Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-02-12 / 4. szám

PAKSI HÍRNÖK 8 1992.február 12. Találkozások 2. A Hitel szerkesztősége Pakson Hitel-estet tartott az MDF paksi szer­vezete január 14-én a városi könyvtár­ban. A rendezvényen részt vett Csoóri Sándor, a szerkesztőség elnöke, Alexa Károly, Banga Ferenc, Döbrentei Kor­nél, Kiss Gy. Csaba, Nagy Gáspár szer­kesztő és Markovics Mara, a szerkesztő­ség titkára. Az első kérdésre válaszolva Csoóri Sándor elmondta a Hitel indulásának előtörténetét. 1979 őszén született meg a lapalapítás gondolata Németh Lász­­lóék lakásán, azért, mert kellett volna egy lap azoknak, akik kiszorultak az ak­kori irodalmi szerkesztőségekből. „Tíz esztendőn át kellett küszköd­nünk, amíg ez a lap megindulhatott. Ez maga a megaláztatás volt akkor. Elő­ször arról volt szó, hogy a lapot én szer­kesztem. Igen ám, de én mindig elkövet­tem valamit: aláírtam ezt vagy azt, meg­írtam Duray Miklós könyvének elősza­vát... Akkor azt mondták, hogy ilyen megbízhatatlan emberre nem lehet rá­bízni egy lap szerkesztését. Ezután Do­mokos Mátyás hadakozott megbízott szerkesztőként vagy két esztendeig a la­pért, de belefásult. Utána vállalta el Bíró Zoltán. Miért kellett a Hitelt kitalálnunk? Láttuk, hogy a társadalom mélyén érle­lődnek a változások. „A visszaszerzés re­ménye” című cikkben (amely a lap bekö­szöntője) írtam, hogy nekünk mindent vissza kell vennünk, amit elvet­tek tőlünk. Amit elvettek az iro­dalomtól, az egyéntől. Úgy gon­doltam, hogy a nyilvánosságon belül, az írószövetségen belül kell nekünk hadakozni, ott kell kiharcolni valamilyen autonó­miát. 1981-ben tartott közgyűlé­sünkön szavaztunk először tit­kosan. Megérezte a hatalom: ha egyszer ez megtörtént az írószö­vetségben, akkor ez meg fog tör­ténni az országban is. Azt mond­tam: legyünk követhetők az or­szág számára, ha lassúbbak va­gyunk is, mert az ország lelkét kell átalakítani ahhoz, hogy poli­tikai változás történjen. Az új rendszerek nem jönnek a leve­gőből. A Hitelt erre szerettük volna fölhasználni. Nem rajtam mú­lott, hogy ez nem sikerült teljesen, de úgy érzem, a Hitelnek volt valami köze a változásokhoz. Vége van egy korszaknak a magyar politikai életben. A lapot is meg akarjuk változtatni, sokkal inkább egy szellemi folyóiratot szeretnénk csinálni” - mond­ta Csoóri Sándor, majd a Nappali hold című esszéjének fogadtatását említve a magyar progresszió Trianon utáni ha­sadásáról beszélt: „Egy jegyzetet írtam, mert úgy éreztem akkor, hogy a kezdő­dő hatalmi harcnak rossz kiindulópont­jai vannak. Ebben az írásban nem volt gyűlölet, néhány gondolat volt benne, amikről megmondhatták volna, mit nem gondolok jól és akkor válaszoltam volna.” Ehelyett a Nappali hold szerzője ellen száznyolcvanhat cikket írtak, némelyik­ben a szerző megsemmisítését tűzve ki célul. Az est folytatásaként Balog Judit elő­adásában részlet hangzott el Esterházy Lujza: „Szívek az ár ellen” című vissza­emlékezéséből, ehhez kapcsolódva Tő­­kéczki László, a Nemzet és hagyomány című rovat szerkesztője mondott né­hány értékelő mondatot Esterházy Já­nosról, Magyarság és a szomszéd álla­mok viszonyáról, a magyar nyelvű könyvek, folyóiratok határainkon túli terjesztésének nehézségeiről. A beszélgetés végén Balog Judit olvasta föl Tóth Bálint, Magyar litánia című versét, amely a Hitel legutóbbi számában jelent meg, majd Csoóri Sándor dedikálta nemrég megjelent Nappali hold és Virágvasárnap című köteteit... KUTI HORVÁTH GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom