Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-27 / 2. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1993. január 27. Emlékezzünk régiekről Mennyi emléket hoztam! és mennyit láttam, éltem! Van hátra még elég időm, hogy elbeszéljem?- Mögöttem a tenger, előttem uár az angyal.- Kezdek beletörődni, hogy elviszem magammal. (Rónay Gy.) FEBRUÁR 44. - A Julius Caesar- és Gergely­­féle naptár második hónapja, 28, illet­ve négyévenként 29 nappal. Ekkor lép a Nap látszólagos mozgása köz­ben a „Halak” jegyébe. A farsang hó­napja, a közeledő tavasz ősi örömün­nepe, a tél és tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Gonosz­űzések, varázslások, alakoskodások fűződnek hozzá. 45. - 1242. FEBRUÁR Helytörténetünk legszomorúbb hó­napja. Ekkor keltek át a befagyott Du­nán a tatárok, majd tűzzel-vassal rá­rontottak Dunántúlra. A védtelen nép szertefutott, a rengetegekben és mo­csarakban keresve menedéket vagy leírhatatlan nyomorúság közepette vándorolt Nyugatra, csekély, menthe­tő vagyonocskájával. Az osztrák Brandenburgi Frigyes herceg to­vább szaporította az elkeseredést Haddal rajtunk ütött, sorban elfoglalta nyugati megyéinket a hozzámenekü­­lőket is kifosztotta, majd ráadásul ki­szolgáltatta őket a tatároknak. Ekkor dúlták végig vidékünket is a tatár hor­dák. Ezután mintegy 100 évig lábado­zó beteghez hasonlított az ország, el­veszett minden tekintély, aki bírja, marja alapon eluralkodott az ököljog. 46. - 1883. FEBRU.ÁR L Az e napi tűznél nem jelentek meg a paksi tűzoltók, mert egy korábbi tűz­esetkor a városi elöljárók „tűzbe do­bással” fenyegették meg őket ha olta­ni merészelnek. Divat volt az épülete­ket gyújtogatással elpusztítani, hogy így hitelt kaphassanak a tetőfedő cse­rép beszerzésére. 47. - FEBRUÁR 2. Gyertyaszentelő ünnepe. Az ek­kor szentelt gyertyákat a halottak mel­lett vagy vihar alkalmával gyújtották meg. A rómaiak első tavaszi napja volt amit nagy fáklyás felvonulások­kal ünnepeltek meg, Februur, illetve Pluto tiszteletére. Egymást megvesz­­szőzve igyekeztek a bűntől megtisztul­ni. „Ha a medve e napon kijön bar­langjából és meglátja saját árnyékát, visszabújik, mert még hosszú tél lesz. ” 48. - 1860. FEBRUÁR 2. Az e napon kelt magyar nyelvű köz­ségi jegyzőkönyvet a mezőváros pol­gármestere Nagy János, és 10 köz­ségi tanácsos (képviselő-testületi tag) írta alá, ezzel igazolva Paks mezőváro­si státusát Megállapították, hogy a dr. Novák Sándor halálával megürese­dett paksi városi orvosi állásra pályázó Nagy Miklós, a polgármesterrel nincs rokonságban. 49. - 1872. FEBRUÁR 2. Megalakult a Paksi Polgári Olva­sókör a gazdák számára. 50. - 1882. FEBRUÁR 2. Királydaróci Daróczy Zsigmond földesúr bátor kezdeményezésére megjelent Paks első újságja a Paksi Közlöny. 51. - FEBRUÁR 3. Balázs napja. Balázs a diákok pat­­rónusa. Évszázados szokásként ekkor jártak házról házra, hogy iskolába to­borozzák a gyerekeket A felnőttek pe­dig balázsolást végeztek, azaz a to­rokfájósokat parázsra vetett alma hé­jával megfüstölték, hogy betegségük elmúljon. Innen ered az r. k. egyház­ban ma is szokásos balázsáldás. 52. - 1847. FEBRUÁR 4. E napon írta Petőfi Sándor első le­velét Nagyszalontára Arany János­nak. „Az Életképekben ugyan ki fog jönni levelem, de én mihamarabb aka­rom Önnek tudtára adni azon megle­petést, örömet és elragadtatást, ame­lyet műve, a Toldi költött bennem. ” Ez alkalomból a Toldi estéjéből ismerte­tek részleteket melyekre a 17-ik sor­szám alatt már céloztam. Maga Miklós jár-kel, bosszankodva szörnyen: Minek is jött ide? azért hogy pihenjen? Hogy leüljön félre? valamely ebzugba? S ottan bámészkodjék, keze összedugva? Kérdi Tar Lőrinc kenyeres pajtása, Vele tanyázván mint sátorbéli társa: Mi bajod levente, hogy olyan nagyokat lépsz? Semmi, szólt a másik, bolondság az egész. Azt gondoltam: hátha cserélnék veled? Fölvenném sisakod páncélod, fegyvered? Termetünk hasonló, mind lovon, mind gyalog. Úgy de mondta Lőrinc, az én kezem balog! Felelt arra Miklós: no azt vettem észre! Nem is vívok jobbra, hanem csak balkézre; Bízd énrám, azalatt bújj el és légy veszteg. Rá is bízta Lőrinc, ebbe’ megegyeztek A versbeli Tar Lőrinc azonos a Rá­­tóti nembeli világ- és pokoljáró Tary Lőrinccel, aki a tornán viadalra készü­lődött, míg Toldi Miklós nem léphetett porondra. Tary igazolta lovagi jelle­mét mikor egyedül ő rántott kardot mint udvarmester, Zsigmond király le­tartóztató! ellen. Ekkor súlyosan meg is sérült Nikápolynál is közvetlen Zsigmond király környezetében volt nagyban hozzájárult a király menekü­léséhez. Arany versében oly egyénnek tünteti fel, mint aki vonakodna kiállni a tornaviadalra. Ez csupán szuggesztív költői fantázia, így kívánta a cselek­mény. Tary szerepeltetése inkább hí­rére vált akinek álneve alatt Toldi is szívesen állt ki viadalra. Kutatásaim során a Toldi és a Tary család közti kapcsolatra is találtam szálakat. 53. - 1946. FEBRUÁR 4. A magyar kommunisták paksi szer­vezete és a paksi demokratikus pártok közös értekezletén úgy határoztak: ké­rik a régi utcák neveinek megváltoz­tatását így lett a Szent Vendel utcá­ból Ady Endre utca, a madi Kovács György utcából Bajcsy-Zsilinszky ut­ca, a Cserkész utcából Bem utca, a Szentháromság térből Béke tér, a Szent Flórián utcából Haladás utca, a Szent József térből Hősök tere, a Vi­téz utcából József Attila utca, a Deák Ferenc utcából Lenin utca, a Szent István térből Marx tér, a Báró utcá­ból Táncsics utca, a Szent József ut­cából Vadász utca. Az új utcák közül is sok utal a múlt rendszerre: Április 4., Május 1., Takács György, Wiedemann stb. 54. - 1869. FEBRUÁR 5. Pécsett e napon született Kenedi (Scheuer) Károly paksi járásbírósági elnök. Iskoláit szülővárosában végez­te, a jogi pályát a szekszárdi királyi tör­vényszéknél kezdte, mint joggyakor­nok. Gyönkről saját kérésére helyez­ték át Paksra, 1922. március 23-án. Sokoldalú képzettségével a két világ­háború közötti Paks közéletének egyik vezéregyénisége volt Világi el­nöke a r. k. hitközségnek, elnöke a Paksi Ének-Zene Egyesületnek, a Pak­si Tűzoltó Egyesületnek, gondnoka a polgári fiúiskolának. Mindenki szere­tett „Károly bácsi”-ja érdemei elisme­réséül a kormányzótól a III. fizetési csoportba sorolást és a vele járó „nagyságos” címet kapta. Nyugdíjas éveinek jó részét szülővárosában töl­tötte. ( faT} 1703. FEBRUÁR 6. Királydaróci Daróczy István, a megye egyik legnépszerűbb alispánja, paksi örökös-birtokos, a kurucok zak­latásai elől régi állomáshelyére, a tatai várba költözött. 56. - 1711. FEBRUÁR 6. A haditörvényszék által halálra ítélt Béri Balog Ádámot e napon végez­ték ki. Maroknyi csapatával ő védte a Rátótiak híres várát Csobáncot ahova lerombolásáig nemcsak a törö­kök, de a labancok sem tudták betenni lábukat 57. - 1560. FEBRUÁR 7. Ekkor kapták I. Ferdinánd királytól új, megerősítő adománylevelüket középkori birtokaikra a Paksyak. Ennek alapján költözhettek vissza utó­daik Paksra és környékére. A birtokok a következők voltak: Pozsega megyében Gradács és Sagovina vára, Chukanch és Oria várkastélyok. Pest megyében Geren­csér vára és tartozékai. Fejér megyé­ben Almás, Pentele, Appstag, Hard, Szent-Iván, Zedrek, Érd, Tétény, Berki és Haraszti. Békés megyében Szent-András, Csabacsűd, Komlós, Ötvenablak, Szent-Tornya. Tolna megyében Pakos (Paks), Gyapa, Bölcske, Várréve, Madocsa, Kor­mód, Hada, Szőllős, Bér (Biritó), Ma­gyart Csámpa, Szent-Miklós, Aka­­lacs, Bigád, Bikács, Cserid, Űzd, Borjád, Gindlicsalád (Tengelicek). Solt-széken (Solt megyében) Solth, Pataj, Zádor, Gábor, Ápostag, Egy­házi Vethe, Zelid és Szent-Imre. Ezekhez kapcsolódó újabb adomá­nyok: 1561-ben Paksy Lajos és fia kapta Hodost Tolna megyében, az aposta­­gi vámot és révet Éejér megyében, a halászi száraz vámot Szabolcs me­gyében. 1562-ben kapták Lovasbe­­rény. Zik Pázmán, Zanas, Zente Fe­jér megyei falvakat majd ezek Szom­szédságában Kisszántó, Oromb, Po­máz, Szencha, Kismarót pusztákat és a dömösi kúriát Ez utóbbi arról hí­res, hogy itt szakadt rá a trón I. Béla ki­rályra, aki sebeibe 1063. szeptember 11-én belehalt E hatalmas birtokterület központja 1515-ig Gradács vára volt 1515-1540 között Gyapa és Bölcske, majd a török hódoltság alatt Gerencsér vára és Nagyhalász (Szabolcs megye) lett A török megszállás idején a szokásos módon, I. Ferdinánd nem tudta beik­tatni a helyszínen a Paksyakat birto­­. kaikba, ezért több tanú jelenlétében jelképesen a beiktató oklevelet Komá­rom várában vették át és azt szeren­csés körülmények között a török alatt is megőrizték. 58. - 1916. FEBRUÁR 8. Paks község közgyűlésének hatá­rozata alapján e napon küldték el a Kárpátok elpusztult vidékeinek újjá­építésére megajánlott segélyt 600 ko­ronát 59. - 1699. FEBRUÁR 9. A Dallos György lemondásával megüresedett megyei alispáni állásra egyhangúan királydaróci Daróczy Istvánt választották, Paks örökös föl­desurát. 60. - 1848. FEBRUÁR 10. Trefort Ágoston vallás- és közokta­tásügyi miniszter, paksi közbirtokos, báró Eötvös József és gróf Széche­nyi István javaslatára Széchenyi mel­lett agitáló, Kossuth ellenes cikksoro­zatot indított e napon a Pesti Hírlap­ban. 61. - 1894. FEBRUÁR 11. A Duna jégzajlása okozta partsza­kadás ügyében paksi küldöttség tár­gyalt e napon a földművelésügyi mi­nisztériumban. Tagjai: Popovics Gyula főjegyző, Feil Ferenc községi I. bíró, Daróczy Tamás szolgabíró, ma­di Kovács János gerjeni és Kovács Sebestyén Endre gyapai birtokosok. A küldöttséget Szluha István ország­­gyűlési képviselő vezette sikeresen, mert a minisztertől, gróf Bethlen Andrástól ígéretet kaptak, intézkedik a károk enyhítéséről. 62. - 1851. FEBRUÁR 12. Már a fenti kártétel előtt, közel fél év­századdal korábban jelentette a paksi közbirtokosság, hogy a Duna az im­­sósi Duna kanyar átvágása óta olyan félelmetes irányt vett, hogy enyészettel fenyegeti az országutat a Dunára dűlő utcákat veszélyezteti a hajózást is. 63. - 1862. FEBRUÁR 13. E napon a jeges árvíz Gerjent zárta el teljesen, se szárazon, se vízen nem lehetett megközelíteni. A bíró küldötte végre veszélyes és kalandos úton kiju­tott és jelentette: „Ha a víz 4 lábnyit árad, a falu egyetlen háza sem marad szárazon. Két ladikjuk van, az egyik 25, a másik 15 embert bír el, szinte semmit sem érnének a mentésnél.” Szerencsére az áradás megszűnt a végveszély is elmúlt

Next

/
Oldalképek
Tartalom