Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-05-06 / 10. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1992. május 6. Nagyjaink és segítőik Dr. Klein Antal (Tolna vm., Független Kisgazdapárt) • 1939 BSZKBTj BSZ. UTAZÁSI IGAZOLVÁNY mm i 1s25a.il ínr*n?«> •' raUuam kőzütt te fsUalatti vuoti. valakiüii u auiobturroiuUim. vez£wa*io*re 1885-ben született Gádoron, Bácsbodrog vármegyében. Római katolikus, nős, földbirtokos, nyugalmazott főispán. A budapesti tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait és ugyanott avatták jogi doktorrá. Az innsbrucki egyetemen két éven át teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Hoszszabb külföldi tanulmányúiról hazatérve a bírói pályára lépett, de betegsége miatt otthagyta, és visszavonult gazdálkodni birtokára, a Paks melletti biritópusztára, amelyet elsőrendű gazdasággá fejlesztett A bolsevizmus bukása után Tolna vármegyében részt vett a Kisgazdapárt alakításában és egyik lelkes szervezője volt a kisgazdapárti mozgalomnak. 1920 májusában Tolna vármegye főispánjává nevezték ki. A második nemzetgyűlésnek időközi választás során lett tagja, amikor a tolnai választókerületben egységespárti programmal választották meg, több ellenjelölttel szemben, nagy szótöbbséggel. Az egységes párton belül a népies agrárirányzat híve volt Az 1927. évi Országgyűlésen ugyancsak a tolnai választókerületet képviselte, és az egységes párton belül azok közé tartozott, akik nem titkolták elégedetlenségüket a kormány pénzügyi és adópolitikája miatt 1931-ben ismét régi választókerülete küldte be a parlamentbe egységespárti programmal, de később kilépett a kormánypártból, és a Független Kisgazdapárthoz csatlakozott, amelynek programjával 1935-ben negyedszer választotta meg régi választókerülete. Az 1935. évi Országgyűlésen feltűnt azokkal a beszédeivel, amelyekben mint német származású, igaz magyar hazafisága mellett tett tanúbizonyságot, és élesen ostorozta a Volksbund működését Amikor Perczel Béla lemondásával 1937 decemberében megüresedett a bonyhádi választókerület az összes polgári pártok egyhangúan az ő jelöltsége mellett foglaltak állást és a Volksbund jelöltjével szemben 1938. január 8-án, közel nyolcezer szavazattöbbséggel, fölényesen győzött Az 1939. évi általános választáson Muhi Henrik dr. bonyhádi orvos lépett fel ellene, mint a Magyar Élet Pártjának hivatalos jelöltje. Izgalmakban gazdag választási küzdelmet kellett vívnia, és a bonyhádi választókerületben kisebbségben maradt ugyan, de a Független KisgazdapártTolna megyei listáján győzelmet aratott Az új képviselőházban többször intézett támadást Muhi Henrik ellen, és ezeknek a támadásoknak élénk visszhangja volt országszerte. 1939. augusztus 6-án több társadalmi egyesület és Tolna vármegye hazafias lakossága nagy ünnepséget rendezett tiszteletére Pakson, miután Budapesten is küldöttség útján üdvözölték bátor kiállásáért A Független Kisgazdapártnak egyik legtekintélyesebb tagja, aki a képviselőházban, főleg gazdasági kérdésekben, sok figyelemreméltó beszédet mondott Az 1945-ös választások alapján képviselő lett Rövidesen „részese lett” a Rajk-pernek. A koholt vád szerint az ő birtokán találkozott Rajk László és a jugoszláv belügyminiszter. A perben hat évre ítélték, amit magánzárkában kellettletöltenie. Később sikerült fiához, Németországba utaznia. 1979-ben, 94 éves korában halt meg Rechnitzben (Burgenland). (Megjelent a Heti Kis Újság április 17-i számában) A nép szava? A marxista lelkész- Mire voltam kíváncsi? -Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága egyik legutóbbi ülésén a Martin Luther King Egyesület tagjai ismertették eddigi tevékenységüket céljaikat Elmondták, hogy az egyesület létrejöttének az utóbbi egy-két évben Magyarországon jelentkező idegengyűlölet a különböző rasszista megnyilvánulások elleni - jogszerű és békés - védekezés az oka; sorolták a hazánkban tanuló, élő színesbőrűeket ért támadásokat és kérték tőlünk, hogy fokozottan kísérjük figyelemmel ezt a jelenséget. Az ülésről Idegenrendészeti garázdaságok- Mire volt kíváncsi a képviselő? címmel számolt be a Népszava. Érdemes és tanulságos lenne összehasonlítani - ebben az esetben is- az újságcikket az elhangzottakkal, az igazán történtekkel: mit tartott például fontosnak (csoknyay) leírni, mire volt kíváncsi, mit hallgatott el. Cikkének csak azzal a részével foglalkozom most, melyben az újságíró kitüntető figyelmével engem tisztelt meg. „Az emberi jogi bizottság tagjai arról biztosították az egyesületet, hogy minden tőlük telhető segítséget megadnak számukra, s megállapodtak abban, hogy az egyesület rendszeresen tájékoztatja a bizottságot, illetve anyagait megküldi a képviselőknek” - írja, majd így folytatja: „A megdöbbentő csak az volt, hogy a tények ismeretében Figler János (MDF) képviselőt csupán az érdekelte: az egyesület miért éppen a szerinte marxista lelkész Martin Luther King nevét válaszotta?” (Kiemelés a Népszavából.) Amikor ezt olvastam, nem akartam hinni a szememnek. A bizottsági ülés jegyzőkönyvében - a vonatkozó részeknél - ez olvasható: „...Figler János (MDF): Fiatal Barátaim! Én a névválasztás felől érdeklődnék, hogy mi inspirálta Önöket a Martin Luther King Társaság, pontosabban ennek a névnek a felvételére? Nem sokat tudok Martin Luther Kingről, annyit tudok, hogy néger volt annyit tudok, hogy baptista lelkész volt (kiemelés tőlem), akit elveiért hitéért és fekete fajtestvéreinek felszabadításáért megöltek. Talán ezért is kerülhetett a sírkövére az az idézet hogy „Gyertek öljük meg őt és meglátjuk, mi lesz az álmaiból!” Annyit még hozzátennék volt szolgatársamnak az életrajzához, hogy nem jellemző, hogy egy amerikai néger német nevet vesz fel és pont a legnagyobb reformátornak, Martin Luthernek a nevét Én értem és érzem az okát Ő, mint lelkész akarta súlyosabbá és nyomatékosabbá tenni azt amit csinál. Tehát hitéből következett az, hogy ő mindennemű elnyomást ellenez. Azt szeretném Önöktől megkérdezni, hogy amikor Martin Luther King nevét és emlékét megtisztelték és felvették a nevét akkor Martin Luther King szellemét vagy céljait tartották szem előtt vagy esetleg egyéb - ezt csak magamnak mondom - „pártszempontokat?” Az egyesület szóvivője válaszolt az ülés tovább folytatódott képviselőtársaim is kifejtették nézeteiket az újságírónő azonban már elment megírta lapja számára tudósítását a Névszava olvasói pedig elolvasták. A Népszava szerkesztősége és (csoknyay) újságírónő figyelmébe ajánlom: az ’56-os forradalom egyik írástudójának beismerését bocsánatkérését: „Hazudtunk nappal, hazudtunk éjjel, hazudtunk minden hullámhosszon...” Az idézett cikk csupán az igazsággal maradt adós. FIGLER JÁNOS országgyűlési képviselő
