talán annak is volt valami része, hogy már ezt megelőzően sem volt hajlandó valódi családnevét használni, ifjúkori utazásairól küldött tudósításait, melyek az Egyetértés hasábjain jelentek meg „Terebesi” néven szignálta. Azonban, ha már ki­­keresztelkedés, legyen teljes - elvégzett egy papi szemináriu­mot is. Gyorsan átszaladt az At­lanti-óceánon, Montreal városá­ban anglikán hitre tért, és a McGill teológiai egyetem fa­kultását is abszolválta. Aki ilyen iramban fogyasztja a vallásokat, azt érdemes mértékletességre inteni, mert tíz éven belül nem marad tőle érintetlenül egy sem. Ezt valószínűleg az akkor még egyszerűen Trebitsch is belátta, mert azon felül, hogy felvette a Timotheus nevet, egy darabig megtartóztatta magát Ellenben megnősült hamarjában. Hanem a házaság - éppúgy, mint az élet - költségekkel jár. Meg keUett élni valamibőL Ezért került Trebitsch Timót Ignác az anglikán egyház segítségével Britannia egy eldugott zugába lelkésznek. Appledore falujának híveit gondozta Kent grófságban néhány évig, de sajnos ezzel nem érte ba Nem is nagyon ér­­hette, hiszen egy Trebitsch­­formátumú egyéniség számára az angol vidék unalma egyet jelenthetett a temetővel. El­határozta tehát, hogy bejut a brit alsóház képviselői sorába. Nem volt éppen szerény ötlet, hiszen még csak angol áUampolgár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom