Paksi Hírnök, 1993 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-01-27 / 2. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1993. január 27. AKTUÁLIS A Magyar Televízió december 1-jén sugárzott műsorának (szerkesztő: Pécsi Vera, rendező: Kóthy Judit) némileg stilizált szövege Hídvégi József, műsorvezető: Ötven esztendővel ezelőtt, 1942. de­cember elején helyezték üzembe a vi­lág első atomreaktorát Chicagóban. Tíz évvel ezelőtt 1982. utolsó hó­napjában kezdett villamos energiát termelni Magyarország első és mind­eddig egyetlen atomerőműve Pak­son. A vállalat ahol háromezer-nyolc­­százan dolgoznak, egy évvel ezelőtt részvénytársasággá alakult Ezzel egyidőben az rt élére új vezérigazga­tót neveztek ki. Néhány héttel ezelőtt rövid hír arról tudósított, hogy az erő­mű egyik dolgozója egyszemélyes éh­ségsztrájkot kezdett Dr. Petz Emő vezérigazgató úr részére, Paksi Atomerőmű Rt Az elmúlt három-négy évben ren­getegét vitáztunk, beszélgettünk a cé­günknél szükséges átalakításokról. ...Mi fog itt változni, megszűnik-e a mértéktelen pazarlás, megszűnnek-e a Nukleáris Biztonsági Felügyelet által feltárt biztonsági intézkedések megté­telének hiányai, ha a vezetői poszto­kon ugyanazok az emberek, akik e kérdéseket nem oldották meg, ott ma­radnak Mit tehetek ebben az ügyben én, Lórik Péter? ...tudom, hogy ebben az országban és ennél a cégnél akkor lesz igazi változás, ha a tízmillió állam­polgár és a Paksi Atomerőmű Rt 3800 dolgozója félelem nélkül mond­hatja ki, teheti azt amit a józan esze diktál. Ebben nekem is segítenem kell őket ...tekintettel arra, hogy a jelen helyzetben nincs más lehetőségem a valódi változások meghozatalának elősegítésére, 1992. október 7-től kez­dődően kiveszem ez évi szabadságo­mat és ezen idő alatt éhségsztrájkot fo­gok folytatni mindaddig, amíg a he­lyes és jó döntéseket Ön meghozza az átalakulás személyi kérdéseiben. Éhségsztrájkom ideje alatt, amed­dig erőm engedi, a nappalos munka­rendszerinti időben, tehát reggel 7 óra 30 perctől 15 óra 30 percig az iroda­épületportája előtti várakozóhelyiség­ben fogok tartózkodni és rendelkezé­sére állok mindazoknak, akik meg akarják vitatni velem az általam felve­tett kérdéseket. Lórik Péter az irodaépület portájá­nál: (Október 14.) Ebben a levélben sok mindent leírok Szeretném, ha ez a dol­gozók tudomására jutna Szándékosan nem függesztettem ki a faliújságra. Nem kötelező velem egyetérteni. Nem is kérem ezt a dolgozóktól. Értse­nek egyet azokkal a célokkal amelyek számukra is elfogadhatók A módsze­remet is rossznak tartom. Többen megkerestek itt az elmúlt napokban és mondták hogy rossznak tartják a módszeremet Azt mondtam: amint tudnak nekem olyan módszert java­solni, ami jobb ennél és eredményre vezető, azonnal hajlandó vagyok ezt a rossz módszert abbahagyni és odaáll­ni velük együtt, hogy csinálják jobbam Beszélgetés az üzemi ifjúsági klubban:- Megmondta, hogy neki ez az utol­só lehetősége, hogy valamit tehessen. Nem magáért, hanem másért Nem érte el azt a célját, amit ő föltett magá­nak amikor a munkástanácsot meg­alakította. Sajnos, nem érte el a célját, amikor az ifjúsági klubot megalapítot­ta - mert ezt is ő alapította.- Amikor megtámadta a vállalatve­zetőséget, mondtam neki: „Ide figyelj! Akinek négy gyereke van, vagy há­rom gyereke, hogy álljon melléd? Nem állhat melléd. Azt a sok-sok sze­mélyt, aki melletted van meg egyetért, azt kellene összefognod.” Utolsó mondatára emlékszem: „Ide figyelj, Kicsi! Nekem veszteniva­lóm nincs, de ti nyerhettek vele.”- Valamit mindig csetelt-kavart Én ezt nem tudtam követni. Nehéz lett volna melléállni.- Számtalanszor mondtam neki: „Péter, lásd be, több lépéssel megelő­zöd az embereket Nem tudnak veled lépést tartani. Nem látják amit te látsz. Nincs mögötted tömegbázis. Néhány ember mögötted van, de ezek az em­berek azért vannak veled, mert téged szeretnek tisztelnek; nem azért, mert értik hogy te mit akarsz.- Mindig belement olyan dolgok­ba, amik rizikósak voltak és azokból mindig kivágta magát- Én majdnem megfojtottam, ami­kor megtudtam, hogy ő ezt csinálja. Nagyon haragudtam rá. Neki ezt nem lett volna szabad. Ö tudta nagyon jól, hogy milyen beteg. Hogy rendszere­sen kellene táplálkoznia. Akkor nem lehet azt csinálni, hogy csak folyadé­kon meg vitaminokon élek Lőrik Péter a személyportánál. (A Paksi Városi Televízió felvétele.) Nem akarok mártír lenni. Nem az a célom. Odafigyelek az egészségemre Rendszeresen ellenőrzőm az egészségi állapotomat és mindaddig folytatom, ameddig nem jutok olyan állapotba, amikor már nem tudom folytatni. A november 12-i temetés képei alatt: Férfihang 1.: Olyanok jöttek el, akikre igazából nem számítottam. Azok az emberek jelentek meg, akik ugyan félnek de a szívük mélyén Pé­ter mellett voltak Lehet hogy volt köz­tük olyan is, aki - név nélkül - időkö­zönként odatette asztalára az infor­mációkat Férfihang 2.: Sokan fellélegeztek amikor meghalt Péter. Sokan úgy nyi­latkoztak hogy dögöljön meg, aki így akar harcolni a vezetők ellen. Ezt han­gosan kinyilvánították emberek Férfihang 3.: O nem erre a világra született Előttünk járt legalább tíz év­vel. Ez sok embernek nem tetszett Ezt nem tudtuk neki megmagyarázni: „Péter, te sokkal hasznosabb tudnál lennf ha így megmaradnál.” Lehet hogy ő érezte a betegsége miatt, hogy ilyen apró lépésekre már nincs ideje és egyből nagyot akart G. Szabó Pál technikus: Nagyon sajnálom Pétert Bízom abban, hogy azokban az emberekben, akik felelő­sek a haláláért talán megszólal egy­szer a lelkiismeret Riporter: Meg lehet-e nevezni a fe­lelősöket? Ilyen egyszerű lenne? Van­nak? G. Szabó Pál: Erre egy a vála­szom, azt hiszem, ez nyílt világos és tiszta: Ő azt a levelet amelyben meg­fogalmazta, hogy mit szeretne elérni, valakinek címezte. Dr. Petz Emő vezérigazgató, Paksi Atomerőmű Rt A nekem írt levélben ő azt jelezte, hogy bizonyos személyi változásokkal nem ért egyet és úgy érzi, hogy nincs más módja, minthogy éhségsztrájk­hoz folyamodjon. Szeretném megemlíteni azt hogy az első héten én nem voltam itthon, a második héten leültem vele tárgyalni. Másfél órás beszélgetésünk volt Úgy érzem - miután sok kérdésére választ adtam - és sok mindent megindokol­tam, indokaimat elfogadta és megálla­podtunk abban, hogy a csütörtöki na­pon, a második héten be is fejezi az éh­ségsztrájkot Riporter: Ón tehát valamelyest partnernek tekintette Lórik Pétert? Dr. Petz Emő: Igen. Nem olyan egyszerű a személyi változásokat elő­készíteni és dönteni a személyi válto­zásokról. Nagyon-nagyon sok szem­pontot kell figyelembe venni. Termé­szetesen sokféle vélemény van; van­nak ilyen-olyan csoportok, érdekeltsé­gi szférák, valamennyinek megfelelni nem lehet Én a magam részéről elé­gedett vagyok Szeretném hangsú­lyozni azonban: ha csak egyedül dön­töttem volna minden vezetői poszt be­töltése ügyében, valószínűleg sok esetben mások lennének a vezetők De meghirdettem a pályázati rend­szert, aminek van egy belső szabályo­zottsága, egy belső rendje és azt nem illik egy vezérigazgatónak sem meg­erőszakolni. Én mindig konszenzusra töreked­tem. Egy atomerőműben vigyázni kell. Rettenetesen elővigyázatosan kell az ilyen feladatokat megoldani, hisz itt az üzemnek a nukleáris bizton­ságnak garantáltan tovább kell foly­nia. Zsámboki Tibor villamosgép­szerelő: Kérdezem én: történt az atomerőműben rendszerváltás? Sze­rintem nem. Ki tudtuk harcolni, hogy a vezérigazgatót lecseréljék a mi szánk íze szerint Pályázatok lettek kiír­va (igazgatói, főosztályvezetői, osztály­­vezetői beosztásokra), de ha megnéz­zük kik töltik be... legföljebb csak szé­ket vagy íróasztalt cseréltek. Vagy át­tolták a másik helyiségbe. Ezért van fé­lelem. Hogy a régi garnitúra van még mindig ott Riporter: Nem is mertek pályázni elegendő számban olyanok, akik ed­dig nem tartoztak a vezetői körbe? Zsámboki Tibor: Ha valaki meg­tudta vagy meglátta a névsort, hogy kikből áll a bírálóbizottság, lehet hogy voltak olyan emberek akik azt mond­ták: felesleges. Minek? Úgysem fogok bejutni. Dr. Petz Emő: Lényeges, hogy az alkut a konszenzust minek az érdeké­ben köti az ember. Egy atomerőmű­ben a legfontosabb dolog a nukleáris biztonság folyamatos garantálása és Magyarországon ennek az erőműnek üzemkészség tekintetében a maximá­lis lehetőségek kihasználása. Nem szabad elfelejteni, hogy milyen felelős­ség nyomja a vállunkat A hazai villa­­mosenergia-termelés 48%-át adja a paksi atomerőmű. Ha itt üzemzavar van, azt a magyar gazdaság súlyosan megérzi. Óriási felelősség! Igenis, egy átszervezés során ez a legfontosabb szempont Tudjuk-e garantálni ezt a folyamatosságot vagy sem. Ez a leg­fontosabb. Nem azért kezdtünk az átalakítás­hoz, hogy átszervezzünk hogy itt iga­zodjunk az országos elvárásokhoz. Mi vizsgáltunk analizáltunk fél éven ke­resztül, s ez alapján meggyőződtünk arról, hogyan lehet hatékonyabb szer­vezetet létrehozni. És, ha meggyőződ­tünk akkor kötelességünk hogy ezt létrehozzunk G. Szabó Pál: Körülbelül 8-10 százalékban történt annyi változás, hogy újak kerültek be egy-két helyre. De ezzel nem csökkent a műszakiak létszáma - ami annak idején Péter kö­veteléseinek egyik sarkalatos pontja volt - mert azok a vezetők akik nem nyertek el most valamilyen posztot azoknak - bocsánat a kifejezésért - ki­találtak vagy csináltak kreáltak vala­milyen státust Dr. Petz Emő: A108 osztályveze­tői poszt helyett lesz 71 vagy 72 a jövő­ben. Hát nem kreálunk hanem csök­kentünk posztokat A magas szintű ve­zetőkkel személyesen én beszéltem meg a sorsukat Mindegyikkel szemé­lyesen meg akartam állapodni (köl­csönösen, a szempontjaikat figyelem­be véve), hogy az átmeneti időszak­ban egyelőre mi legyen a feladatuk hisz én számítok arra, hogy alacso­nyabb szintű beosztásokra fognak egyesek pályázni. Ha pályáznak és el­

Next

/
Oldalképek
Tartalom