Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-09-08 / 18. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1993. szeptember 8. SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN közötti ellentét látszott áthidalhatatlannak. A törzsi szerkezetben élő, szabadon portyázó magyarság és a helyhez kötött európai életmód, a nemzeti önállóságban és a magyar nemzeti önkormányzatban, önrendelkezésben, István király államszerkezetében - ez is feloldódott Harmadik ellentét a magyarság nemzeti egyénisége és európaisága között állt fenn. Szent István éppen olyan magyar volt amilyen európai, a magyar nemzetet tette európaivá és európának ezt a darabját a magyar lélek és a magyar gondolat örökös talajává. Szent István nemcsak saját uralkodásának idejére, hanem a mindenkori magyarság számára is megoldotta ezen ellentétek szintézisét Ravasz László püspök úr szavaival: azt jelenti ez az elszakíthatatlan egység, hogy nem lehet a Földön olyan keresztyénség, amely nem magyar és nem lehet a Földön olyan magyarság, amely nem keresztyén. Nem lehet a Földön olyan rend, mely nem a szabadság illetéséből és érdekéből támadt, és nem lehet olyan szabadságot ápolni, amely ne rendbe, történelmi, jogi, erkölcsi rendbe csoportosodjék. Nem lehet olyan magyar nemzeti gondolatot elképzelni, mely kiszakadna az európaiasság, az emberiség és a humanitás minőségéből.” Mint a múltban, ma is csaknem minden szellemi irányzat példaképét keresi Szent István királyban, és hogy ezt megtalálja, saját képére próbálja formálni. így említik az alkotmányos, szabadságosztó és hagyományvédő, konzervatív és liberális, reformer és radikális forradalmár és nemzetiségi népkirályként egyaránt Ezen hamis képmásokat történelmietlen képzelgéseket visszautasítva kell hangsúlyozni a mai kor emberének is a célt példát mutató nagy király életszemléletét a Szent István-i gondolatot Szent István alapvetően a kereszténység apostolaként a magyar nemzet ősi hagyományainak tisztelőjeként és őrzőjeként az európai közösség modem gazdasági és politikai célkitűzéseinek megvalósítójaként Szent István-napi istentisztelet a Jézus Szíve templomban Augusztus 20-án délelőtt 9 órakor hívők sokasága gyűlt össze, hogy ünnepi szentmise keretében megemlékezzen államalapító királyunkról, a keresztény Magyarország megszületéséről. A szentmisét Isgum József plébános úr celebrálta. Úgy érzem, nyugodtan leírhatom, hogy ez a sokaság ismét bizonyította a város Istenben hívő lakóinak tiszteletét és odaadását a kétezer éves kereszténység és a haza iránt A plébános úr környezetében a Bethlen Gábor cserkészcsapat tagjai is feltűntek, annak bizonyságául, hogy a negyven esztendő keresztény értékeket üpró szellemisége letűnt Magyarságunk, egymás iránti keresztény szeretetünk, Mária sokat szenvedett országának megőrzése volt prédikációjának központi gondolata. Többek közt szólt arról, hogy Szent István, művével megmentette ugyan népünket, életet és hitet adott a nagy népek tengerén kicsiny szigetként létező magyarságnak, ám mai korunkban, a keleti despotizmus bukása után, újabb kihívásokkal kell szembenéznünk A nyugati életforma és felfogás veszélyeire hívta fel a hívek figyelmét az ifjúság lelkének ezekkel való megmérgezését mint komoly problémát említette. Nagyon fontos feladatnak mondotta a keresztény szellemű nevelés erősítését E felelős gondolatoktól áthatva távozhattunk a meleg, ünnepi elbocsátás kíséretébea SZARKA JÓZSEF A szentmisét követően a Jézus Szíve templom előtti Szent István térre gyülekezett az ünneplő paksi közönség. A legkisebb gyerektől a hadifogságot is megjárt veteránig mindenki ott volt, a magyarság egyik, tán legnagyobb ünnepén. Eközben a Városi Fúvószenekar indulókat játszott, majd a Himnusz közös eléneklése után Balogh Judit Juhász Gyula „Új ének István királyhoz” című versét mondta el. A szavalatot dr. Széchenyi Attila alpolgármester úr ünnepi beszéde követte. „Tisztelt ünneplő közönség! Kedves barátaim! 45 évvel halála után, 1083. augusztus 20-án avatták szentté István királyt és az 1092. évi szabolcsi zsinat óta tekintjük ezt a napot legfőbb nemzeti ünnepünknek. Augusztus 20. igazi magyar ünnep. A Kárpát-medencében maradt és a világon szétszóródott magyarság lélekben egyaránt - könnyes szemmel - emlékezik a mai napon az országunkat megalapító keresztény, szent királyra. Szent István - minden magyarnak, az egész nemzetnek maradandó, örök értékű - történelmi alkotása - az európai, keresztény, modem jogállam megteremtése méltán tesz büszkévé és boldoggá mindannyiunkat Ravasz László református püspök 1938-ban az Országgyűlés felsőházában István királyról szóló beszédében hangzott el: »Szent István minden magyar államférfi közül korának és a mindenkori magyar történelemnek is legnagyobb hatású férfija, ó a legnagyobb magyar nemzetmintázó.«” Majd Szent István korának három legfontosabb ellentmondásának feloldásáról beszélt: „Az első a kereszténység és a magyarság ellentéte volt Sokan úgy gondolták, hogy ezt lehetetlen megtenni, de István, az apostoli király, a magyar kereszténység legnagyobb misszionáriusa minden időkre megoldotta ezt az ellentétet Másodiknak a rend és a szabadság
