Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-27 / 2. szám
1993. január 27. 9 PAKSI HÍRNÖK 64. - 1897. FEBRUÁR 14. Paks és vidékének vadászai sűrűn panaszolták, hogy igen elszaporodtak a vadorzók. A paksi rendőrség e napon rátalált a tetemes elszaporodás okára. Hütter Nándor paksi vaskereskedőt éppen akkor lepték meg, amikor lőport és lőszereket adott el, melyek árulására engedélye nem volt 65. - 1947. FEBRUÁR 15. A Tolnamegyei Néplapból idézek: „Zsúfolásig telt nézőtéren, legalább 600-an hallgattáka paksi dalárda bemutatkozó hangversenyét a Nagyszállóban. Élvezni jöttek a dalt és a zenét, nemcsak értelmiségiek, hanem kendős nénikék is. Nem csoda, mert a dalárda vezetősége megtalálta a szétzilált társadalomban az utat, mely a muzsikán keresztül vezet az összefogásra. Látó Erzsébet hatalmas mézeskalács szívvel hirdette meg az első számot, dr. Rézbányay Békehimnuszát. Zeng a zsoltár és visszatérő refrénként simulnak az arcok, könnyebbednek a szívek, amikor a 65 tagú vegyeskar újra meg újra zengi az örök kívánságot: adj a világnak békét A színpadon is látszik a nagy szeretet, gondosság, Kasselik László polgári fiúiskolái tanár, festő-szobrászművész avatott ízlése. Az egymás után pergő további énekszámok között Hütter Gyula hegedűművész és Miklóssy Irén operaénekesnő számai nemcsakfelüdítették a hétköznapokba zárt lelkeket, hanem örök értékekkel is telítették. A dalárda teljesítménye elsőrangú volt Dr. Rézbányay Dezső karnagy nagy kultúrájú, elsőrendű muzsikus, mint kísérő is. Zongorakíséretben kiemelkedett még dr. TölgyesiSándorné, a tisztiorvos neje, kár hogy szólót nem játszott. A műsor fénypontja volt Rézbányay népdalfeldolgozása. Ezalatt valóságos zenekarnak hatott a kórus. A hangverseny meggyőzte az odatévedőt: Pakson minden téren gondozott lelkiséggel találkozhat ” 66. - 1947. FEBRUÁR 16. Paks közönsége a fenti hangversenyt követő napon szintén nagy számban vett részt a Paksi Kereskedelmi Iskola diákszínpadának előadásán. Moliére: Képzelt beteg című darabját adták elő a Paksi Iparos Kör dísztermében az Ének- és Zeneegyesület patronálásával. „Dr. Tarisznyás Györgyi, önképzőkört tanárelnök, mint rendező nagyobb színpadra kívánkozó szakavatottsággal oldotta meg növendékeivel a nehéz feladatot. A főszereplő Sárközi Dezső és az Ergán szerepét alakító Payer István márts kész jellemszínészek. Payer kollégiumi elhelyezése ezután nem ütközött nehézségbe. Nemes ízlést árultak el a paksi főiskolai hallgató Cservényi Judit díszletei és körhű jelmezei. Paks tehát ismét példamutatóan fogott öszsze a kultúra terjesztésében.” 67. - 1849. FEBRUÁR 17. Furcsa levelet írtak e napon Paks közönségének a szekszárdiak, bizonyára sugalmazásra. „Méltó aggodalommal hallottuk, hogy önök a megyei császári királyi katonaságot városukba beengedni nem akarják, sőt annak fegyveresen kívánnak ellenszegülni. Pedig a tisztelt katonaság a mi városunkban a legnagyobb fegyelmet tartja emberei között.” Hogy mégis bejöhettek városunkba, nem az itt élő hazafiak gyávaságán, hanem higgadt józanságán és bölcsességén múlott 68. - 1378. FEBRUÁR 18. E napon nevezte ki a Rátóti nemzetség egyik legkiválóbb tagját Kaplay Demetert VI. Orbán pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá, később lengyel-magyar pápai követté. 69. - 1907. FEBRUÁR 19. Ekkor tiltotta el az alispán Schwentner József, Elser István, Duha Mátyás, Kocsis József, özv. Fuchs Ferencné, özv. Benedeczki Andrásné és Pol József paksi borbélymestereket a foghúzástól és érvágástól, mert Pakson Grünfeld Adolf és Stem Miksa orvosok letelepedésével, engedélyük ha volt is, hivatalosan megszűnt. 70. - 1932. FEBRUÁR 20. A község képviselőtestülete e napon tartott közgyűlésén kimondta, hogy a használaton kívüli régi községi iskola épületét és tanítói lakását nem adja bérbe, hanem ínségakció céljára, valamint levente-otthonnak engedi át 71. - 1711. FEBRUÁR 21. E történelmi napon hanyatlott el végleg II. Rákóczi Ferenc nagy fölkelése. Hívei, a sors iróniájából éppen Vereckénél, honfoglaló őseink bejöveteli helyénél, hagyták el a haza földjét és Lengyelországba távoztak. 72. - 1299. FEBRUÁR 22. Az é napon történt birtokcsere jó példája a birtokok összpontosításának. Rátóti Domokos királyi tárnokmester öt szabolcsi falut adott cserébe a Heves megyei Poroszlóért Mint minden csereüzletnél természetesen figyelembe kellett venni a birtok nagyságát minőségét megközelíthetőségét jövedelmezőségét a török határtól való távolságát de nem utolsósorban a birtokon élő jobbágyok számát a zsellérek munkaerejét a birtok esetleges terheit stb. Domokos mesternek tehát megérte a csere, megérte, hogy Poroszlóért öt másik birtokot kellett átadnia, mert Poroszló a többi Heves megyei birtokaival szomszédos volt az átadottak viszont onnan ugyancsak távol estek. 73. - 1886. FEBRUÁR 23. Paks mezőváros közbirtokosai a Duna-part Piaci-rév és Duna utca közötti szakaszát szabad kikötőnek nyilvánították. Itt bárki ki- és berakodhatott az uszályokba, megfelelő helypénz lefizetése mellett 74. - FEBRUÁR 24. Jégtörő Mátyás-napja. A néphit szerint megtörte a jég uralmát Ámde, ha jeget talált akkor jeget is csinált Jeles napja volt ez a halászoknak is. Ugyanis ők azt tartották: Aki e napon a Dunából csukát fogott ki, akkor annak egész éven át gazdag halfogása lesz. 75. - 1884. FEBRUÁR 24. A Paksi Római Katolikus Legényegylet megalakulásának dátuma. 1884-ben Hanny Gábor paksi plébános fogott hozzá a paksi iparos ifjúság megszervezéséhez. A legényegylet a Kossuth Lajos utca 13. szám alatti házban kapott otthont Működése kiterjedt Pakson kívül a környék falvaira is. Céljuk: a nőtlen iparos és kereskedő legények egybegyűjtése, lelki és erkölcsi oktatása, egészséges testi nevelésük elősegítése. Gyakorlati célkitűzésük a helybeli ipar fellendítése volt Ezt szimbolizálta jelszavuk is: „Isten áldja a tisztes ipart” Pénzforrásaik: tagsági díjak, adományok, segélyek, sportrendezvények, előadások, hangversenyek és egyéb társas összejövetelek tiszta bevételei. Már az első évben 45 rendes és 45 pártoló tagot toboroztak Az egyesület titkárává Tumó Antal római katolikus igazgató tanítót választották. 76. - 1922. FEBRUÁR 25. Csutorás László r. k. tanító e napon szervezte újjá a Paksi Dalkört a hazafiasabb hangzású Nemzeti Dalkörré. Paksi Dalkört 1870-ben alapította Geyer Ádám r. k. kántortanító és Hoffmann Péter ev. tanító, a kórus néhány hónap alatt bámulatos fejlődést ért el. 77. - 1893. FEBRUÁR 26. Az e napon megjelent hetilap közlése szerint a Paksi Kaszinó a földesurak kihalásával annyira elnéptelenedett, hogy termeiben csupa ridegség uralkodik. Az egylet hivatalsegédje, a hű és derék Madács Mátyás is meghalt, aki eddig gondját viselte és takarította az üresen hagyott termeket így most nincs senki, aki intézze az egykor oly híres kaszinó ügyeit, ahol Deák Ferenc s a megye reformpárti földesurai oly gyakran adtak találkát egymásnak. Egy későbbi dátumból azonban kiderül, hogy a Paksi Kaszinó a kiegyezés után újra éledt megfiatalodott és kulturális szerepét az 1950-es évekig megtartotta, amikor véglegesen beszüntették működését Ami pedig a műemlék épületként nyilvántartott Nagyszállót illeti, ma sem működik eredeti funkciójának megfelelően. Ma sem mindenki rajong a 100 emeletes luxushotelekért. Szívesen megpihenne nyugodtabb körülményeket biztosító, patinás, régi hangulatot felidéző kisebb „beszálló-vendéglőben”. Ezt nemcsak a hagyománytiszteletünk igényli, hanem az idegenforgalom fellendítése is. Városunk jelenleg olyan, múltszázadi beszálló-vendéglő objektummal rendelkezik, mely egyedüli az országban és ez már önmagában idegepfßrgalmi „csemege”. 'Tü)- 1703. FEBRUÁR 26. 7síz e napon Simontomyán tartott teljes megyegyűlésen elrendelték, hogy Tolna megye hajdúit akik a simontornyai várban nyertek elhelyezést a következő vasárnapra Paksra kell irányítani, hogy ott kapitányuk,) Székely István jelenlétében, szemlét) tarthasson felettük királydaróci Da-1 róczy István, akkori tényleges alis-w pán. Erre elsősorban a laza és erélytelen ellenőrzés végett, valamint a hiányos közbiztonság erőteljes megreformálása miatt volt szükség. A török hódoltság alóli felszabadulás után még jó ideig nem volt megyeszékhely, hanem a megyegyűléseket rendszerint az alispánok vagy egyéb magas rangú megyei tisztviselők lakhelyén, valamint a megyeszékhelynek kiszemelt Simontomyán tartották. Paks mellett az is szólt, hogy Daróczy alispán egyben paksi királyi postamester is volt ami helyhez kötöttséggel járt. Csak azután foglalta el az alispáni széket véglegesen, miután a kincstár ezt a postamesterséggel összeegyeztethetőnek elismerte. 79. - 1949. FEBRUÁR 26. Sajnos ezen a napon léphetett fel utoljára a Paksi Ének- és Zeneegyesület vegyeskara. Akkor sem önálló műsorral, mint eddig tette, hanem kiegészítő és közönségvonzó számként a Paksi Szakmaközi Bizottság rendezvényén, a kisebb iparosköri teremben. Máig sem tudtam kideríteni, hogy milyen célokat leplezett ez az egyébként jól hangzó bizottság. Tény, hogy a kul túra felkarolása alig fedezhető fel a működésükben. Elgondolkodtató, hogy jónevű, sok sikert és örömet magáénak mondható vegyeskarunk működését ezzel az indoklással tiltották be: „összetétele nem demokratikus”. Ennek cáfolására az énekkar teljes névsorát és a tagok foglalkozását később, a 248-ik sorszám alatt közlöm. Ezúttal csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a nem értelmiségi kórustagok száma semmivel sem volt kevesebb, mint az utód Munkáskórusban éneklő „valódi munkások” száma. 80. - 1883. FEBRUÁR 27. A városi közgyűlés bizottságot küldött ki azzal a feladattal, dolgozza ki az ipariskola felállításával kapcsolatos terveket és az oktatási tervezetet E nemes cél érdekében bizottságot hoztak létre akkori közéletünk legjelesebb személyeiből. A bizottság tagja: Hagymássy Károly közjegyző, Horváth Sándor ev. parochus, Molnár Antal elöljáró és Haypál Benő esküdt Az ideiglepes előkészítő iskolában addig is Hoffmann Péter ev. és Tumó Antal r. k. tanítók oktattak. Kívánatosnak tartották az Iparegylet felállítását. 81.1785. FEBRUÁR 28. E napon végeztette ki elrettentésül II. József király Horeat és Closkát 11 társukkal együtt 82. - 1876. FEBRUÁR 28. E napon kérte 23 „alsóvárosi” Duna mellett lakó háztulajdonos az alispánt jöjjön ki szemlére, és intézkedjen a jeges árvíz pusztításainak további megakadályozásáról. Évente a jég megindulásakor életük és vagyonuk kockáztatásával, a legborzasztóbb rémületnek vannak kitéve, s bár mindent elkövetnek ilyen veszély elhárítására, sikertelenségük következménye a most is bekövetkezett és szemlélhető szerencsétlenség. Egy állandó védőtöltésről szíveskedjenek gondoskodni. Paks Monográfiájában a 61-től a 72-ik képek ízelítőt adnak egy ilyen jegesár nagyságáról. E képek láttán nagyon is el kell gondolkodniok a ma élő paksiaknak, hogy a kettős (vasúti és közúti) töltés létrehozásával, mely az addigi árvízveszélyt végleg felszámolta, ártottak-e többet a paksiaknak, vagy pedig a Dunától való elzárással. Kis kerülőkkel ugyan, de a meder az aluljárókon ma is zavartalanul megközelíthető. A fürdés viszont ezen az oldalon korábban is tilos volt Dunai nagymosásra meg kinek van ma ideje. 83. - 1852. FEBRUÁR 29. A ’48/49-es szabadsáarc után kötelezővé tették, hogy a szolgabírók jelentést tegyenek a közállapotokról, főleg a megfigyelés alatt álló „lázadókról”. E napon a szolgabíró bizony nem éppen szívderítő dolgokat közölt Paksról. Sok gyermek meghalt vöröshimlőbep. Felütötte fejét a marhavész is. A katonaságnál széles körben elharapózott a lopás. Orgazdájuk egy Kauffmann nevű, Földváron lakó nyugalmazott őrmester volt Ami pedig az adófizetést illeti, Paks mezővárosa ugyancsak erősen hátralékban van. DR NÉMETH IMRE helytörténész
