Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-09-08 / 18. szám
1993. szeptember 8. 3 PAKSI HÍRNÖK Fafaragó tábor Uzdon A holt fa megszólal, életre kel, ha a rönköt kifaragják. Boldog ember az, aki egy kidöntött fatörzsben meglátja és szekercével, vésővel kibontja a megálmodott formát, lett légyen az egy kapubálvány, szarvasfejes libikóka, avagy furulyázó parasztember.- Ez a munka az, ami éltet, úgy faragok, mintha levegőt vennék - mondta Cs. Kiss Ernő népi iparművész, az uzdi fafaragó táborban az elmúlt hét végén. Az egykori Fördős-kastélyban az ötvenes években iskola működött Ma, az egykori néptanító, nyugdíjas iskolaigazgató, Renkecz József jóvoltából helytörténeti, néprajzi gyűjteményt őrző kiállítást őriznek az évszázados falak. Itt, az uzdi kastélyban került megrendezésre idén az, az immár hagyományosnak mondható tábor, ahol Komárom és Tolna megyei faragók töltöttek el egy hetet a Babits Mihály Művelődési Ház szervezésében, a sárszentlőrinci önkormányzat és több szponzor jóvoltából. A valamikori tantermekben alkalmi fekvőhelyek, zuhanyozó a szabadban. Az udvaron katonai sátrak. Rossz idő esetén itt dolgoztak volna a fafaragók, csakhogy a rekkenő kánikula feleslegessé tette mindezt, úgyhogy a fák árnyékában forgatják, emelik, vésik, faragják a nagy, nehéz rönköket Cs. Kiss Ernő irányításával. Teszik a dolgukat a táborlakók és bár a maguk gyönyörűségére dolgoznak, de igen keményen. Egy hét alatt egy kisebb erdőre való fát munkáltak meg. A kúria rozoga léckapuja helyére kőrisfából, a kastély stílusához illő, a barokk motívum jelrendszerét hordozó íves kapu készült a mester tervei alapján. Az oszlopok embert formáló kapubálványok. Ugyancsak kapu készült, de más stílusú, a sárszentlőrinci Hősök kertjébe is. A világháborús halottak emlékét őrző parkba a győzelem szimbólumát hordozó, babérlevél koszorús motívumot hordozó belépőn át jutnak ezután a kegyelet virágait vivő, halottaikra emlékező falusiak. De maradva a mánál, több libikókát faragtak ki itt a héten, méghozzá nem is akármilyent Renkecz Józsi bácsi elbeszélése szerint ugyanis Petőfi Sándor erre haladt Erzsikével, a négyökrös szekéren annak idején. A történet Cs. Kiss Ernőt is megihlette, elkészítette a négyökrös szekér libikóka változatát fából. A mű, akárcsak Petőfi verse, kész csuda. Az ökrök lassan „ballagnak”, a kocsi ringatózik, ahogy az aprónép birtokba veszi a keményfából készült, szokatlan hintát Ugyanilyen népszerű lesz bizonyára a mözsieknek készített, szarvast formázó libikóka és a népi motívumokkal díszített faragott pad is.- Az eredeti szakmám reklámgrafikus, de azt oda hagytam, mert nem maradt meg a műveimből semmi. Fafaragónak álltam, mert hiszem, hogy a keményfából készített alkotásaim, a szobraim, a kapuim 200 év múlva is állni fognakállítja meggyőződéssel a huszadik tábort vezető Cs. Kiss Ernő. F. KOVÁTS ÉVA Szeptemberben a parlament elé kerül a földtörvény-tervezet Nehéz feladatnak bizonyult véleményeket gyűjteni a földtörvénytervezetről. Először is az emberek, az érdekeltek, a földből élők nem is ismerik, nem ismerhetik a tervezetet Indulatok, elkeseredés és bizonytalanság csak az egyetlen felröppentett, hírfoszlány kapcsán keletkezett Miszerint a kormány jogosítványt kapna a külföldiek földvásárlásának belátása szerinti időpontban történő engedélyezésére. Amikor kérdeztem a kollégákat, keserűen nevetve visszakérdeztek, hogy én valóban nem tudom, hogy külföldi-magyar vegyes vállalatokban „vállalkozó”, nevet adó magyar állampolgárok révén máris nagy területek kerültek idegen kézre, csekélyke összegért? Egyesek azt próbálták tudomásomra hozni, hogy az, hogy a kor; mány egy előre meg nem határozott időben, amikor jónak látja, esetleg szabad kezet kapjon a külföldieknek való földeladásra veszélyes játék, mivel a mindenkori kormányban is jó és rossz emberek vannak, főképp pedig érdekek, esetleg önös érdekek is fölmerülhetnek... Mások tudni vélték, hogy spekulációs céllal, anélkül, hogy termelni akarnának, tőkével rendelkező magyar polgártársaink olcsón máris nagy földterületeket vásároltak és alig várják, hogy azokattöbbszörös áron annak, akinek lehet - természetesen külföldinek is - továbbadhassák. Mondták, nem az újonnan 30 aranykoronához juttatott szövetkezeti tagság, meg a néhány aranykoronára szétforgácsoiódott ősi, öröklött földtulajdonosok érdeke lenne, hogy a földet lehessen eladni külföldieknek. Amikor javaink eladása került szóba, meg a tőkeinjekció, azaz, hogy ezt-azt, a föld egy részét is el kellhet majd adni, hogy működtetni, támogatni tudja az állam a gazdaságot, közelebbről a mezőgazdaságot, többnyire tiborci panaszáradat indult el a növényolajiparról, cukoriparról, dohányiparról, amikor is egyesek szerint még talán a piacokat is eladták, és költői kérdések, hogy ezek a felszabadult, befolyt összegek hová lettek? Javult-e az ország vagy közelebbről a mezőgazdaság helyzete eladott javainkból befolyt, keservesen szerzett forintokból? Elhangzott az is, hogy majd a távoli jövőben, ha lesz valódi értéke a földnek, lehet a külföldieknek való földeladásra gondolni... dehát a valódi érték ma Nyugat-Európában 50-100 000 márka hektáronként illetve olyan is elhangzott, hogy kicsiny a földforgalom, mivel anynyiért is nehezen válnak meg a Lajtán túl az emberek földjeiktől. Inkább bérletbe adják, másodállásban, mintegy hobbiként működtetik.- Az is fölmerült hogy most még a választások előtt pénzt akarnak a földet eladni vágyók, esetleg a kárpótlásra felsználható földterületek egy részének áruba bocsátásval is, miközben itt-ott még a közvetlen közelünkben is kevés a föld, a földvásárlási szándékkal kézben levő kárpótlási jegyekhez képest A földtörvénytervezet az erdészeti törvénytervezettel együtt szeptemberben kerül a parlament Vendégeink voltak A nyáron Paksra látogatott a budapesti Álmos vezér úti, Benedek Elek Általános Iskola tanári kara. A visszautazás előtt megkérdeztem dr. Iliás Lajosnét hogyan érezték magukat városunkban.- Nagyon szép, kedves, hangulatom város Paks. Paksi származású kollégánk, Miszlai Gyula javasolta a testületnek ezt a kirándulást Először a Dunakanyarban gyönyörködhettünk, majd a Gárdonyi parkból csodálhattuk meg a várost Az (bátran mondhatom) európai színvonalú Képtártól is elájultunk, nem gondoltuk volna, hogy létezhet ilyen Pakson. A Jézus Szíve templom is megnyerte tetszésünket Isgum József plébános úr mutatta be nekünk, amit ezúton is megköszönök. Még egyikünk sem járt atomerőműben, érdekes kaland volt Láthattuk hol termelik hazánk villamos energiájának több mint felét Jó szájízzel megyünk vissza Budapestre, s ha tehetjük eljövünk még párszor az önök kedves városába. -oz-Az iskola tanári kara elé, abban bízhatunk, hogy ott értő, felelős emberek képviselnek bennünket K. SZ. L
