Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-11-04 / 23. szám
PAKSI HÍRNÖK 8 1992. november 4. „Delejes áram futott végig rajtam” A fehér könyvben ez áll: „Györköny területén a legnagyobb szervezkedést Koch Frigyes, volt többszáz holdas kulák irányította, akinek rokonai a vagyonelkobzás után beférkőztek a Paksi Konzervgyárba, mint dolgozók. Ezzel a társasággal készült Koch, hogy fegyveresen kizavarják a telepeseket és a felvidékieket a nagybirtokokról...” NÉGY ÉV ] <och Frigyes emlékezik (2.) Március végén, április első napjaiban a munkástanács ülésén Hlatky bejelentette: a pártbizottság rosszalja, hogy a gyárban csak hárman léptek vissza a pártba. Ha olyasmi jut tudomására, hogy valaki agitál a pártbalépés ellen, azt azonnal elbocsátja. Egy figyelmeztetés volt: itt valami készül. Egyik nap venyigét hordtam ki a szőlőből. Hazajöttem. Édesapám azzal fogadott: Györkönyben nyomozókat látott Éjjel nem aludtam otthon. Nem kerestek Elmentem dolgozni, délben együtt ebédeltünk Haaz Ferivel. Kezet fogtunk: sorstársak vagyunk. Éjjel jöttek is értem. (Madách Imreakiért a szabadságharc után elmentek - azt mondta a feleségének: „Itt vannak!”) Reggel vittek kihallgatásra. Két-három nyomozó pihent a vaságyakon, az egyik ágy alatt egy hosszú kardot láttam. (Ez a kard szerepelt Gárdái visszaemlékezésében is.) Később tudtam meg; éjjel végigverték Györkönyt Azt kellett nekik kipihenni. Kihallgatás közben fölállt egy szentgyörgyi nyomozó és így szólt az engem faggatóhoz:- „Te Zsiga! Ez a strici nem azt mondja, amit ő csinált! Azt mondja, amit más csinált!” - Ököllel nekem esett- Mit akartak a nyomozók?- Azt képzelték hogy magamra vállalok mindent Két nap múlva bevágtak engem is a Pobedába és irány Szekszárd.- Hogy teltek ott a napok?- Latolgattuk mi lesz velünk Sejtettük hogy internálás. Az volt a meggyőződésünk jobb, hogy bennünket hoztak be, mi legényemberek mégis jobban elviseljük Akkor még nem fogtuk föl tragikusan. Nem vertek bennünket, Feri is csak a szénlapáttal kapott, még Pakson. Múltak a napok Egyszer teherautóra ültettek és Tökölön raktak le bennünket- Milyen volt ott a fogadtatás?- Üvöltöztek a falhoz állítottak mindnyájunkat, ment a fasisztázás. Békaügetésben kellett egy százhúsz fős terembe fölugrálni, ahol lettünk vagy ezrem Egészen a plafonig értek az ágyak Ami Tökölön volt, számomra az volt a legnagyobb megpróbáltatás. Verni nem vertek csak lelki terror volt Voltak ügyészek is a rabtársak között, ők lejátszottak nekünk egy tárgyalást: koncepciós pert mutattak be. Abból én azt szűrtem le: ha semmit se csináltunk akkor is elítélhetnek bennünket, mert kell a bűnbak Akkor mondtam Ferinek: „Itt még bajok lesznek! Ebből még fizikai megsemmisítés is lehet!”- Tudott találkozni a szüleivel és a testvérével?- A húgom kétszer volt nálam. Június táján lehoztak bennünket Szekszárdra, újra kihallgattak (A szomszéd zárkában három nagykónyi fiatalember volt együtt, ők felgyújtották a tsz szalmakazlát 14—15 évet kaptak) A mi tárgyalásunkat Pakson rendezték Jöttek a tanúk Hlatky igazgató mindent magára vállalt, de hozzátette: minden a pártbizottság beleegyezésével történt- Mi volt a vád?- Tüntetés, sztrájk a munkástanács megszervezése, csillagverés, könyvégetés. Minden, ami a gyárban történt a mi rovásunkon volt- Hlatky Bélának nem esett bántódása?- Semmi. Igazgató maradt továbbra is. A másnapi tárgyaláson megjelent Dávid Endre. A bírónő megkérdezte tőle: milyen minőségben jött? Ha tanú, várjon kint - Nem - válaszolta -, a járási pártbizottságtól vagyok Ekkor hozták elő a györkönyi utat Előszedték a tanúkat: az ottani párttitkámőt egy másik asszonyt és egy susztert Azzal vádoltak hogy egy húsz-huszonöt fős kisebb tömeg előtt kijelentettem: a telepesek hagyják el a községet, mert sortűz elé lesznek állítva! (Amikor jöttünk hazafelé Györkönyből, megállítottak bennünket: itt szavalnak valamit Megálltunk A szónok az egyetemi ifjúság felhívását olvasta föl. - Nem ismered ezt a szakállas fiatalembert? - kérdezte tőlem Meixner Jani bácsi. Pámer Frici volt Később megyei főállatorvos lett) Aztán berúgtam a motort és eljöttünk Hiába voltak tanúim, nem fogadták el őket Munkatársaim is elég szépen viselkedtek de őket se vették figyelembe. Szekszárdon hoztak ítéletet Éppen delet harangoztak amikor kimondta rám a bírónő a négy évet Delejes áram futott végig rajtam, majdnem összeestem. NÉGY ÉV! Elkezdődött a börtönélet Márianosztrára kerültem, ott váltunk el Ferivel egymástól. A márianosztrai börtön fenyítőbörtön volt valamikor. Betettek bennünket egy kis zárkába, ami jobb esetben kétszemélyes volt, de voltunk benne hatan is.- Milyen emberekkel került össze?- Volt ottan Nyíregyházáról egy szülészorvos, volt egy öreg, ő egy gyermekkórház igazgatója volt, volt bányász, lokátoros főhadnagy, volt egy valamikori földbirtokos, szóval, elég vegyes társaság került össze. Azóta sem szeretem ketrecben a vadat látni, mert én is olyan állapotban voltam. Amikor az első beszélőnk volt és szólítottak bennünket, jött Feri barátom, Fogt Sebi bácsi - ő elég sokat ült -, Schmalcz Gyula bácsi, Siklósi Matyi bácsi. Öten voltunk paksiak ezt a smasszereknem tudták (Együtt jöttek ugyanis a látogatók együtt adták be a cédulát és annak alapján hívtak bennünket) Aztán következett a legfelsőbb tárgyalás, úgy január vagy február tájékán. A Legfelsőbb Bíróság visszadobta újratárgyalásra ügyemet a megyei bíróságnak Ugyanaz a bírónő tárgyalta, mint a korábbit Két évet adott Az Erdei suszter vallotta: igen, elhangzott az a kijelentés, de nem akkor, nem ott és nem éntőlem, hanem megmondta, hogy mikor, hol és kitől. Nem vették figyelembe! Az ügyvéd úr csak statisztált (pesti ügyvéd volt pedig), közösen képviselt Ferit és engem; a stexet, a fejenkénti tízezer forintot zsebrevágta azért A györkönyi párttitkárnő, aki koronatanú volt - mert az ő vallomása alapján ítéltek el - azt vallotta először, hogy szétvetett lábakkal álltam Györkönyben a motoron, a másik tárgyaláson azt mondta: berúgtuk a motort, elindultunk és visszakiabáltam.- A két vallomás nem egyezett- Ha rendes ügyvéd van, az mindjárt felfigyel erre. Vagy a bíró. Ebből is látszott, hogy mire ment ki a játék A Feri büntetését levették egy évre.- Le kellett tölteni még a tizenegy hónapot?- Igen. Nem kaptam amnesztiát Bevonultam Szekszárdra a börtönbe, ott voltam egy hétig, aztán elvittek Pestre a Gyűjtőbe, ott kiteleltünk Akik a Markóból jöttek át, mondogatták hogy új szelek fújnak: nem büntetni, nevelni! Elvittek ki munkára. A BM-nek volt a Fogarasi úton egy központi anyagraktára, oda. Kertész lettem. Muskátlikat dugványoztam, szőlőt, málnát ültettem.- Nagy Imréék kivégzéséről nem hallottak?- Nem, semmit- Mihez kezdett a szabadulás után?- Visszajöttem a szüléimhez dolgozni, egészen a tsz-szervezésig velük dolgoztam. Jöttek az agitátorok A szüleim azt mondták: nem, nem! Végül, amikor már látták hogy nem lehet továbbhúzni, azzal a feltétellel léptek be a tsz-be, ha a húgomnak és nekem megfelelő munkát biztosítanak Megígérték - és bizonyos mértékig - meg is tartották a szavukat: a cseresznyési Rákóczi tsz-ben lettem beosztott agronómus, mert hivatalosan vezető állást nem tölthettem be. De ez már egy másik történet, ami szintén tele van megpróbáltatásokkal. GUTÁI ISTVÁN A Duna-menti sváboknak nem volt szokásuk hogy élelemért kunyeráljanak Csak ritkán lehetett látni őket a hosszan kígyózó sorok között Ugyanúgy nem szerették igénybe venni a hatóság vagy az „állam bácsi” segítségét Ahogy valamikor régen, úgy most is az önszorgalom volt a legfőbb eszközük a túlélésért vívott küzdelemben. Ez különböztette meg leginkább a nagyvárosok lakosságát a kisebb településekétől. Nemigen vártak arra sem, hogy az állam vagy a munkaügyi hivatal szerezzen munkát a számukra. Mi 1946. június 12-én, egy szerdai napon délután érkeztünk Reichertshofenbe, összesen 14 család. A hír, hogy a malomházba iparosok (kőművesek) érkeztek gyorsan elterjed a helységben. Még aznap este emberek jöttek hozzánk hogy a kőműveseinknek munkát kínáljanak Többen már másnap készek voltak munkába állni. Német pénze senkinek sem volt ugyanis, a pengőnek pedig itt nem volt értéke. Mesterembereink a kőművesek és ácsok persze igen keresettek voltak mert a városok romokban hevertek A földműves foglalkozásúak is csaknem kivétel nélkül a kőművesekkel és az ácsokkal együtt felmentek az építőállványokra és segédmunkásként velük együtt dolgoztak Néhány év elmúltával azonban ezekből a segédmunkásokból is elismert kőművesek vagy ácsok lettek A fiatalok közben iskolába jártak és pár év múlva szakmunkás bizonyítványt szereztek Csak kevés kömlődi dolgozik gyárakban, mert a szabad, önálló munkához szokott emberek az ipari munkákat szívesebben csinálták Én magam, mint kereskedő és községházi írnok voltam az utóbbi években, itt szintén az építőállványokon kőművesként dolgoztam egészen a pénzreform napjáig. 1949-ben lettem önálló a háztartási és a konyhai eszközök árusításában. Megjegyzem, földijeim nagyrészt parasztoknál voltak elhelyezve. Ez jó volt azért, mert így nem kellett éhezniük Többnyire egy vagy két családtag együtt dolgozott a háziakkal vagy este segítettek nekik Ezeket a munkákat ebéddel vagy élelmiszerekkel honorálták Annak ellenére, hogy 1946 júniusában egy számunkra addig idegen vidékre érkeztünk meglepő, hogy a többség milyen gyorsan hozzászokott az új viszonyokhoz. 1947 óta már sokan vágtak saját hízót Ez csak azzal magyarázható, hogy a kömlődiek már régen is arra törekedtek hogy létfenntartásukról felelősségérzettel saját maguk gondoskodjanak Nem az új viszonyok között kellett ezt megtanulniuk hiszen mindig is ezt csinálták Nem sokan vártak közülünk élelmiszerjegyek juttatására sem. Szükségleteink biztosításáért magunk dolgoztunk meg. Az asszonyok is tevékenyen segítettek ebben. Rokkákat szereztek amellyel mindent fontak amihez hozzájutottak Akár gyapjút, akár kendert Az így előállított termékeket a parasztházaknál vajra, tojásra vagy húsra cserélték Mi is hétvégeken Stuttgart és Pforzheim vidékére, a gyümölcstermő körzetekbe vonatoztunk ahol almára vagy körtére cseréltük az asszonyok készítményeit, majd a zsúfolt vonatokon vittük haza a gyümölcsöt Tettük ezt annak ellenére, hogy az ilyen beszerzőutak eléggé kockázata-
