Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-01-29 / 3. szám
1992. január 29. 13 PAKSI HÍRNÖK Érdemes lesz-e földdel foglalkozni? A paksi Kertbarátkör ez évi első összejövetelére a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal főfelügyelőjét dr. Hadházi Árpádot valamint Bálint Zoltán tolnai gazdálkodót hívták meg. Elsőként Hadházi Árpádtól kapjuk a válaszokat-Érdemese mezőgazdasági termeléssel foglalkozni. Lehet-e napjainkban a földből jövedelmet kicsikarni?Mikor tud felkapaszkodni apadiót fogott ágazat? - ezek voltak a legjellemzőbb kérdések az összejövetelen.- 1991-ben a legnagyobb terveket a mezőgazdaság viselte. A termékek árai nem emelkedtek, sőt esetenként csökkentek. Ugyanakkor a 35-40%-os infláció, a termelés költségeiben jelentkezett. Az élelmiszerek fogyasztói árai szintén emelkedtek. Az ipar helyzete évek óta válságos és ez szorosan összefügg a mezőgazdaság jelenlegi krízisével. Szombathelyen az Opel Művek, Esztergomban a Suzuki, Székesfehérváron a Philips egységeket létesít, amelyek várhatóan, összesen 5000 munkavállalóval olyan mennyiségű értéket állít majd elő, amit a hagyományos magyar ipar ma 200 000 dolgozóval. Az elmaradt magyar iparnak fel kell fejlődnie az említett színvonalra és csak akkor, attól válik lehetővé a mezőgazdasági termékek termelésének Nyugat-Európában általános támogatása, akkor válhatunk csak versenyképessé.- A kárpótlási törvény hogyan járul hozzá a felkapaszkodás folyamatához? Érdemes-e jelen körülmények között a kárpótlási jegyet földre váltani?- A kárpótlás 1993-ra minden valószínűség szerint megvalósul, ez egyben reményeink szerint a tulajdonviszonyok rendeződését is magával hozza. Tény, hogy ma a banki betéti kamatok többszörösei a földön elérhető jövedelemnek. Mégis a földnek előbb-utóbb értéke lesz. Ma Ausztriában 1 ha termőföld 600-700000 Schillinge! Németországban 50-60 000 márkát, Svájcban 1 ha termő szőlő 160 000 svájci frankot ér. A kárpótlási jegyre kapott földet 5 évig mezőgazdasági művelésre kell használni, de bérbe lehet adni. A jövőben azzal kell számolnunk, hogy a tulajdon és a használat majd elválik egymástól. A kormány intézkedései segítik a földet művelőket az 500 000 Ft-os adómentes árbevétel határát ez évben 750 000 Ft-ra emelték. A kárpótlás során kivett földek földmérési költségeit az állam magára vállalja. Jelenleg készül egy jogszabály, amely szerint várhatóan a mezőgazdasági vállalkozók hitelkamatainak 75%-át az állam magára vállalja. Nagy gond, hogy a vállalkozók nagy része csak hitelben tud gondolkodni, pedig az angol gazdasági szakemberek „10 parancsolatában” a 2. parancsolat úgy szól, hogy „Ne végy fel hitelt, ha már vettél fel, ne végy fel többet, így elkerülheted az adósságcsapdát. A hitel a legdrágább, csak végső esetben lehet igénybe venni. Ha mégis pénz kell próbálj többet megtakarítani, tőkéstársat szerezni, családi forrásokat megmozgatni.” Bálint Zoltán gazdálkodó alig 30 éves, gépészmérnök 1989 óta önállóan vállalkozik.- Mivel foglalkozik? Milyen tapasztalatokat gyűjtött az elmúlt 3 évben ?- 3-5 hektáron takarmánynövényeket termelek és állattartással, sertéstenyésztéssel foglalkozom. Mivel műszaki ember vagyok, erő- és munkagépeket vásárolok, üzemeltetek arra is számítva, hogy a többi földművelőnek szolgáltatást nyújtok. A jelenlegi gépárakon szinte lehetetlen felszerelni egy farmergazdaságot, nem szabad elhamarkodni a gépvásárlást, mert a gépárak elrugaszodtak az értéküktől. Egyáltalán nincs termelői érdekszövetség, érdekképviselet. Nincs tisztességes kereskedelem, a termelő is és a fogyasztó is manipulálva van. Nehéz 3 év van mögöttem.- Úgy tudom, a közelmúltban Belgiumban járt. Közelről láthatta a belga paraszt életét.- Igen, tavaly jártam ott és majdnem reménytelen, hogy mi olyan színvonalra érjünk. Á gazdálkodók ott 1886 óta működtetnek parasztszövetséget, amelynek ma 260 000 tagja van, a tagokból 6000 a munkatárs, akik ott tulajdonképpen a mezőgazdaság értelmisége. Hetente felkeresik a parasztot, hogy információt, tanácsot adjanak neki takarékosságra, fejlesztésre stb. Teszik ezt térítés fejében, a szövetség tagdíja 20-25 000 Ftnak felel meg évente. A farmergazdaságok átlagos évi jövedelme ugyanakkor 1,5 millió forintnak felel meg. Az országban 5 árubörze működik, ahova összegyűjtik a termékeket és a bemutatás után felső árról lefelé licitálva árverezik azokat. A szervezet alapja az egymás iránti maximális bizalom, a paraszt nem vesz részt az árusításban. Nekünk magyaroknak az emberi mentalitásunk, a toleranciánk még igen távol van attól, hogy ilyen közösségként működhessünk.- Köszönöm a beszélgetést. KATONÁNÉ SZALAI IRÉN ÉLETSORSOK... Hivatkozom a Paksi Hírnök december 4-i számában „Életsorsok” rímmel megjelent felhívásra, s az alábbiakban közlöm életutam főbb történéseit 1908-ban a Felvidéken születtem. Szüleim 10 éves koromban Paksra költöztek, azóta állandó paksi lakos vagyok. Az Iparművészeti Főiskola építész tagozatának elvégzése után 1928-31-ig volt tanárom, Györgyi Dénes építőművész tervezőirodájában működtem. Az amerikai pénzen Debrecenben épült KIÉ (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) székház, és a Pittsburgban épült egyetem magyar tantermének tervezésével kapcsolatban Györgyi Dénes munkaadóm 1931-ben amerikai tanulmányútra küldött. Györgyi Dénesnél eltöltött időm alatt többek között a keszthelyi Balatoni Múzeum, a Debrecenben épült Déry Múzeum, a Debrecenben építendő új városháza első diját nyert terv pályázatán dolgoztam. Ezt az állásomat 1932-ben katonai szolgálatom miatt kellett félbeszakítanom. A második világháború után hazatérve Paks község vezetősége felkért, hogy a hadműveletek során úgyszólván teljesen tönkrement Paksi Téglagyár - mely a Szekszárdi Takarékpénztár tulajdonát képezte - újjáépítésére és mielőbbi üzembe helyezésére. Ennek a kérésnek eleget tettem. A Szekszárdi Takarékpénztár anyagi támogatása és a téglagyár régi szakmunkás gárdájának segítségével a romokban heverő gyárat újjáépítettük és üzembe helyeztük. 1949 áprilisában került a gyár a Takarékpénztár tulajdonából állami tulajdonba. Ezek után felkerültem Budapestre az Építésügyi Minisztériumba, majd 1954-ben Szekszárdra helyeztek az újonnan megalakult T olna Megyei T églagyári Egyesüléshez főmérnöki beosztásba. Távollétem alatt sem szűntem meg Paks gondjaival foglalkozni. 1959-ben a község vezetőségével elkészítettük Paks nagyközség első 10 éves távlati fejlesztési tervét. 1970-ben nyugdíjba vonultam. Egyrészt szakmai szeretetemből adódóan, másrészt életem során megszokott állandó tevékenységem folytán szabadidőmet igyekeztem továbbra is hasznosítani. Paks Nagyközségi Közös Tanácsa V. B. keretén belül 1974-ben megalakult a Paksi Műszaki Fejlesztési Bizottság, melynek tagjaként elkészítettük Paks általános rendezési tervprogramját melyet felterjesztettünk Budapestre a Városépítési Tudományos és Tervező Intézethez. Életem során akár Budapesten vagy Szekszárdon dolgoztam, állásaimon belül minden igyekezetem arra irányult hogy Paksot képviselve fejlődését elősegítsem. Budapesten a települési főosztályon közbenjárásomra, az Építésügyi Minisztérium kerete terhére elkészült Paks első településfejlesztési terve. Szekszárdon elértem, hogy a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság társadalmi munkában elkészítse Paks törpevízműtervét. Mindezek Paks község részére akkor tetemes költségmegtakarítást eredményeztek. Építész-tervezői munkásságom során Pakson az alábbi főbb létesítmények épültek terveim alapján: Az 1930-as években a Petőfi utcai iparos székház és kultúrotthon. A Kossuth Lajos utcai dr. Resch féle magángyógyintézet. Az 1960-as években a Dunaföldvári úton a Paksi Halászcsárda. A római katolikus plébánia. Az evangélikus papiak tervezői művezetését végeztem és több családi házat terveztem. Legutóbb javaslatomra valósult meg a közkedveltté vált Gárdonyi Géza utcai kilátópark, melynek tervét Tóth Lajosné kertészmérnökkel készítettük, a Költségvetési Üzem kivitelezésében. Tagja vagyok az 1986-ban megalakult Városszépítő Egyesületének. A városért kifejtett munkásságom elismeréseképpen 1978- ban megkaptam a „Paksért” emlékplakettet, a Kiváló társadalmi munkás kitüntető jelvényt, majd 1989-ben a „Haza szolgálatáért érdemérem” ezüst fokozatát. Paks, 1992. január 15. GOSZTONYI JÁNOS ny. építész-tervező
