Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-27 / 2. szám

PAKSI HÍRNÖK

8

1993. január 27.

Emlékezzünk

régiekről

Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem uár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal.

(Rónay Gy.)

FEBRUÁR

44. - A Julius Caesar- és Gergelyféle naptár második hónapja, 28, illetve négyévenként 29 nappal. Ekkor lép a Nap látszólagos mozgása közben a „Halak” jegyébe. A farsang hónapja, a közeledő tavasz ősi örömünnepe, a tél és tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Gonoszűzések, varázslások, alakoskodások fűződnek hozzá.

45. - 1242. FEBRUÁR

Helytörténetünk legszomorúbb hónapja. Ekkor keltek át a befagyott Dunán a tatárok, majd tűzzel-vassal rárontottak Dunántúlra. A védtelen nép szertefutott, a rengetegekben és mocsarakban keresve menedéket vagy leírhatatlan nyomorúság közepette vándorolt Nyugatra, csekély, menthető vagyonocskájával. Az osztrák Brandenburgi Frigyes herceg tovább szaporította az elkeseredést Haddal rajtunk ütött, sorban elfoglalta nyugati megyéinket a hozzámenekülőket is kifosztotta, majd ráadásul kiszolgáltatta őket a tatároknak. Ekkor dúlták végig vidékünket is a tatár hordák. Ezután mintegy 100 évig lábadozó beteghez hasonlított az ország, elveszett minden tekintély, aki bírja, marja alapon eluralkodott az ököljog.

46. - 1883. FEBRU.ÁR L

Az e napi tűznél nem jelentek meg a paksi tűzoltók, mert egy korábbi tűzesetkor a városi elöljárók „tűzbe dobással” fenyegették meg őket ha oltani merészelnek. Divat volt az épületeket gyújtogatással elpusztítani, hogy így hitelt kaphassanak a tetőfedő cserép beszerzésére.

47. - FEBRUÁR 2.

Gyertyaszentelő ünnepe. Az ekkor szentelt gyertyákat a halottak mellett vagy vihar alkalmával gyújtották meg. A rómaiak első tavaszi napja volt amit nagy fáklyás felvonulásokkal ünnepeltek meg, Februur, illetve Pluto tiszteletére. Egymást megveszszőzve igyekeztek a bűntől megtisztulni. „Ha a medve e napon kijön barlangjából és meglátja saját árnyékát, visszabújik, mert még hosszú tél lesz. ”

48. - 1860. FEBRUÁR 2.

Az e napon kelt magyar nyelvű községi jegyzőkönyvet a mezőváros polgármestere Nagy János, és 10 községi tanácsos (képviselő-testületi tag) írta alá, ezzel igazolva Paks mezővárosi státusát Megállapították, hogy a dr. Novák Sándor halálával megüresedett paksi városi orvosi állásra pályázó Nagy Miklós, a polgármesterrel nincs rokonságban.

49. - 1872. FEBRUÁR 2.

Megalakult a Paksi Polgári Olvasókör a gazdák számára.

50. - 1882. FEBRUÁR 2.

Királydaróci Daróczy Zsigmond

földesúr bátor kezdeményezésére megjelent Paks első újságja a Paksi Közlöny.

51. - FEBRUÁR 3.

Balázs napja. Balázs a diákok patrónusa. Évszázados szokásként ekkor jártak házról házra, hogy iskolába toborozzák a gyerekeket A felnőttek pedig balázsolást végeztek, azaz a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy betegségük elmúljon. Innen ered az r. k. egyházban ma is szokásos balázsáldás.

52. - 1847. FEBRUÁR 4.

E napon írta Petőfi Sándor első levelét Nagyszalontára Arany Jánosnak. „Az Életképekben ugyan ki fog jönni levelem, de én mihamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, örömet és elragadtatást, amelyet műve, a Toldi költött bennem. ” Ez alkalomból a Toldi estéjéből ismertetek részleteket melyekre a 17-ik sorszám alatt már céloztam.

Maga Miklós jár-kel, bosszankodva szörnyen: Minek is jött ide? azért hogy pihenjen?

Hogy leüljön félre? valamely ebzugba?

S ottan bámészkodjék, keze összedugva?

Kérdi Tar Lőrinc kenyeres pajtása,

Vele tanyázván mint sátorbéli társa:

Mi bajod levente, hogy olyan nagyokat lépsz? Semmi, szólt a másik, bolondság az egész.

Azt gondoltam: hátha cserélnék veled? Fölvenném sisakod páncélod, fegyvered? Termetünk hasonló, mind lovon, mind gyalog. Úgy de mondta Lőrinc, az én kezem balog!

Felelt arra Miklós: no azt vettem észre!

Nem is vívok jobbra, hanem csak balkézre; Bízd énrám, azalatt bújj el és légy veszteg.

Rá is bízta Lőrinc, ebbe’ megegyeztek

A versbeli Tar Lőrinc azonos a Rátóti nembeli világ- és pokoljáró Tary Lőrinccel, aki a tornán viadalra készülődött, míg Toldi Miklós nem léphetett porondra. Tary igazolta lovagi jellemét mikor egyedül ő rántott kardot mint udvarmester, Zsigmond király letartóztató! ellen. Ekkor súlyosan meg is sérült Nikápolynál is közvetlen Zsigmond király környezetében volt nagyban hozzájárult a király meneküléséhez. Arany versében oly egyénnek tünteti fel, mint aki vonakodna kiállni a tornaviadalra. Ez csupán szuggesztív költői fantázia, így kívánta a cselekmény. Tary szerepeltetése inkább hírére vált akinek álneve alatt Toldi is szívesen állt ki viadalra. Kutatásaim során a Toldi és a Tary család közti kapcsolatra is találtam szálakat.

53. - 1946. FEBRUÁR 4.

A magyar kommunisták paksi szervezete és a paksi demokratikus pártok közös értekezletén úgy határoztak: kérik a régi utcák neveinek megváltoztatását így lett a Szent Vendel utcából Ady Endre utca, a madi Kovács György utcából Bajcsy-Zsilinszky utca, a Cserkész utcából Bem utca, a Szentháromság térből Béke tér, a Szent Flórián utcából Haladás utca, a Szent József térből Hősök tere, a Vitéz utcából József Attila utca, a Deák Ferenc utcából Lenin utca, a Szent István térből Marx tér, a Báró utcából Táncsics utca, a Szent József utcából Vadász utca. Az új utcák közül is sok utal a múlt rendszerre: Április 4., Május 1., Takács György, Wiedemann stb.

54. - 1869. FEBRUÁR 5.

Pécsett e napon született Kenedi (Scheuer) Károly paksi járásbírósági elnök. Iskoláit szülővárosában végezte, a jogi pályát a szekszárdi királyi törvényszéknél kezdte, mint joggyakornok. Gyönkről saját kérésére helyezték át Paksra, 1922. március 23-án. Sokoldalú képzettségével a két világháború közötti Paks közéletének egyik vezéregyénisége volt Világi elnöke a r. k. hitközségnek, elnöke a Paksi Ének-Zene Egyesületnek, a Paksi Tűzoltó Egyesületnek, gondnoka a polgári fiúiskolának. Mindenki szeretett „Károly bácsi”-ja érdemei elismeréséül a kormányzótól a III. fizetési csoportba sorolást és a vele járó „nagyságos” címet kapta. Nyugdíjas éveinek jó részét szülővárosában töltötte.

( faT} 1703. FEBRUÁR 6.

Királydaróci Daróczy István, a

megye egyik legnépszerűbb alispánja, paksi örökös-birtokos, a kurucok zaklatásai elől régi állomáshelyére, a tatai várba költözött.

56. - 1711. FEBRUÁR 6.

A haditörvényszék által halálra ítélt Béri Balog Ádámot e napon végezték ki. Maroknyi csapatával ő védte a Rátótiak híres várát Csobáncot ahova lerombolásáig nemcsak a törökök, de a labancok sem tudták betenni lábukat

57. - 1560. FEBRUÁR 7.

Ekkor kapták I. Ferdinánd királytól új, megerősítő adománylevelüket középkori birtokaikra a Paksyak. Ennek alapján költözhettek vissza utódaik Paksra és környékére.

A birtokok a következők voltak:

Pozsega megyében Gradács és Sagovina vára, Chukanch és Oria várkastélyok. Pest megyében Gerencsér vára és tartozékai. Fejér megyében Almás, Pentele, Appstag, Hard, Szent-Iván, Zedrek, Érd, Tétény, Berki és Haraszti. Békés megyében Szent-András, Csabacsűd, Komlós, Ötvenablak, Szent-Tornya. Tolna megyében Pakos (Paks), Gyapa, Bölcske, Várréve, Madocsa, Kormód, Hada, Szőllős, Bér (Biritó), Magyart Csámpa, Szent-Miklós, Akalacs, Bigád, Bikács, Cserid, Űzd, Borjád, Gindlicsalád (Tengelicek). Solt-széken (Solt megyében) Solth, Pataj, Zádor, Gábor, Ápostag, Egyházi Vethe, Zelid és Szent-Imre.

Ezekhez kapcsolódó újabb adományok:

1561-ben Paksy Lajos és fia kapta Hodost Tolna megyében, az apostagi vámot és révet Éejér megyében, a halászi száraz vámot Szabolcs megyében. 1562-ben kapták Lovasberény. Zik Pázmán, Zanas, Zente Fejér megyei falvakat majd ezek Szomszédságában Kisszántó, Oromb, Pomáz, Szencha, Kismarót pusztákat és a dömösi kúriát Ez utóbbi arról híres, hogy itt szakadt rá a trón I. Béla királyra, aki sebeibe 1063. szeptember

11-én belehalt

E hatalmas birtokterület központja 1515-ig Gradács vára volt 1515-1540 között Gyapa és Bölcske, majd a török hódoltság alatt Gerencsér vára és Nagyhalász (Szabolcs megye) lett A török megszállás idején a szokásos módon, I. Ferdinánd nem tudta beiktatni a helyszínen a Paksyakat birto. kaikba, ezért több tanú jelenlétében jelképesen a beiktató oklevelet Komárom várában vették át és azt szerencsés körülmények között a török alatt is megőrizték.

58. - 1916. FEBRUÁR 8.

Paks község közgyűlésének határozata alapján e napon küldték el a Kárpátok elpusztult vidékeinek újjáépítésére megajánlott segélyt 600 koronát

59. - 1699. FEBRUÁR 9.

A Dallos György lemondásával megüresedett megyei alispáni állásra egyhangúan királydaróci Daróczy

Istvánt választották, Paks örökös földesurát.

60. - 1848. FEBRUÁR 10.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, paksi közbirtokos, báró Eötvös József és gróf Széchenyi István javaslatára Széchenyi mellett agitáló, Kossuth ellenes cikksorozatot indított e napon a Pesti Hírlapban.

61. - 1894. FEBRUÁR 11.

A Duna jégzajlása okozta partszakadás ügyében paksi küldöttség tárgyalt e napon a földművelésügyi minisztériumban. Tagjai: Popovics Gyula főjegyző, Feil Ferenc községi I. bíró, Daróczy Tamás szolgabíró, madi Kovács János gerjeni és Kovács Sebestyén Endre gyapai birtokosok. A küldöttséget Szluha István országgyűlési képviselő vezette sikeresen, mert a minisztertől, gróf Bethlen Andrástól ígéretet kaptak, intézkedik a károk enyhítéséről.

62. - 1851. FEBRUÁR 12.

Már a fenti kártétel előtt, közel fél évszázaddal korábban jelentette a paksi közbirtokosság, hogy a Duna az imsósi Duna kanyar átvágása óta olyan félelmetes irányt vett, hogy enyészettel fenyegeti az országutat a Dunára dűlő utcákat veszélyezteti a hajózást is.

63. - 1862. FEBRUÁR 13.

E napon a jeges árvíz Gerjent zárta el teljesen, se szárazon, se vízen nem lehetett megközelíteni. A bíró küldötte végre veszélyes és kalandos úton kijutott és jelentette: „Ha a víz 4 lábnyit árad, a falu egyetlen háza sem marad szárazon. Két ladikjuk van, az egyik 25, a másik 15 embert bír el, szinte semmit sem érnének a mentésnél.” Szerencsére az áradás megszűnt a végveszély is elmúlt