Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-01-01 / 1. szám

1992. január 1. 7 PAKSI HÍRNÖK Régmúlt idők népszokása: a betlehemezés A valaha legnépszerűbb, s egyben legismer­tebb karácsonyi népszokásról szóló írásra egy megsárgult, század eleji újságban bukkantam rá. Szerzője már akkor, 1913 decemberében afölött kesergett, hogy: „sajnos, ezek a szép és a nép lelkére annyira jellemző szokások többé­­kevésbé kivesznek már. Részben elhagyja őket a nép, részben pedig ezt is csupán kéregető mó­don kezdik kultiválni.” Mit is mondhatnánk hát most hetvennyolc esztendő múltán? Persze, más idők járnak. Az aranycsengők most is szólnak, de jámbor pásztorok érkezése helyett a nagy vásárlási roham kezdetére adnak harci jelet. A régi játékokról, a meleg hangú kö­szöntőkről, a vidám tréfálkozásokról legfeljebb az idősek tudnának regélni. Hallgassuk hát, hogyan mesél a betleheme­­sekről egy korabeli szemtanú, M. Hajdú Ilona: „Karácsony előtt, rendesen Vízkereszt nap­jáig minden falusi ház ablaka előtt komoly, mély hangon szólal meg a fehérre meszelt házak la­kói előtt jól ismert kérdés:- Szabad-e betlehemet köszönteni? A gazda ilyenkor megadja az engedélyt - hiszen a kér­dés is tisztán udvariasságból történik -, amire a társaság belép a házba. A betlehemesek fiata­labb legények, közülük a legtöbb még csak le­gényszámba se megy, mindegyiken kifordított szűr, a kezükben betlehem. Ez a ma már et­nográfiai ereklyeszámba menő templomalakú alkotmány, amelyet hetekig készítenek vastag papírosból, azt a jelenetet ábrázolja belsejében, amikor Krisztus urunk a világra jött. Kifaragott alakok jelenítik meg Szűz Máriát és Szent Jó­zsefet, középen bölcsőben fekszik a Megváltó, néhol koronával a fejükön ott állnak a Három Királyok is, akiket az égen ragyogó csillag vezé­relt el a Megváltó születése helyére. A gyerekek, akik közül kettő az angyal, kettő vagy három a pásztor szerepét tölti be, leteszik a betlehemet az asztalra és eldalolják az ismert betlehemes énekeket. Az angyalok így köszöntik a ház urát: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!- Eljöttünk mi e házhoz,- Mint háromszáz nagy sereggel,- Jézus született,- Harsogjanak a trombiták,- Zengjenek a citerák,- Isten ember lett!- A szűz kérte Gábriel angyalt,- Áldottnak mondá! Glória!” A pásztorok ugyanígy köszöntik a gazdát, de ők már nem felejtik el kijelenteni azt is, hogy na­gyon jól éreznék magukat ha egyet-kettőt hör­­pinthetnének és egy kis pénzt kapnának a per­selyükbe. Ezután a pásztorok élcelődése mellett az an­gyal így mutatja meg a jászolt: „Ti kis madárkák szálljatok ide, Itt fekszik Jézus, jászolban íme, Csija-huja, csija-huja! Kanáli, csízecske, Szóljatok ékesen, kis Jézusnak tessen, Melyet Szűz Mária e világra hozott Glória! Megmutatgatják az egész ház népének a já­szolt, amelyben néhol táncoltatható bábuk van­nak, ezeket megtáncoltatják, énekelnek ehhez is valami nótát, azután elbúcsúznak: „Isten áldja meg a házigazdát, - Töltse meg az Isten pincé­jét, padlását!” És kívül mondják, hogy: „Dicsér­tessék a Jézus Krisztus!” Más tájékán az országnak regőket mondó gyerekek járnak karácsonykor. Különféle öltö­zékekben állítanak be a házakhoz és versekben emlékeznek meg a nagy ünnepről. Igen érdeke­sek a regős énekek, a nyelvezetük a régi ma­gyar nyelvemlékekre mutat, sokszor értelmet­len is a mondatszerkezetük. Zala megyében, Nagyrécsén karácsony másnapján négy iskola­végzett fiú járja végig a házakat. Láncos bot, du­da, rézcsengő, furulya van náluk és a versek ref­rénjénél működésbe is hozzák a hangszereiket. Az ajtó előtt ezt éneklik: „Hársfakéreg nadrágunk,- Nyírfakéreg bocskorunk,- Ha szabad, becsoszogunk,- Hej regő, rajta!- Azt is megadhatja — Az a nagy Úr Isten!” Benne azután ilyen verslábakban kívánnak a gazdának négy ökröt, szekeret, túrót, vajat, te­henet, száz szekér szénát, száz malacot, ezer fo­rintot, tíz köröszt búzát, és így végzik be a verset: „Itten vagyon egy kis bugyelláris,- Benne vagyon ezer forint,- Fele a gazdáé, fele regölőké,- Hej regő, rajta!- Azt is megadhatja - Az a nagy Úr Isten.” Némely helyen divatban vannak a karácso­nyi játékok. Itt élő személyek adják elő a bibliai történeteket. Már estefelé kiöltözött férfiak jár­ják be a falut, hogy meghívják az embereket a nagy előadásra, amely rendesen valamelyik nagyvendéglőben tartatik meg. Kezdődik azzal, hogy a három napkeleti királynak megjelenik álmában az angyal, aki meghagyja nekik, hogy induljanak a csillag után, s az elvezérli őket a Megváltóhoz. A királyok megindulnak a har­monikaszerű faszerkezettel ráncigáit csillag után Betlehembe, ahol Heródes király előbb ta­nácsot kér az írástudóktól, mitévő legyen, majd megbízza magyar huszáruniformisba öltözött testőreit hogy irtsák ki a kisdedeket. Ezenköz­ben megszületik a Megváltó, de József és Mária sehol sem találnak részére menedéket. Nekik is megjelenik álmukban az angyal, aki Egyiptom­ba utasítja őket. A színjátékban itt hódol a há­rom király a kis Jézus előtt. A több óráig tartó darab azzal végződik, hogy Heródest elviszi az ördög a pokolba. Baranyában szokásban van az is, hogy lá­nyok járnak énekszóval köszönten! a házakhoz, ők a kis Jézust viszik magukkal a bölcsőjében.” Mondtam; más idők járnak már. A száz sze­kér széna, a tíz köröszt búza, és sajnos, lassan már az ezer forint is elavult kívánságnak tűnhet. De annyi bizonyos, hogy az efféle népszokások eltűnésével pótolhatatlan értékek vesznek el észrevétlenül az életünkből. Valószínűleg örök­re. PÁPAI E. Kertbarát­hívogató Mi magyarok szűkén vagyunk a spontán szer­veződő közösségeknek, egyesületeknek. A szom­szédos Ausztriában, egy-egy városkában több tu­cat, az országban több ezer egyesület működik. A kevés paksi közösség egyike a Kertbarátkör.- Milyen tervei vannak a téli időszakban a több éve működő csoportnak? - kérdezem if­jabb Keller Jánost, a Kertbarátkor vezetőjét.- Úgy tervezzük, hogy az év első négy hónapjá­ban havonta egy alkalommal, mindig a hónap második szerdáján tartanánk összejövetelt. Az el­ső ilyen alkalom január 15-e, erre az időpontra dr. Hadházi Árpádot a Tolna Megyei Földművelés­­ügyi Hivatal helyettes vezetőjét kérjük felakárpót­­lásról, a földdel kapcsolatos új jogszabályokról szóló előadás megtartására. A második estünk február 12-ére esik, ekkor Németh László kertészmérnök tartana előadást a gyümölcsfajok, fajták kiválasztásáról, a telepítési módokról. A harmadik előadás március 11-én lesz, amikor is Horváth József kertészmérnök, a Szekszárdi Kertbarátkor vezetője lesz a vendégünk, aki a sző­lő műveléséről metszéséről tart előadást Az utol­só, április 15-ei találkozásunkra Vörös Gézát a Tolna Megyei Növényegészségügyi Állomás munkatársát várjuk, aki a növényvédelmi teen­dőkről tart majd ismertetőt- Hol tartjátok az összejöveteleket?- Az elmúlt évhez hasonlóan idén is a Polgár­­mesteri Hivatal első emeleti tanácskozó termében találkozunk.- Milyen időpontban kezdődnek az elő­adások?- Minden esetben 18 órakor gyülekezünk. Még annyit szeretnék : lozzátenni, hogy az előadások sorrendjében változások, cserék lehetségesek, hi­szen több hónappal előre teljes biztonsággal nem lehet tervezni.- Köszönöm a tájékoztatást kellemes idő­töltést és boldog új esztendőt kívánok! KATONÁNÉ SZALAI IRÉN Tájékoztató 1991. január 9-én este 6 órakor tartja alakuló ülését a Biliárd Szakosztály a Rock Casinóban (volt Erzsébet Szálló. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. BANA JÁNOSNÉ KIS ABC-JE MEGNYÍLOTT! Hétfőtől csütörtökig 22 óráig, péntek-szombat nonstop éjjel-nappal, vasárnap 10 óráig tart nyitva!

Next

/
Oldalképek
Tartalom