Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-03-25 / 7. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1992. március 25. Együttműködés az önkormányzattal A Magyar Vöröskereszt, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalom ré­szét képező önálló, független, önkormány­zati joggal rendelkező, a Nemzetközi Vörös­­kereszt alapelvei és elismerései feltételei sze­rinti különleges státussal bíró nemzeti, hu­manitárius társadalmi szervezet. A Magyar Vöröskereszt 1881-ben alakult meg, s a Nemzetközi Vöröskereszt alapel­veit tekinti tevékenysége alapjául: emberies­ség, pártatlanság, semlegesség, független­ség, egység, egyetemesség. A Vöröskereszt Paks városi vezetősége küldöttértekezletet tartott 1992. február 29- én, a Polgármesteri Hivatal földszinti tanács­termében, ahol alapszabályának módosítá­sára tervezetet bocsájtott vitára. Emellett ér­tékelték az elmúlt kongresszus óta elvégzett feladatokat. Néhány kiragadott mondat az észrevéte­lekből: Nem lehet különbség nemzetiség, faj és osztály tekintetében. Az alapelvek között a segítés, az emberek szenvedésének enyhíté­se áll első helyen, s mindezeket szem előtt tartva kell a jövőben is működnie a szerve­zetnek. Továbbá, a határokon túl és az or­szágban történő változások közepette kell tevékenykedni a vöröskeresztnek. így kerül­het be a szervezet feladatkörébe alapítvá­nyok kezdeményezése, vállalkozások indítá­sa. A működéshez szükséges anyagi javak a korábbi időkben állami keretek között bizto­sítva voltak, azonban ma már egyre keve­sebb anyagi támogatást kap a szervezet. A küldöttértekezleten utaltak az autonó­miára, hiszen ha létezik, akkor álljon meg a maga lábán a szervezet. A Vöröskereszt mindenkor önkéntességi alapon működjék, mert nem lehet célja a haszonszerzés. Tehát bármilyen tevékenységről is van szó, az min­dig és minden körülmények között a segítő szándékkal párosuljon. Ezen túlmenően: az anyagi támogatás a rászorultak és a bajba jutottak segítését szolgálja. Pontosabban: ha van tíz vagy annál több jó szándékú ember, akik szervezetet hoznak létre, ne a megyei keretek végezzék munká­jukat, hiszen az ma már teljességgel ekép­­zelhetetlen. Nem kell újraelosztás, az anyagi javakban a szervezet alulról építkezzen, s je­lenjenek meg bizonyos hányadban az alap­szervezeteknél a pénzeszközök. Értelemsze­rűen mozduljon rá egy-egy helyi problémá­ra a szervezet, s ha ez a probléma nagyobb volumenű, akkor fogjon össze a város, mert a jelen körülmények között el kell menni jó­váhagyásért. Az emberi segíteni akarás, a jó szándék nem hiányzott sohasem, itt az előadó a ro­mániai és a jugoszláviai eseményekre gon­dolt, hiszen megmutatkozott a város és a környék embereinek segítőkészsége, s az önkormányzat és a vöröskereszt harmoni­kusan működhet együtt...- hájé -A fogyasztói ár is szerepet játszik Vegyél egy szép pontyot... (Folytatás az 1. oldalról.)- Imre bácsi, hogyan készítik a hal­levet?- Nincs különösebb titka, jó hal és jó pap­rika kell hozzá. Veszünk egy szép pontyot, megtisztítjuk, főzés előtt besózzuk és egy ki­csit állni hagyjuk. Egy nagyobb fej vörös­hagymát metélünk a bográcsba, majd bele­tesszük a halat és felöntjük vízzel addig, hogy a halat egészen ellepje. Felrakjuk az állványon a tűzre, ha forr, beleszórjuk a pap­rikát, paradicsomot és zöldpaprikát is te­szünk mellé. Ezután lassú forrással készre főzzük, metélttésztával vagy anélkül forrón tálaljuk.- Imre bácsi, köszönöm a beszélge­tést! A mai gazdasági változások során egyre többet lehet hallani, hogy nemcsak az árusí­tásban, hanem a hal előállításában is szere­pet játszik az egyéni vállalkozó. Ez a tevé­kenység ugyan még gyermekcipőben jár, ám bizonyára kinövi majd magát, ami nem pusztán a termelők, hanem a fogyasztók ja­vát is szolgálni fogja. Több évtizedes statisztika szerint hazánk­ban az egy főre jutó halhúsfogyasztás igen alacsony szinten mozog. Talán az egészségesebb életmód elterje­désével, a táplálkozási szokások változtatá­sával - és természetesen mindenki számára elérhető árak kialakításával - ezeken a gon­dokon lehet változtatni. S a jövőben remél­hetően nemcsak ünnepek előtt, hanem a hétköznapokon is egyre több asztalra kerül fel a hal a „Papiról”. HENCZ JÁNOS Fotó: SZARKA JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom