Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-06-17 / 13. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1992. június 17. • • Paks Város Önkormányzatának rendelettervezete a köztisztaság fenntartásáról (Folytatás a 3. oldalról.) letve megfelelő, környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről (pl. Elföldelés) kell gondoskodnia. A szemét tárolására zárt szemétgyűjtőt köteles használni. (6) A szemétfuvarozó jármű személyzete a szemetet elszállítás céljából, az ingatlan bejárata előtti közúton veszi át Az átvétel alkalmával szennyeződött közterület tisztításáról a szemét elszállítója köteles gondoskodni. A háztartási szemetet hetenként legalább egyszer el kell szállítani. A szolgáltatást végző nem köteles az udvarokból (gyűjtőtartályokba helyezés esetén sem) a szemetet kihordani. (7) A háztartásban keletkező, és nem háztartási szemétnek minősülő, valamint a veszélyes hulladékokat külön tartályban kell gyűjteni. A szolgáltató kötelessége a nem háztartási szemét elszállítása is. (8) A rothadó vaqy bűzös szemetet a tulajdonos haladéktalanul köteles elszállítani. Az ilyen anyagokat jól zárható szállítóeszközön kell szállítani. (9) Ha a szállítmány fel-, vagy lerakásánál és szállításánál a köz-, vagy magánterület beszennyeződik, előidézője köteles haladéktalanul megszüntetni, és a további szenynyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (10) A szemétgyűjtő tartályok fedelét lecsukott állapotban kell tartani. (11) Az egyéb szilárd hulladékok, az úgynevezett lomok díjmentes elszállításáról az önkormányzat gondoskodik évente. (12) Bármilyen szemetet (háztartási és nem háztartási) csak a kijelölt szeméttelepen, lerakóhelyen szabad elhelyezni. (13) Szeméttelepen tartózkodni engedély nélkül tilos! Egyéb, nem háztartási szemét fogalma és kezelése 5.§ (1) Egyéb - nem háztartási - szemét, különösen nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézmények, üzemek, raktárépületek területén) és a hozzájuk tartozó telkeken, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló helyiségekben (filmszínház, üzletek, műhelyek, irodák) keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az kereskedelmi, ipari tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem. (2) Az egyéb (nem háztartási) szemét gyűjtéséről és saját költségén történő elszállításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Az ilyen szemetet elszállításig olyan helyen kell összegyűjteni, tárolni, ahol az a környezetet nem szennyezi és a forgalmat nem akadályozza. (3) A temetőkben keletkező háztartási szemétnek nem minősülő szemét gyűjtéséhez a konténerek kihelyezéséről és azok rendszeres ürítéséről az önkormányzat gondoskodik. 6-§ (1) Veszélyes hulladék mindaz a termelési vagy egyéb tevékenység során visszamaradt anyag, amely önmaga vagy bármelyik bomlásterméke az emberi életre, illetőleg az élővilágra közvetlenül vagy közvetve, azonnal, vagy késleltetetten károsító hatást fejthet ki. (2) Átmeneti tárolására, szállítására, kezelésére, ártalmatlanítására az 56/1981. (XI. 18.) MT számú rendelet rendelkezései az irányadók. 7.§ (1) Szemétszállítási szolgáltatást az végezhet, akinek tevékenységi körében ez szerepel, továbbá rendelkezik mindazon személyi és tárgyi feltételekkel, hogy a szolgáltatást folyamatosan, fennakadás nélkül végezze. (2) Az önkormányzatnak kell gondoskodnia a város közigazgatási területén a szemétszállítás megszervezéséről, és a tulajdonában lévő ingatlanok tisztán tartásáról. (3) A szemétszállítási díjakat a szolgáltatónak az érvényben lévő árképzési szabályoknak megfelelően kell kialakítani. (4) A szemétszállítási szolgáltatást végző ellenőrzése az önkormányzat feladata. Csapadékvíz 8-§ (1) Az épület tulajdonosa az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai szerint köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hóié a járdára ne csurogjon. (2) Havat és jeget a háztetőnek a közterület fölé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikora forgalmat nem zavarja. A tisztítás tartamára a járdát el kell zárni és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére. (3) Az ingatlanokon a csapadékvizek akadálytalan levezetésének biztosításával meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását (4) A település lakóterületén átfolyó élő vízfolyásokba, belvíz elvezető árokba és zárt csapadékvíz-elvezető csatornába tisztítatlan szennyvizet trágyalevet bevezetni, az árkot és partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos. (5) Az ingatlan előtti csapadékvíz elvezetését szolgáló árkot, folyókát illetve azok átereszeit az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles jó karban, illetve tisztán tartani. Egészségügyi berendezések, WC-k, ámyékszékek 9-§ (1) Minden huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épülethez, valamint minden olyan területen, ahol tömegforgalom bonyolódik le - vendéglátóipari üzemekben, tömegszórakozóhelyeken, forgalmas közterületeken, vasútállomásokon, távolsági autóbusz-végállomásokon, sporttelepeken, strandokon, táborokban - a hatályos közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő és a várható forgalom figyelembevételével elegendő számú illemhelyet (vizeldét is) kell létesíteni. Lakóházban elhelyezett élelmezési és vendéglátóipari egységek, nagyobb létszámú dolgozót foglalkoztató üzemek dolgozói, illetve vendégei részére - a lakóház lakói részére fenntartott illemhelytől elkülönítve - külön-külön illemhelyeket kell létesíteni. (2) Csatornázott területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni. A csatornázás fejlesztésével csatornázottá váló területeken a már meglévő és nem vízöblítéses rendszerű illemhelyeket fokozatosan meg kell szüntetni és vízöblítéses rendszerű illemhelyet kell létesíteni. (3) Csatornázatlan területeken az építésügyi előírásoknak megfelelő űrgödrös illemhelyeket kell építeni. Házi vezetékes vízellátással ellátott területeken a keletkező szennyvíz vízzáró kivitelű tárolóban gyűjthető, a rendszeres ürítés, elhordás feltételeit biztosítani kell. (4) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (pl.: táborokban, mezőgazdasági munkaterületeken) a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelően ideiglenes jellegű illemhelyek (latrinák) is létesíthetők. (5) Illemhely létesítéséről közlekedési eszközök állomásain a közlekedési eszközt állomást üzemeltető, a közterületeken pedig az önkormányzat gondoskodik. (6) Minden magán- és közhasználatú illemhelyet - beleértve a vizeldéket és a nyitott gödrű illemhelyeket (latrinákat) is - állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, bűzmentesen kell tartani. Urgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell. (7) A közintézményekben, üzemekben, vendéglátó- és szórakozóhelyeken és minden más, nagyobb tömeg befogadására szolgáló nyilvános helyen az illemhelyek tisztán és rendben tartására különös gondot kell fordítani. Vízöblítéses illemhelyeken, vagy előterükben folyóvizes kézmosó berendezést kell felszerelni, WC-papírt és kéztörlőt (szárítót) kell biztosítani. (8) Az illemhelyek rendszeres karbantartásáról, használhatóságáról a létesítésre kötelezett köteles gondoskodni. Lakóházakban az illemhelyek karbantartására és tisztán tartására a lakásbérletről szóló jogszabályok az irányadók. (9) A fekáliatárolókat (ámyékszék, űrgödröket) a szükséghez képest ki kell üríteni és tartalmukat el kell szállítani a város szennyvíztelepére. (10) Szennyvíziszapnak, fekáliának mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatosan az alábbi rendelkezések az irányadók: a) a szennyvizek, szennyvíziszapok (ide sorolható a fekália is) mezőgazdasági felhasználását az MI-08- 1735-1990. műszaki irányelv szabályozza. b) korlátozás nélkül azok a szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosíthatók, amelyek nem tartalmaznak fekáliás szennyezést (pl. Konzervgyár technológiai szennyvize, iszapja), a megengedettnél több sugárzó anyagot (7/1988. (VII. 20.) SZEM rend.) és egyéb káros anyagokat (Műsz. Irányelv 1. és 14. sz. táblázat). Ezeket a szennyvizeket szennyvíziszapokat előzetesen ellenőriztetni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal. c) a település, háztartási és olyan ipari szennyvizek és iszapok (ide tartoznak a kotrási iszapok is), amelyeknél kórokozó mikroorganizmus jelenlétével számolni kell csak korlátozással hasznosíthatók. Ez vonatkozik az azokból készült termékekre (pl. komposzt) is. d) azok a szennyvizek, szennyvíziszapok és azokból készült termékek, amelyek akár egyetlen paraméter (pl.: nehézfém) vonatkozásában is meghaladják a megengedett határértéket illetve fertőző betegségeket is ellátó intézményekből kerülnek ki, mezőgazdasági területen nem használhatók fel. e) a korlátozással hasznosítható szennyvíz, szennyvíziszapok, illetve azokból készített termékek (pl. komposzt) mezőgazdasági területen csak szakhatósági engedéllyel hasznosíthatók, de nyersen fogyasztható élelmiszertermékek trágyázására, így sem. Áz engedélykérelmet a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásra kell benyújtani. f) abban az esetben, ha értékesítést, forgalomba hozatalt nem terveznek - az elhelyezés egy adott területen történik megállapodás alapján - az engedélyt a társhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség, Állategészségügy, Polgármesteri Hivatal) nyilatkozata, talajtani szakvélemény, vizsgálati eredmények függvényében a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás adja ki az elhelyezésre. g) abban az esetben, ha értékesítést forgalombahozatalt terveznek, a Földművelésügyi Minisztérium engedélyét kell kérni (forgalombahozatali és felhasználási engedély). n) a korlátozással hasznosítható szennyvizek, szennyvíziszapok és azok felhasználásával készült termékek mezőgazdasági hasznosítása során be kell tartani a hivatkozott műszaki irányelvben előírt védőtávolságokat (lakóépület élelmiszeripari üzem, kút vasút) és egészségügyi várakozási időt (11) A szennyvíztárolókból kikerülő kommunális szennyvizet a városi szennyvíztelepre kell elszállítani. (12) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése, illetőleg elszikkasztása csak úgy történhet ha az sem a talajt (talajvizet), sem más befogadót károsan nem szennyez és egyéb vízgazdálkodási vagy egészségügyi érdeket sem veszélyeztet Ivóvíz 10. § (1) Az ivóvizet szolgáltató kutak környezetét az ivóvíz szennyeződésének megakadályozása céljából különös gonddal kell tisztánt artani és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáltató kút környékén olyan szennyező forrást (pl.: istállót ólat illemhelyet szennyvízemésztő gödröt trágyatárolót), mely a kút vizét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti - létesíteni vagy fenntartani csak a hatályos közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolságban szabad. (2) A közhasználatú vízbeszerzőhelyek védőterületére a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendeletnek a 35. és 37. §-ai, valamint a védőterület megállapításáról szóló 11/ 1961. (V. ért 8 - EüM-OVF számú utasítás rendelkezései az irányadók. (3) Áz ivásra alkalmatlan, szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat vagy forrást a városi tiszti főorvos javaslata alapján a Polgármesteri Hivatal „NEM IVÓVÍZ” feliratú táblával jelöli meg. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése U. § (1) E rendelet közegészségügyi vonatkozású rendelkezései betartásának és végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről a városi tiszti főorvos a köztisztasági szolgáltatás megszervezéséről és működésének ellenőrzéséről pedig az önkormányzat köteles gondoskodni. (2) Közegészségügyi ártalom megszüntetése érdekében szükséges intézkedés megtételét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rendelheti el. Szabálysértési rendelkezés 12. § (1) Amennyiben súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 10 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható a módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 71. §-a alapján az, aki jelen önkormányzati rendelet előírásait megszegi. (2) Szabálysértési eljárás lefolytatása a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának hatáskörébe tartozik. Hatályba lépés 13. § Ezen önkormányzati rendelet ........n lép hatályba. Egyidejűleg a köztisztaságról szóló 3/1987. (IV. 1.) számú rendelet az ezt módosító 12/1991. (XII. 30.) számú rendelet 5. §-a és a 22/1990. (XI. 5.) kt határozat hatályát veszti. Paks, 1992. május 25. DR BLAZSEK BALÁZS jegyző
