Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-11-18 / 24. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1992. november 18. Az Anjouk kapcsolatai a Rátóti-Paksyakkal -Alig csukódott be Nagy Lajos temetése után a sírkápolna ajtaja, a rá következő napon újabb rendkívüli esemény színtere lett Székesfehérvár, ahol Rátóti Kaplay Demeter érsek-prímás királlyá koronázta az immár néhai Nagy Lajos király középső lányát, Máriát E koronázás megmozgatta szinte az egész nemzetet elsősorban sürgősségével és rendkívüliségével. „Először koronáznak Magyarországon nőt királyul — dörmögött magába roskadva a derék fehérvári bíró -, méghozzá teljes férfijogú királyul. Aligha fog adódni több ilyen eset hazánkban, törülgette szemeit a derék honfitársunk Ezt is másért, mint Nagy királyunk emlékezetiért, el nem követtük volna.” Ami igaz, az igaz. III. Endre, az utolsó Árpád-házi király halálakor fel sem merült leánya, Erzsébet hercegnő trónöröklésének a gondolata. Anjou Mária trónra lépése után pedig három és fél évszázad telt el addig, hogy Mária Terézia személyében ismét nő uralkodó kerüljön a magyar trónra. Mindenesetre Kaplay Demeter érsek-pnmás, a főurak és főpapok, kik nagy számban gyűltek össze a temetésre, úgy vélték, itt az alkalom az új király megkoronázására is, hiszen a jelenlévőknek nem kell huzamosabb ideig várakozniok, vagy hazatérve újból öszszegyülekezniök a távoli országrészekből. Annál is inkább, mert e koronázás ellenzői később bizonyára nem jöttek volna el. Másrészről veszélyesnek látták Nagy Lajos özvegyének, Erzsébet királynénak Mária házasságával kapcsolatos fondorlatait Nagy Lajos óhajának semmibevevését miszerint Máriát jelölte utódjául a magyar trónra és Zsigmondot választotta jegyeséül. Veszedelmesnek vélték az ország egységét megbontani szándékozó itáliai trónkövetelők mozgolódásait kik csapatokkal készültek betömi országunkba. Ezek játszottak közre abban, hogy Nagy Lajos utódát a temetését követő napon, 1382. szeptember 10- én megkoronázták. „Az ünnepségen a rangidős főpásztor, Benedek veszprémi püspök kissé érces hangon szólt a prímáshoz. Főtisztelendő atya! Az egyház óhaj fia, hogy e kiválasztott lovagot királlyá kend föl. Erre néma csend borult a hatalmas boltozatos csarnokra. A jelenlévők hol tanácstalanul összenéztek ftol lopva az ártatlan fiatal teremtésre vetették tekintetüket Nem királynővé? Nem is királynévá?Lovaggá és királlyá?! Az apostolfejű agg Kaplay Demetert is balsejtelmű gondolatok gyötörték Ő emelje e törékeny, ártatlan teremtést a széthúzni annyim szerető, szilaj magyarok fölé?... De hamarosan erőt vett magán, felállt és szigorral, a Rátótiakra még mindig jellemző huszárossággal uisszamennydörögte a szertartás igéit: méltó ezen kitüntetésre? Mire Benedek így válaszolt, bölcsessége és erényei ismeretében legméltóbbnak találjuk az országra nézve pedig felette üdvösnek Erre ismét leszállt a síri csend. Végre Kaplay Demeter felemelkedett Valamennyi szem rri szegeződött, mintegy tőle várva mitévők legyenek hisz Ő az egyetlen, akiben a nagy többségük feltétlen megbízik Kaplay felvette az oltárról Szent István koronáját és háromszor fennhangon tette fel a kérdést: akarjátok-e királyotokul ez Máriát?! A néma feszültség, szavaira, egyszerre feloldódott Ha az agg főpap is úgy véli, mi is. Mint vezényszóra egy emberként kiáltották hogy az ég is megremegett: Akarjuk! Akarjuk! Most egy pillanatra, az eddig fegyelmezett, de megilletődötten sápadt Mária kezében megrezdült a kormánypálca. De anyja, Erzsébet királyné hirtelen rászegeződő szemeinek vaskapcsa többé nem engedte el a Te Deum végéig.” Nagy Lajos meghitt hívei, köztük Rátóti Paksy István óbudai prépost és testvérei János, Ferenc, Lesták, Domokos, Miklós, Lóránt félrehúzódva figyelték az eseményeket Szeretett királyuk Lajos meghalt gyermekeik nem lévén, befejezettnek látták az atyjuk alapította Paksy család rövid történelmi szerepét De aggodalmuk hiábavalónak bizonyult mert unokatestvérük Domokos fiai, II. János de Pakos, I. Zemere de Pakos tovább vitték a Rátóti-Paksy oldalágat is V. Paksy László haláláig, 1662-ig. Távolabb pedig éltek a vérrokon nemzetségi oldalágiak, a Kaplayak, Pászthóyak, Putnokyak, Taryak, Ilsvayak, akik még néhány évtizedig fenn tudták tartani a Rátótiak és az uralkodók közötti felsőbb kapcsolatot udvartartásaikban számos magasabb főtisztviselőhelyet betöltve. Zsigmond halála után a Rátótiak oldalágai is további ágakra szakadva, feledve a Rátótinemzetségi összetartozást már nem használták a Rátóti előnevet hanem családi nevüket írták csak az okleveleikre. Ezzel a Rátóti nemzetségnek, mint nemzetségnek közel három és fél évszázados magas közéleti szerepe megszűnt Úgy is mondhatnánk, az Anjoudinasztia kihalásával szinte egy időben sorvadt el a híres középkori Rátóti nemzetség. Nagy Lajos halála utáni első évtizedben Erzsébet anyakirályné és Rátóti Kaplay Demeter személye körül zajlottak az országos események, mintegy igazolva, hogy a Nagy Lajos-barát Rátótiakat Erzsébet minden igyekezete ellenére sem tudta elnémítani, az országnagyi méltóságoknak kedvelőéivel való betöltése után sem. Olyannyira nem, hogy a fél éve kinevezett országbíróját, Szentgyörgyi Tarrlást kénytelen volt felmenteni és helyébe Nagy Lajos király vörös-oroszországi vajdáját Rátóti Kaplay Jánost állítani, aki e tisztet mindössze három hónapig (1385 októberétől 1386 januárig) viselte első ízben, mert később ismét országbíró lett Ez alkalommal valószínű ellenlábasa és utóda Bebek Imre túrhatta ki állásából. Elbocsátása bizonyára összefügg Durazzói (Kis) Károly megkoronázásával, melyet szintén Kaplay Demeter bíboros érsek végzett, s melyet nyíltan vagy burkoltan, unokaöccse támogatott. Mária királynő birtokadományaival is igyekezett maga iránt szimpátiát teremteni a Rátótiak soraiban. Kaplay Jánosnak, akkor még orosz vajdának és testvérének Rátóti Kaplay Dezsőnek, 1384. május 25- én adta át a füleki várbirodalomhoz tartozó néhány faluját Ugyanebben az évben juttatta Mátraverebélyt, országunk egyik híres zarándokhelyét a Rátóti nembeli kazai Kakas Lászlónak és fiainak kazai Kakas Gyulának és Lórántnak. Ama már nemzetközi látogatottságú Mátraverebély határában van az a „Szent László ugratása” nevű sziklahasadék, mely a rege szerint úgy kapcsolódik a szent király nevéhez, hogy a meglehetősen távoli Ágasvár hegyről, mely szintén Rátóti birtok volt később, lovával ideugratott, a szikla oldalából csörgedező forrást fakasztott szomjazó serege számára. Szentkúton a Rátóti örökös Almássyak, mint kegyurak szép kéttornyú templomot és Ferencrendi kolostort építettek, sok értékes festménnyel, kegytárggyal gazdagítva. Az elmúlt évtizedekben hiába igyekeztek a kegyhelyet elsorvasztani, az mindvégig igen látogatott maradt, sőt napjainkban visszavették kezelését ismét a Ferenc-rendiek. Hadd emlékezzem meg röviden a kor két meghatározó szerepet játszó, kétségtelen kimagasló tehetségű vezéregyéniségéről, Erzsébet anyakirálynéról és Kaplay Demeter bíboros érsekről. Erzsébet királyné (1339-1387) Kotromanics István bosnyák bán és Erzsébet kujáviai hercegnő leánya, 1353. június 20-án ment férjhez Nagy Lajoshoz, kinek második felesége volt (Lajos első házasságát 1345-ben kötötte Luxemburgi Margittal, de ő gyermektelenül, pestisben halt meg 1349- ben). 14 évesen lett magyar királyné. 17 évi meddő házasság után Zárába zarándokolt Szent Simon sírjához, hogy meddőségén segítsen. Erre hamarosan három lánya is született Erzsébet Nagy Lajos halála után jutott nagyobb szerephez, amikor lánya helyett Garai Miklós nádor tanácsai szerint kezébe vette az ország ügyeinek irányítását Uralmának biztosítása végett Mária királyné házasságát is halogatta. A lengyel kérdés megoldását a Mária és Luxemburgi Zsigmond eljegyzésének felbontását és a francia herceg Orleans-i Lajos házasságának nyélbeütését célzó kísérletei azonban eredménytelenül végződtek. A Garai-párt ellen kitört első zavargásokat leányéval, Mária királynővel tett személyes látogatásával még lecsillapította (1383. szeptember). De amikor egy erős ellenpárt - megunva a nőuralmat - Kiss Károlyt hozta be a magyar trónra, tehetetlen volt Erre bosszút esküdött, Károlyt tőrbe csalta és meggyilkoltatta (1386. február 7.). Az ezt követő újabb lázadás élére Horváthy István horvát bén állt amit Erzsébet ismét személyes megjelenésével akart elfojtani. A lázadók azonban Gara vára közelében megtámadták a királynői menetet, Garait és kísérőit megölték vagy elfogták, Erzsébetet lányával együtt Kruppa várába zárták. A felkelés katonai veresége után Novigrádba vitték őket ahol Erzsébetet lánya, Mária királynő szeme láttára meggyilkolták. Zárában temették el. Erzsébet önző célból csak taktikázott, halogatott, újabb házassági és szövetséges terveket szőtt leányai számára akkor, amikor a királynők uralmát több politikai cselszövés, összeesküvés bonyolította, és amikor a nápolyi Durazzói Károly, Nagy Lajos neveltfia szintén a magyar trónra áhítozott Az esendő, támaszra váró, boldogtalan, a sorsával hadakozó Erzsébet kétségtelenül jobb sorsra volt érdemes. Hisz egyszer szerető anya, érzékeny asszony, másszor atyai vérét örökölve vérszomjas, hosszúálló hisztérika, hataloméhes, pompakedvelő, gőgös és hiú volt Ily ellentmondásos életvitellel nem volt nehéz hibát hibára halmozni. Rátóti Kaplay Demeter bíboros esztergomi érsek, főkancellár, Lengyelország és Magyarország nunciusa viszont a csend, a nyugodtság, a tapintat a békére törekvés, a tapasztalat első számú képviselője volt Nagy Lajos király egyik legbefolyásosabb embere most sem vesztett akkori tekintélyéből. Maga a pápa, amikor köszönetét mondott annak idején Készéi Miklós esztergomi érseknek és Kont nádornak, követe szíves fogadtatásáért, Kaplay udvari káplánt is külön köszöntötte, előre jelezve, hogy bőséges kedvezményekben fogja részesíteni. Nagy Lajos édesanyja, idős Erzsébet királyné 1380. április 6-án Kaplay Demetert kérte föl végrendelete egyik végrehajtójául, külön kiemelve, hogy teljes bizalommal viseltetik iránta. Nem átallotta bevallani saját tévedését sem. Még erdélyi püspök korában azonnal visszajuttatott egy szőlőt az erdélyi káptalannak, amiről tizedszedője jogtalanul szedte az adót Lelkében mély vallásosság, istenfélelem honolt mely főleg búcsúosztó leveleiből sugárzott ki. A veszprémvölgyi cisztercita apácák temploma részére írta például: „Magasztaltassék a minden erények virágával ékeskedő Szent Szűz, aki a hervadhatatlan virágot az Üdvözítőt Jézus Krisztust adta a világnak ” Mint királyi főkancellár is mindig tisztelettudóan, választékosán beszélt, rendszerint érvényesíteni tudta elképzeléseit A komáromi vár és az érseki jobbágyok közötti súlyos villongás lecsendesítésére, Kaplay Demeter szorgalmazta a királynőnél a határ helyes megállapítását Kérésére Mária királnyő a budai prépostot atyafiát Rátóti Kakas Lászlót és a nádori ítélőmestert küldte ki, akik az ügyet igazságosan elrendezték. Az ifjú királynő mindig tisztelettel viseltetett iránta. Ez derül ki egy Budán, 1384. április 1-jén kelt leveléből is: „Kaplay Demeter mint erdélyi püspök egyházmegyéjét a közvélemény szerint dicséretesen kormányozta.” A szelíd, apostoli arcán látható sebhelyből ítélve arra következtethetünk, hogy ifjabb korában érthetett a hadi mesterséghez. Sőt, később többször is személyesen vett részt Nagy Lajos király hadivállalkozásaiban. 1376-ban a litvánok elleni megtorló keresztesháborúban járt Korábban említettem, hogy akkor sebesült meg súlyosan Rátóti IV. Lesták, Belz várának ostrománál. 1383júniusában a lengyelek békétlenségének a lecsillapítására Erzsébet anyakirálynő, a Magyarország gyámjának kikiáltott Luxemburgi Zsigmondot valamint Kaplay Demeter érseket és szentszéki követet szemelte ki. 12 ezer magyar vitézzel jelentek meg Lengyelországban, ahol lengyelek is csatiakoztak hozzájuk. Demeterék teljes győzelmet arattak. Csak Opulai László herceg, egykori magyar nádor, tekintélyes főúr közbenjárására sikerült a lengyeleknek fegyverszünetet kieszközölniük a magyaroktól. 1384 májusában, miután a fenti győzelmeikkel Hedvig anjou hercegnő, Nagy Lajos ifjabb lánya biztonságát megvalósították, Demeter bíboros és János csanádi püspök, sok-sok főúr, köztük Rátóti Kaplay János, Rátóti Kakas László, Rátóti Kaplay Dezső mester, Rátóti IV. Lesták stb. kíséretében arannyal, ezüsttel, drága edényekkel ruhaneműekkel, éksze
