Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-01-29 / 3. szám

1992. január 29. 13 PAKSI HÍRNÖK Érdemes lesz-e földdel foglalkozni? A paksi Kertbarátkör ez évi első összejövetelére a Tolna Megyei Föld­művelésügyi Hivatal főfelügyelőjét dr. Hadházi Árpádot valamint Bálint Zoltán tolnai gazdálkodót hívták meg. Elsőként Hadházi Árpádtól kap­juk a válaszokat-Érdemese mezőgazdasági termeléssel foglalkozni. Lehet-e napjaink­ban a földből jövedelmet kicsikarni?Mikor tud felkapaszkodni apadiót fo­gott ágazat? - ezek voltak a legjellemzőbb kérdések az összejövetelen.- 1991-ben a legnagyobb terveket a mezőgazdaság viselte. A termékek árai nem emelkedtek, sőt esetenként csökkentek. Ugyanakkor a 35-40%-os infláció, a termelés költségeiben jelentkezett. Az élelmiszerek fogyasztói árai szintén emelkedtek. Az ipar helyzete évek óta válságos és ez szorosan összefügg a mezőgazdaság jelenlegi krízisével. Szombathe­lyen az Opel Művek, Esztergomban a Suzuki, Székesfehérváron a Philips egységeket létesít, amelyek várhatóan, összesen 5000 munkavállalóval olyan mennyiségű értéket állít majd elő, amit a hagyományos magyar ipar ma 200 000 dolgozóval. Az elmaradt magyar iparnak fel kell fejlőd­nie az említett színvonalra és csak akkor, attól válik lehetővé a mezőgaz­dasági termékek termelésének Nyugat-Európában általános támogatása, akkor válhatunk csak versenyképessé.- A kárpótlási törvény hogyan járul hozzá a felkapaszkodás folyamatá­hoz? Érdemes-e jelen körülmények között a kárpótlási jegyet földre válta­ni?- A kárpótlás 1993-ra minden valószínűség szerint megvalósul, ez egy­ben reményeink szerint a tulajdonviszonyok rendeződését is magával hozza. Tény, hogy ma a banki betéti kamatok többszörösei a földön elér­hető jövedelemnek. Mégis a földnek előbb-utóbb értéke lesz. Ma Ausztriá­ban 1 ha termőföld 600-700000 Schillinge! Németországban 50-60 000 márkát, Svájcban 1 ha termő szőlő 160 000 svájci frankot ér. A kárpótlási jegyre kapott földet 5 évig mezőgazdasági művelésre kell használni, de bérbe lehet adni. A jövőben azzal kell számolnunk, hogy a tulajdon és a használat majd elválik egymástól. A kormány intézkedései segítik a földet művelőket az 500 000 Ft-os adómentes árbevétel határát ez évben 750 000 Ft-ra emelték. A kárpótlás során kivett földek földméré­si költségeit az állam magára vállalja. Jelenleg készül egy jogszabály, amely szerint várhatóan a mezőgazdasági vállalkozók hitelkamatainak 75%-át az állam magára vállalja. Nagy gond, hogy a vállalkozók nagy része csak hitelben tud gondol­kodni, pedig az angol gazdasági szakemberek „10 parancsolatában” a 2. parancsolat úgy szól, hogy „Ne végy fel hitelt, ha már vettél fel, ne végy fel többet, így elkerülheted az adósságcsapdát. A hitel a legdrágább, csak végső esetben lehet igénybe venni. Ha mégis pénz kell próbálj többet megtakarítani, tőkéstársat szerezni, családi forrásokat megmozgatni.” Bálint Zoltán gazdálkodó alig 30 éves, gépészmérnök 1989 óta önál­lóan vállalkozik.- Mivel foglalkozik? Milyen tapasztalatokat gyűjtött az elmúlt 3 évben ?- 3-5 hektáron takarmánynövényeket termelek és állattartással, ser­téstenyésztéssel foglalkozom. Mivel műszaki ember vagyok, erő- és mun­kagépeket vásárolok, üzemeltetek arra is számítva, hogy a többi földmű­velőnek szolgáltatást nyújtok. A jelenlegi gépárakon szinte lehetetlen fel­szerelni egy farmergazdaságot, nem szabad elhamarkodni a gépvásár­lást, mert a gépárak elrugaszodtak az értéküktől. Egyáltalán nincs termelői érdekszövetség, érdekképviselet. Nincs tisz­tességes kereskedelem, a termelő is és a fogyasztó is manipulálva van. Ne­héz 3 év van mögöttem.- Úgy tudom, a közelmúltban Belgiumban járt. Közelről láthatta a bel­ga paraszt életét.- Igen, tavaly jártam ott és majdnem reménytelen, hogy mi olyan szín­vonalra érjünk. Á gazdálkodók ott 1886 óta működtetnek parasztszövet­séget, amelynek ma 260 000 tagja van, a tagokból 6000 a munkatárs, akik ott tulajdonképpen a mezőgazdaság értelmisége. Hetente felkeresik a parasztot, hogy információt, tanácsot adjanak neki takarékosságra, fej­lesztésre stb. Teszik ezt térítés fejében, a szövetség tagdíja 20-25 000 Ft­­nak felel meg évente. A farmergazdaságok átlagos évi jövedelme ugyan­akkor 1,5 millió forintnak felel meg. Az országban 5 árubörze működik, ahova összegyűjtik a termékeket és a bemutatás után felső árról lefelé licitálva árverezik azokat. A szervezet alapja az egymás iránti maximális bizalom, a paraszt nem vesz részt az árusításban. Nekünk magyaroknak az emberi mentalitásunk, a toleranciánk még igen távol van attól, hogy ilyen közösségként működhessünk.- Köszönöm a beszélgetést. KATONÁNÉ SZALAI IRÉN ÉLETSORSOK... Hivatkozom a Paksi Hírnök december 4-i számában „Életsor­sok” rímmel megjelent felhívásra, s az alábbiakban közlöm élet­­utam főbb történéseit 1908-ban a Felvidéken szület­tem. Szüleim 10 éves koromban Paksra költöztek, azóta állandó paksi lakos vagyok. Az Iparművészeti Főiskola építész tagozatának elvégzése után 1928-31-ig volt tanárom, Györgyi Dénes építőművész ter­vezőirodájában működtem. Az amerikai pénzen Debre­cenben épült KIÉ (Keresztyén If­júsági Egyesület) székház, és a Pittsburgban épült egyetem ma­gyar tantermének tervezésével kapcsolatban Györgyi Dénes munkaadóm 1931-ben amerikai tanulmányútra küldött. Györgyi Dénesnél eltöltött időm alatt többek között a keszt­helyi Balatoni Múzeum, a Debre­cenben épült Déry Múzeum, a Debrecenben építendő új város­háza első diját nyert terv pályá­zatán dolgoztam. Ezt az álláso­mat 1932-ben katonai szolgála­tom miatt kellett félbeszakíta­nom. A második világháború után hazatérve Paks község vezetősé­ge felkért, hogy a hadműveletek során úgyszólván teljesen tönk­rement Paksi Téglagyár - mely a Szekszárdi Takarékpénztár tu­lajdonát képezte - újjáépítésére és mielőbbi üzembe helyezésé­re. Ennek a kérésnek eleget tet­tem. A Szekszárdi Takarékpénz­­tár anyagi támogatása és a tégla­gyár régi szakmunkás gárdájá­nak segítségével a romokban heverő gyárat újjáépítettük és üzembe helyeztük. 1949 áprili­sában került a gyár a Takarék­­pénztár tulajdonából állami tu­lajdonba. Ezek után felkerültem Buda­pestre az Építésügyi Miniszté­riumba, majd 1954-ben Szek­­szárdra helyeztek az újonnan megalakult T olna Megyei T égla­­gyári Egyesüléshez főmérnöki beosztásba. Távollétem alatt sem szűntem meg Paks gondjai­val foglalkozni. 1959-ben a köz­ség vezetőségével elkészítettük Paks nagyközség első 10 éves távlati fejlesztési tervét. 1970-ben nyugdíjba vonul­tam. Egyrészt szakmai szerete­­temből adódóan, másrészt éle­tem során megszokott állandó tevékenységem folytán szabad­időmet igyekeztem továbbra is hasznosítani. Paks Nagyközségi Közös Tanácsa V. B. keretén be­lül 1974-ben megalakult a Paksi Műszaki Fejlesztési Bizottság, melynek tagjaként elkészítettük Paks általános rendezési terv­programját melyet felterjesztet­tünk Budapestre a Városépítési Tudományos és Tervező Inté­zethez. Életem során akár Budapes­ten vagy Szekszárdon dolgoz­tam, állásaimon belül minden igyekezetem arra irányult hogy Paksot képviselve fejlődését elő­segítsem. Budapesten a települési főosztályon közbenjárásomra, az Építésügyi Minisztérium kere­te terhére elkészült Paks első te­lepülésfejlesztési terve. Szek­szárdon elértem, hogy a Székes­­fehérvári Vízügyi Igazgatóság társadalmi munkában elkészítse Paks törpevízműtervét. Mind­ezek Paks község részére akkor tetemes költségmegtakarítást eredményeztek. Építész-tervezői munkássá­gom során Pakson az alábbi főbb létesítmények épültek ter­veim alapján: Az 1930-as években a Petőfi utcai iparos székház és kultúrott­hon. A Kossuth Lajos utcai dr. Resch féle magángyógyintézet. Az 1960-as években a Dunaföld­­vári úton a Paksi Halászcsárda. A római katolikus plébánia. Az evangélikus papiak tervezői mű­vezetését végeztem és több csa­ládi házat terveztem. Legutóbb javaslatomra való­sult meg a közkedveltté vált Gár­donyi Géza utcai kilátópark, melynek tervét Tóth Lajosné kertészmérnökkel készítettük, a Költségvetési Üzem kivitelezésé­ben. Tagja vagyok az 1986-ban megalakult Városszépítő Egye­sületének. A városért kifejtett munkássá­gom elismeréseképpen 1978- ban megkaptam a „Paksért” em­lékplakettet, a Kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvényt, majd 1989-ben a „Haza szolgálatáért érdemérem” ezüst fokozatát. Paks, 1992. január 15. GOSZTONYI JÁNOS ny. építész-tervező

Next

/
Oldalképek
Tartalom