Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-11-04 / 23. szám

1992. november 4. 7 PAKSI HÍRNÖK A temesvári színház Pakson Október 8-án mutatta be a temes­vári Csiky Gergely Színház a Városi Művelődési Központban Csiky Ger­gely: Buborékok című vígjátékát A színház művészeivel az előadás előtt beszélgettem. Makra Lajos igazgató urat arra kértem, mutassa be színházát!- A színház 1953-ban született Önálló színház vagyunk ’93-ban sze­retnénk megünnepelni a negyven­éves évfordulót Jelen pillanatban ti­zenhat színészt számlál a társulat Ez sajnos nagyon kevés. Abban remény­kedünk hogy a marosvásárhelyi főis­kola a közeljövőben „ontja” majd fe­lénk is az ifjú színésznemzedéket Ami a nehézségeinket illeti, azokról azt hiszem, kár sokat beszélni. Elsősor­ban a magyar klasszikusok felé igyek­szünk fordulni, de a világirodalom gyöngyszemeit is bemutatjuk Körül­belül öt bemutatóra vállalkozunk éva­donként Járjuk a vidéket: a falvakat a kisebb városokat; bár ez egyre nehe­zebb lesz, mert megemelkedtek az üzemanyagárak, a szállodaárak Szí­vesen teszünk eleget magyarországi meghívásoknak is.- Önöket a Budapesti Kamaraszín­ház és a Budapesti Székely Kör hívta meg és az előadássorozatot a Szeren­csejáték Rt támogatja. Hol játszottak eddig és hol fognak színpadra lépni Paks után?Milyenek a magyarországi fogadtatás tapasztalatai? Erre a kérdésre Ferenczy Anna­mária válaszol:- 5-én indultunk el Temesvárról és aznap este már játszottunk is Szarva­son. Csodálatos fogadtatásban volt ré­szünk Tapsok siker. Jó érzés játszani ilyen közönségnek meg vagyunk ha­tódva. Utána Kecskeméten voltunk Ahol végigmegyünk olyan fogadta­tásban van részünk amilyen nálunk már szokatlan Kecskemét után Pes­ten, a József Attila művelődési otthon­ban játszottunk ma Pakson vagyunk Nagyon tetszik a város, lévén dombos­­völgyes, dunás; az új templomot is megcsodáltuk Innen éjszaka utazunk Bajára, onnan járunk Szekszárdra, Dombóvárra, Bonyhádra, végül Orosházán játszunk.- Milyen lesz a következő temes­vári színházi évad? Higyed Imre:- Terveink elkészültek Miután ha­zamegyünk első bemutatónk Ibsen Nórája. Készülünk Schnitzler Körtán­cára. (Az egyik nagy gondunk hogy nincsenek rendezők akik arcéit adná­nak az egész színháznak Nem az or­vosokat, nem a tanárokat, nem a mér­nököket, a színjátszást érte a legna­gyobb érvágás az elmúlt évekbea Sírni lenne a legkönnyebb. Dolgoz­ni kell! Itt, Magyarországon sok minden feldobódik bennem, szembesülök né­hány problémával. Egyrészt: mit tud­nak rólunk? Elég keveset Mi sokkal többet tudunk Magyarországról, mert fogható a magyar tévé, a Kossuth, a Petőfi rádió. ’53-ban alakult a hivatásos színház. A század elején a temesvári társulat, amely prózát, operát, operettet ját­szott, a székhelye mellett Budapesten, Ruméban, Kassán tájolt Úgy látszik mintha a kettő között megszakadt vol­na a kapcsolat Nem szakadt meg! Me­rem állítani: az egész magyar nyelvte­rületnek az egyik nagy hiányossága, hogy az osztrák-magyar monarchia felbomlása utáni színháztörténeti pe­riódust senki sem dolgozta fel. Milye­nek voltak azok az egyéni társulatok amelyek igenis továbbvitték a színház­kultúrát Nekem elődeim vannak akikre büszke vagyok! Tették a dolgu­kat, mi is tesszük a dolgunkat Ha az ember nem tud az őseire visszamuto­gatni, akkor elég ágrólszakadtnak érzi magát) Bemutatjuk Moliére: Scapin fur­­fangjai című darabját Készülünk egy Csiky Gergely darab és Németh Lász­ló: A két Bolyai című drámájának be­mutatására. (Egy magyar színháznak a legnagyobb iskola magyar klasszi­kust játszani.) Színre viszünk egy gyer­mekdarabot is.- Mit tud mondani a mai nézőnek a Buborékok? Szekemyés János dramaturg:- A darabot Csiky Gergely halálá­nak 100. évfordulójára mutattuk be. Ezzel a turnéval születése 150. évfor­dulójának adózunk (December 8-án lesz százötven esztendeje, hogy Csiky Gergely az Arad megyei Pankotán meglátta a napvilágot) Legjelentő­sebb darabjai az Ingyenélők és a Bu­borékok Nagyon kevesen mondhat­ják el (még a középgenerációhoz tar­tozók közül is), hogy ezt a darabot élő­ben látták volna. Amellett, hogy a szín­ház szándéka az volt, hogy ezt a klasz­­szikus darabot megjelenítse a színpa­don, úgy éreztük: a darabnak van üze­nete a mai néző számára is. Tönkre­ment családok vannak ma is, rongyrá­­zók is, akik többnek akarják mutatni magukat, mint amilyenek valójában. Részleteiben, replikáiban ez a darab direkt áthallásos is lehet, ha a közön­ség erre ráhangolódik A parvenűség, a képmutatás, a megvesztegetés, a spekulatív vállalkozói szellem ma is él, nemcsak száz évvel ezelőtt Csiky Gergely gazdasági prosperi­tásnak indult korszakban írta ezt a da­rabját, a nagy folyócsatomázások ide­jén és ilyen szempontból is van áthallá­sos rétege a drámának Bár a rendező nem törekedett erőszakolt aktualizá­lásra, a szövegek maguk a helyzetek ma is visszhangot keltenek; a közön­ség reagálása is igazolja ezt gutái

Next

/
Oldalképek
Tartalom