Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-09-09 / 19. szám
1992. szeptember 9. 3 PAKSI HÍRNÖK Iák fontosságáról szólt: „...ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé... Az egyházi iskola nem a hatalom és az uralkodás eszközeként közvetíti a műveltséget, hanem mint képességet a közösségteremtésre... nem az önérvényesítés eszközének tekinti a tudást, hanem olyasminek, amiből kötelezettség fakad a szolgálatra, a többi ember iránti felelősségtudatra.” Szent István mához szóló üzenetét így foglalta össze az alpolgármester: „A keresztény hit megújítása, megerősítése, melyben alapvető feladat terheli az egyházakat, hogy a modern tudás és a hit tanításával kijuttassa országunkat a mély erkölcsi és ennek egyenes folyományaként meglévő politikai, gazdasági válságból. Szent István! Adj bátorságot, tiszta ítélőképességet és hatalmas szorgalmat népednek, hogy teljesíthessük kívánságodat!” - fejezte be ünnepi beszédét dr. Széchenyi Attila. Az ünnepi beszéd után Isgum József plébános megszentelte, az alpolgármester pedig megszegte az újkenyeret A templomban zengett az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga. A szentmisét Isgum József plébános tartotta. Az Olvasmány a példabeszédekből a „bűnösök ösvényének” és a „gonoszok útjának” elkerülésére szólított fel. A Szentleckében Szent Pál Efezusiakhoz írt leveléből az új ember felöltöztetését a pogány élet hiábavalóságát tárta a hívek elé. Az Evangélium szavai pedig a Hegyi beszédből a kősziklára házat építő emberről, az Úr szavát meghalló és megcselekvő hívőről szóltak. A plébános úr érzelemtől fűtöttprédikációjában Szent István nagyságát méltatta; a törvények betartására, a keresztényi életre hívta föl hívei figyelmét A szentmise a régi magyar himnusz, a Boldogasszony anyánk eléneklésével ért véget. gutái JELKÉPEK, EREKLYÉK Szent Korona Az a korona, amellyel Szent Istvánt megkoronázták, a XI. század közepén a pápai udvarban tűnt el. A mai ismert királyi fejék aranyból készült, rekeszzománc képekkel. A korona különböző időből és helyről származó részelemek összeillesztésével nyerte el formáját A felső részt a tisztább anyagból kimunkált négy keresztpánt latin nyelvű feliratai alapján latin (nyugati) koronának nevezzük. Eredetileg valószínűleg kegytárgy volt talán Szent István fejereklyetartója. A négy pánt aranyabroncson nyugszik. Ez a görög (keleti) korona, mert halványabb, nagyobb ezüsttartalmú, rekeszzománc képeit görög nyelvű magyarázatok kísérik. Jogar Az igazságszolgáltatás fő hatalmi jelképe. Különös, buzogány formájú, Európában szokatlan alkotás a magyar királyi jogar. Feje hegyikristály gömb, oldalán három kuporgó oroszlán metszett alakjával. Stílusa alapján a X században, Egyiptomban készült A fej aranyfoglalaton keresztül kapcsolódik a mogyorófa alapanyagú aranyozott ezüstnyélhez. A foglalat és a nyél magyar mesterek kezéből származó ötvösmunka a XII. század végéről. A fején található végtelen, mágikus csomónak és a foglalaton csüngő golyócskáknak bajelhárító, a rossz szellemeket távol tartó szerepet tulajdonítottak. Országalma Szent Istvántól kezdve királyainkat általában országalmával a kezükben ábrázolták. A ránk maradt aranyozott ezüstgomb a XIV. század első felében, valószínűleg az 1300-as évek elején készült Ezt bizonyítja az oldalán lévő zománcos címerpajzs, amely az Árpádok vágásos és a nápolyi Anjouk liliomos címerképét egyesíti. A korabeli koronázási jelvények között egyedülálló az országalma tetején lévő kettőskereszt, amely szintén az Árpádok jelvényére utalt ezzel is hangsúlyozva a folytonosságot Szent Jobb A díszes, gótikus, kettős ereklyetartó ezüstből és csiszolt üvegből készült 1862-bea A belső tartó ún. üveghenger részében pihen a Szent Jobb. Ezt veszi körül a külső ereklyetartó, amelynek kápolna alakú részének tornyában Szent István szobra látható. Á kutatók szerint az eredeti Szent Jobb magában foglalta az egész jobb kart A kézfej és a karcsontok szétválasztásának körülményei bizonytalanok. A Szent Jobb eredetiségének legfőbb bizonyítéka a Kálmán király idejében az ujjak közé helyezett pergamenlapra írt felirat, amely megnevezést de egyúttal hitelesítési célt is szolgált Az Itt élned, halnod kell című könyvből (Apáczai Kiadó, Celldömölk)
