Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-09-08 / 18. szám
1993. szeptember 8. 5 PAKSI HÍRNÖK tette országunkat rövid idő alatt Európa egyik legjelentősebb, leggazdagabb államává. Ma, amikor újra európaiságunkat szeretnénk bizonyítani, elfelejtkezünk arról, hogy csak a kereszténység és a nemzeti tudat megőrzése kapcsolhat újra, magasabb szinten Európa népeihez.” Aztán a Szent Korona kultuszáról, tiszteletéről szólt „Szent István ünnepén úgy érzem, szólni kell a Szent Korona kultuszáról, tiszteletéről is. A Szent Korona kezdetben vallásos szimbólum, viselője isteni rendelésen alapuló méltóságának, királyi jogainak, hatalmának, egyházi jelképe volt Szent István nemzetségének kihalta után közjogi jelentést kapott, a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze lett IV. László kiskorúsága és az utolsó Árpád-házi király halála után az egyházi és világi főméltóságok gyakorolták az uralkodói jogokat és hatalmat Ekkor alakul ki az a szemlélet hogy a közhatalom eredeti birtokosa és ősforrása maga a nemzet A király csak a Szent Koronán keresztül szerezheti meg e teljes hatalmat A Szent Korona tan szerint mely először Kézai Simon könyvében és Werbőczy hármaskönyvében tűnt fel, a közhatalom ősforrása és tulajdonképpeni birtokosa a nemzet mely a maga hatalmát önként ruházta át a királyi hatalom közjogi jelvényeként tisztelt koronára és ezen keresztül az e koronával érintett királyra. A Szent Korona kultusza, a közösségi akarat misztikus erejű szimbóluma mellett Szent István személyes tisztelete sem szűnt meg az évszázadok folyamán. Benne minden korszak eszményképét kereste, Ő a kelet és nyugat határán álló örök magyar, minden idők legnagyobb magyarja, aki országát és népét halála előtt a Szent Szűz oltalmába ajánlotta. A „Regnum Marianum” - Mária országa - minden csapás és veszély közt biztosította fennmaradásunkat Ma is, Szent István hite, meggyőződése, jövőbe vetett bizalma adja a biztos reményt nemzetünk jobb jövőjébea melyben minden jó szándékú, tisztességes magyar embernek teljes odaadással kell közreműködni. Adjunk hálát Istennek! Ünnepeljük Szent István királyt! Ünnepeljük a magyar nép fennmaradását és kérjük ma is a Szent Szűz oltalmát, közbenjárását hogy Szent István után csaknem 1000 évvel sikerüljön újra egy erkölcsös, boldog, virágzó Magyarországot megteremteni. Régi szép magyar szokás szerint a mai napon köszönjük meg Istennek mindennapi kenyerünket is, az új kenyeret Az évek óta sújtó aszályos időjárás és a mezőgazdaság átalakulásának számos hátrányos tényezője ellenére is a szorgalmas, verejtékes emberi munka révén bízhatunk benne, hogy ebben az évben is mindennap, mindenki asztalára jut az új kenyérből. Kérem a plébános urat hogy áldja meg és szentelje meg az új kenyeret” Isgum József plébános úr Isten áldását kérve megszentelte az új kenyeret amit dr. Széchenyi Attila alpolgármester úr megszegett Balogh Judit Kuczka Péter: „Meszsze van a föld” című versét mondta el s a Szózat eléneklése után befejeződött az ünnepség. Az alpolgármester úr az új kenyérből mindenkinek szelt egy-egy darabkát aki odament az ünnepi terülj, terülj asztalkához. Záróprogramként 18 órakor a Fóti Evangélikus Kántorképző kórusa hangversenyt adott az evangélikus templomban. OLÁH Z.
