Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-02-12 / 4. szám
1992. február 12. 11 PAKSI HÍRNÖK MEGHÍVÓ Február 15-én 14 órakor a Városi Művelődési Központ könyvtárának olvasótermében A MAGYARSÁG ESÉLYEI - LAKITELEK ÓTA Vitaindítót Lezsák Sándor, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke mond. * * * Február 25-én 18 órakor a Városi Művelődési Központ klubjában TELEKI PÁL ÉS KORA Előadó: Vígh Károly történész, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke. Rendezvényeire minden érdeklődőt tisztelettel vár az MDF városi szervezete. GYEREKÉSZ Tanulékonyak a gyerekek Egy időben rákaptam a cseppet sem irodalmi szókapcsolatok használatára, pl.: kerge tyúk, kerge kecske. Gyermekeimet mosolyogtatni, szeretve dorgálni szoktam így. Ők ezt nem is vették zokon, pontosan értették miért, mikor kergék és miért hasonlítom őket e két szimpatikus állathoz. Történt egy napon, hogy első osztályosokat tanító, újonnan érkezett kolléganőm fordult hozzám és továbbított egy őhozzá intézett szülői kérést. Elvállaltam, mert Vikim és Ritám nagyon talpraesett kislányok voltak és már korábban is jártak abban a gyermekorvosi rendelőben, ahol ezúttal is intézkedniük kellett. Levelet írtam a doktornőnek, mellékeltem a beutalót melyhez útiköltségtérítő nyomtatványt kért a szülő. A nagy szünet bőven elégnek bizonyult az ügy elintézésére és még becsengetés előtt örömmel lobogtattam a kért papírt kartársnőm felé, bele sem nézvén abba. Pillanatok múlva újból elébem toppant kolléganőm és rémülten mutatta, hogy a beutaló ugyan fiú névre szólt, az útiköltségpapíron viszont Horváth Rita neve szerepelt. Bosszankodásomat nem tudtam leplezni és bizony kicsúszott a számon, hogy kerge volt a doktor néni. így hát a következő szünetben újra levelet írtam jókora betűkkel ugyan, de elég udvariasan és kértem a doktornőt, hogy ezúttal a beutalt tanuló nevére szíveskedjen kiállítani az útiköltségtérítőt. Kislányaim vihart megszégyenítő gyorsasággal intézkedtek és vigyorgó képpel toppantak elém az immáron jó nyomtatvánnyal. És mesélték...- Azt kérdezte a doktor néni, hogy ideges volt-e a tanító néni.- Ti mit válaszoltatok? - faggatózom.- Hát azt, hogy ideges. Még azt is kérdezte a doktor néni, hogy mit mondott a tanító néni?- És erre ti?- Mi csak rihegtünk-röhögtünk. De annyira unszolt a doktor néni, hogy mondjuk csak meg nyugodtan, hogy mit mondott a tanító néni! Mire mi megmondtuk: hogy kerge tyúk. Bevallom, sose tudtam meg, mit szólt erre a doktor néni, de bármit mondott, igaza volt, elnézését kérem. BANCSIK CSABÁNÉ Paks múltjáról Paks zsidósága lélekszámban fej-fej mellett haladt Bonyháddal az első világháborúig, sőt 1880-ban az 1404 főnyi paksi zsidóság volt a legnépesebb közösség Tolnában. Az 1868/69-es szakadás után a paksiak egy emberként az ortodoxia országos szervezetéhez csatlakoztak, s annak legnépesebb vidéki tagja lettek. Az 1880-as évektől kezdve egyre sűrűsödik a városokba irányuló elköltözés, a természetes szaporodás sem a régi már. Az első világháború okozta veszteségeket csak tetőzték a kivándorlások. A tanulói létszám apadása miatt egyik iskolájukat be kellett csukniuk 1919-ben. A szórványos beköltözés is megszűnt a húszas évek közepén. Szenzációszámba ment hogyha egy-egy bajai, budapesti, enyingi, marcali, miskolci és tiszafüredi lány jött férjhez Paksra kereskedőhöz, bankhivatalnokhoz vagy ügyvédhez. Ennél nagyobb számú elvándorlást sőt „tódulásf ’ regisztrálhatunk. És nemcsak Budapestre, hanem Bécsbe, Nagyszombatra, Komáromba, Kassára és Nyitra megyébe is szép számmal indulnak szerencsét próbálni.
