Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-01-15 / 2. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1992. január 15. Az MDF kezd párttá válni December 14-én és 15-én tartotta Budapesten V. országos gyűlését a Magyar Demokrata Fórum. Erről kérdeztem Fátai Zoltánt, aki a gyűlésen a paksi szervezetet képviselte.- Első nap a Műszaki Egyetem aulájában voltunk. Antall József mondta a bevezetőt, ami hál’ Istennek nem volt hosszú, talán húsz percig tartott. Elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, a nemrég aláírt szerződések várható hatását taglalta és a magyar belpolitikai helyzetet érintette, például az MSZOSZ sztrájkpróbálkozásait amelyek egyértelműen politikai célzatúak. Azt akarták ugyanis kipróbálni, mekkora valóságos erők állnak mögöttük. Ezt azóta már tudjuk. De nem akarom elismételni a gyűlés egész ügyrendjét mert a történtek ismertek az országos sajtóból, a televízióból. Csengey Dénes helyére új elnökségi tagot választottunk, Bogárdi Zoltán kapta a legtöbb szavazatot.-Ki ő?- Negyvennégy éves kertészmérnök, az MDF alapító tagja. Felhatalmaztuk továbbá az elnökséget: ha valamelyik elnökségi tag lemondana elnökségi tagságáról, ebben az esetben a mostani szavazás második helyezettje, Barsiné Pataki Etelka kerüljön a helyére. Valószínűleg ugyanis Csoóri Sándor le fog mondani, mert ő lett a Magyarok Világszövetségének az elnöke és ezt a megbízatást nem lehet összeegyeztetni azzal, hogy viselője akármelyik pártnak vezetőségi tagja legyen. Az is köztudott, hogy Für Lajos lett az MDF ügyvezető elnöke. Őt határozottabb egyéniségnek tartom, mint Horváth Balázst.- Valamelyik MSZP-s nyilatkozó ebben a peronizmus veszélyét látja.- Az országos gyűlésen föl se merült ilyesmi, mindenki úgy tekintett Für Lajosra, mint az MDF egyik meghatározó egyéniségére.- Melyik szekcióba jelentkeztél?- A külpolitikai szekcióban voltam, amit Jeszenszky Géza külügyminiszter vezetett. Újra megbizonyosodhattam róla, hogy nem valami nagy szónok, viszont mélyen gondolkodó ember. A külpolitika megszervezéséről, a környező országok és Magyarország kapcsolatáról beszélt.- Végül hogy summáznád tapasztalataidat?- Nem tapasztaltam szélsőségeket Másodszor: ez volt az első országos gyűlés, amelyik hivatalosan is Kárpát-medencei volt. Itt voltak Duray Miklós, Szőcs Géza... és mások mellett az erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki és a délvidéki magyarok követei, nem díszvendégként hanem tanácskozási jelleggel. Eddig két alkalommal lehettem ott országos gyűlésünkön, ezen a legutóbbin éreztem először: az MDF kezd párttá válni.- Köszönöm a beszélgetést.-gn-Az orvosi hivatás művésze... Bizonyára sokan ismerik Pakson, a Kurcsatov utcai PAV-os fogorvosi rendelőben dolgozó dr. Csuta Tamás fogorvost. Eddig mindössze két alkalommal jártam nála, mint beteg, s máris lenyűgözött nagyszerű szakmai tudása, gyorsasága, pontossága, s a betegekkel való közvetlen, családias kapcsolata. Az emberek általában félnek a fogorvostól, már a fogorvosi szék látványától is irtóznak, persze magamat is beleértve. Érdekes azonban, hogy ebben a rendelőben nem fogott el a félelem. Már a rendelőajtón belépve megnyugtatott néhány baráti, emberi szóval. Kimérten udvarias, emberséget sugárzó viselkedése lehet a titka. Dr. Csuta Tamás bámulatos ügyességgel dolgozik, szinte teljesen fájdalommentesen. A kezelés alatt gyakran beszél a beteghez, s többször meg is kérdezi, hogy nem fáj-e? Mondhatni eltereli a beteg figyelmét a munkáról, különböző vicces hasonlattal, melyek egyáltalán nem elcsépeltek. Mindig tud valami újat mondani, nem húzza az időt, nem kínoz, hanem lelkiismeretesen, gyorsan és precízen gyógyít. Véleményem szerint nagyon sok ilyen elhivatott gyógyászra lenne még szüksége a társadalomnak, hiszen ő nemcsak doktora ennek az értékes hivatásnak, hanem - bátran ki is merem jelenteni -, kiváló művésze is. Kívánom dr. Csuta Tamásnak, hogy őrizze meg ezt a magasfokú szakmai tudást, fejlessze és kamatoztassa még nagyon sokáig, az emberek egészségének érdekében, ilyen lelkiismeretesen és emberségesen... KUTI HORVÁTH GYÖRGY A Bartina Pusztahencsén Muzsikáló szerszámok Ezzel a címmel mutatta be műsorát december 17-én (Kajdacs és Nagydorog után) Pusztahencsén a Bartina zenekar. Elöljáróban ugrós táncdalokat játszott hegedűn Szabó László, brácsán Szabó József, bőgőn Vén Attila, majd a művelődési ház nézőterén helyet foglaló népes gyermeksereg megismerkedhetett az ütőgardonnal is jónéhány hangkeltő szerszámmal (a láncos bottal, a köcsögdudával, a dorombbal) is. Azután a cserépfúvósok (a körtemuzsika, az okarina, a furulyák szólaltak meg. Nagyokat kacagott a hallgatóság Mészöly Miklós tréfás meséjén, mely után sorra felhangzottak az „egyszemélyes zenekarok”: a duda, a citera, a tekerő hangjai, azután kólót játszott tamburákon, illetve bőgőn a három zenész. A daltanulás és a közös éneklés sem maradt el. A Bartina zenekar a műsor befejezéseként dunántúli csárdásokat játszott, azzal azonban nem ért véget a jó hangulatú előadás. A pusztahencsei lányok sárközi karikázót és dunántúli ugróst táncoltak Pergerné Iker Ibolya tanárnő vezetésével. Januárban, februárban a paksi óvodások és kisiskolások is megismerkedhetnek a Bartina zenekarral és az általuk megszólaltatott népi hangszerekkel. g- ••
