Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-02-12 / 4. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1992.február 12. Találkozások 2. A Hitel szerkesztősége Pakson Hitel-estet tartott az MDF paksi szervezete január 14-én a városi könyvtárban. A rendezvényen részt vett Csoóri Sándor, a szerkesztőség elnöke, Alexa Károly, Banga Ferenc, Döbrentei Kornél, Kiss Gy. Csaba, Nagy Gáspár szerkesztő és Markovics Mara, a szerkesztőség titkára. Az első kérdésre válaszolva Csoóri Sándor elmondta a Hitel indulásának előtörténetét. 1979 őszén született meg a lapalapítás gondolata Németh Lászlóék lakásán, azért, mert kellett volna egy lap azoknak, akik kiszorultak az akkori irodalmi szerkesztőségekből. „Tíz esztendőn át kellett küszködnünk, amíg ez a lap megindulhatott. Ez maga a megaláztatás volt akkor. Először arról volt szó, hogy a lapot én szerkesztem. Igen ám, de én mindig elkövettem valamit: aláírtam ezt vagy azt, megírtam Duray Miklós könyvének előszavát... Akkor azt mondták, hogy ilyen megbízhatatlan emberre nem lehet rábízni egy lap szerkesztését. Ezután Domokos Mátyás hadakozott megbízott szerkesztőként vagy két esztendeig a lapért, de belefásult. Utána vállalta el Bíró Zoltán. Miért kellett a Hitelt kitalálnunk? Láttuk, hogy a társadalom mélyén érlelődnek a változások. „A visszaszerzés reménye” című cikkben (amely a lap beköszöntője) írtam, hogy nekünk mindent vissza kell vennünk, amit elvettek tőlünk. Amit elvettek az irodalomtól, az egyéntől. Úgy gondoltam, hogy a nyilvánosságon belül, az írószövetségen belül kell nekünk hadakozni, ott kell kiharcolni valamilyen autonómiát. 1981-ben tartott közgyűlésünkön szavaztunk először titkosan. Megérezte a hatalom: ha egyszer ez megtörtént az írószövetségben, akkor ez meg fog történni az országban is. Azt mondtam: legyünk követhetők az ország számára, ha lassúbbak vagyunk is, mert az ország lelkét kell átalakítani ahhoz, hogy politikai változás történjen. Az új rendszerek nem jönnek a levegőből. A Hitelt erre szerettük volna fölhasználni. Nem rajtam múlott, hogy ez nem sikerült teljesen, de úgy érzem, a Hitelnek volt valami köze a változásokhoz. Vége van egy korszaknak a magyar politikai életben. A lapot is meg akarjuk változtatni, sokkal inkább egy szellemi folyóiratot szeretnénk csinálni” - mondta Csoóri Sándor, majd a Nappali hold című esszéjének fogadtatását említve a magyar progresszió Trianon utáni hasadásáról beszélt: „Egy jegyzetet írtam, mert úgy éreztem akkor, hogy a kezdődő hatalmi harcnak rossz kiindulópontjai vannak. Ebben az írásban nem volt gyűlölet, néhány gondolat volt benne, amikről megmondhatták volna, mit nem gondolok jól és akkor válaszoltam volna.” Ehelyett a Nappali hold szerzője ellen száznyolcvanhat cikket írtak, némelyikben a szerző megsemmisítését tűzve ki célul. Az est folytatásaként Balog Judit előadásában részlet hangzott el Esterházy Lujza: „Szívek az ár ellen” című visszaemlékezéséből, ehhez kapcsolódva Tőkéczki László, a Nemzet és hagyomány című rovat szerkesztője mondott néhány értékelő mondatot Esterházy Jánosról, Magyarság és a szomszéd államok viszonyáról, a magyar nyelvű könyvek, folyóiratok határainkon túli terjesztésének nehézségeiről. A beszélgetés végén Balog Judit olvasta föl Tóth Bálint, Magyar litánia című versét, amely a Hitel legutóbbi számában jelent meg, majd Csoóri Sándor dedikálta nemrég megjelent Nappali hold és Virágvasárnap című köteteit... KUTI HORVÁTH GYÖRGY
