Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-06-17 / 13. szám

1992. június 17.

3

PAKSI HÍRNÖK

• •

Paks Város Önkormányzatának rendelettervezete

a köztisztaság fenntartásáról

A köztisztaság fenntartása a város lakosságának elsőrendű közegészségügyi és környezetvédelmi érdeke, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni. A köztisztaság fenntartása érdekében Paks Város Önkormányzata az 1/1986. (II. 21.) ÉVMEÜM számú rendelet alapján az alábbiakat rendeli:

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása i-§

(1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt tulajdonos) másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - bérleti jogviszonyból származó kötelezettség szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt használó) köteles gondoskodni.

Ezen beiül:

a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó, gyűjtő és udvar) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosoknak;

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodni.

(2) A város belterületén lévő közutak, terek, sétányok, járdák (gyalogjárók, lépcsők) és az ezekhez tartozó műtárgyak (híd, alul-felüljáró) területén, továbbá a közcélú zöldterületeken, nyilvános kertekben, parkokban, nyílt piacokon keletkezett szemét eltakarításáról, összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a közterületek állandó tisztán tartásáról, portalanításáról, száraz időben szükség esetén locsolásáról és télen a síkosság mentesítéséről - a (3., 4., 5.) bekezdésben említett esetek kivételével az önkormányzat gondoskodik.

(3) A tulajdonos köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület),

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá,

c) tömbtelken belül az egyes épületek (társasházak) gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról és a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

A tisztán tartási és gondozási kötelezettség keretében a tulajdonos köteles a járdaszakaszt megtisztítani, a havat eltakarítani, szükség szerint portalanítani, illetve a síkosságmentesítést elvégezni, a növényzetet ápolni.

A járda tisztítását a hó eltakarítását síkosságmentesítését reggel 7 óráig, illetve a szükséghez mérten naponként többször el kell végezni. A havat a járdáról úgy kell eltávolítani, hogy az sem gyalogos, sem közúti közlekedést ne akadályozzon. A havat lakott területen kívülre szükség szerint az önkormányzat szállíttatja el.

A felhintésre gyorsan bomló anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (fűrészport, homokot kőport hamut kis szemcséjű salakot) kell használni. A szóróanyag beszerzése a kötelezett feladata.

(4) A szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztántartani és a hulladékot eltávolítani.

Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére megfelelő tárolóedényt kell kihelyezni, annak ürítéséről, tisztán tartásáról és a szemét elszállításáról gondoskodni kell.

A fenti szervezetek, vállalkozók részére, vagy érdekükben kialakított gépkocsiparkolók tisztán tartása is a használó feladata.

(5) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (pl. árusítás, építési, szerelési munka céljára) történő használat esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő felhasználására a 22/1970. (XI. 19.) EVM-KPM számú együttes rendelet a közterület-használati dijak megállapítására a 47/1991 (V. 27.) Kt számú határozat díjtételei az irányadók.

(6) Szennyvíz közterületre és csapadékvíz-elvezető rendszerbe nem vezethető. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet törmeléket iszapot hulladékot papírt, tűz-és robbanásveszélyes anyagot) közcsatornába szómi, önteni vagy bevezetni tilos.

(7) A város belterületére eső közterületen - nem járda mellett lévő árkok, csatornák és folyókák tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan lefolyásának biztosításáról Paks Város Önkormányzata gondoskodik. Járműbehajtók átereszeinek karbantartása és tisztán tartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(8) Közforgalmú közúti közlekedési céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében:

a) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművek üzemben tartója,

b) a belterületen lévő és az a) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdából füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat

c) a külterületen lévő és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzemben tartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról és a síkosságmentesítésről, továbbá az ott keletkező hulladékok eltávolításáról gondoskodni.

Ha a jármű üzemelése során közterület szennyeződik (pl. olajfolyás esetében), a jármű üzembentartója haladéktalanul köteles a szennyeződés eltávolításáról gondoskodni.

(9) Vasutat keresztező közforgalmú gyalogos alul- és felüljáró, ha azon az utazó közönség közlekedik, valamint a vasutat keresztező járda tisztán tartása és a hulladékok eltávolítása a vasút üzemben tartójának a feladata.

(10) Kellő számú hulladékgyűjtő-tartály elhelyezéséről, azok kiürítéséről és karbantartásáról kell gondoskodni:- nagy forgalmú közterületen az önkormányzatnak,- minden más ingatlanon a tulajdonosnak.

Köz- és magánterületek, valamint a közönség számára nyitva álló helyiségek szennyezésének tilalma 2-§

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló és táborozó helyek beszennyezése tilos!

(2) a) élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, játszóterekre, egészségügyi és gyermekintézményekbe, strandokra ebeket - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett a vakvezető kutya kivételével - még pórázon sem szabad bevinni,

b) lakott területen és közparkokban a kutyák csak rövid pórázon vezethetők, sétáltatásukat, futtatásukat a kijelölt futtatóhelyeken lehet végezni,

c) kijelölt kutyafuttató-helyek:

I. a Hidegvölgy utcában az 1663/6 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlan,

II. Duna-parton a 3562/6 hrsz-ú ingatlan,

III. az ürgemezőn a szabadidőközpontban lévő 4907 hrsz-ú ingatlan kijelölt része,

IV. a város déli részén az ún. ipartelep 4710/2 hrsz-ú ingatlan,

d) az ebek által okozott szennyezés eltakarításáról - a futtatóhelyek kivételével - az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.

(3) Állatokat közterületen legeltetni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet

(4) Szemetet és hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad bedobni.

(5) Üzemképtelen, forgalomból kivont gépjárművet közterületen 30 napon túl Járolni tilos!

(6) Állati hullát valamint olyan anyagot amely a környék levegőjét

szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat sem közterületen, sem magánterületet elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

Köz- és magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) beszennyezni tilos!

(7) Az állati hulla közterületről és az átmeneti tárolóból történő elszállításával, ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról az önkormányzat gondoskodik.

Háztartásban keletkezett hulladékok

3-§

(1) Háztartási hulladék: a lakásokban és a lakás céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt üveget kisebb méretű bútordarabokat), továbbá a kisebb mennyiségű falvakolat a kerti, és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyiség nem haladja meg a háztartási szemét szokásos menynyiségét (naponként és lakásonként 15 liter=10 kg).

(2) Az (1) bekezdésben említett helyiségekben (területeken) keletkezett szemét közül nem minősül háztartási hulladéknak az emberi ürülék, az állati hulla és trágya,jég, hó, sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá folyékony tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, a kerti és gazdasági művelés során keletkezett hulladék, falomb, nyesedék, és nagyobb méretű elhasznált tárgy, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék az (í) pontban említett mértéken felül, továbbá a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok.

(3) Egyéb szilárd hulladék: a lakásban az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék, a fölöslegessé vált nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét háztartási berendezés és készülék.

A szemétszállítás rendje

4.§

(1) A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt területeken lévő ingatlanokon keletkezett háztartási szemétnek az ingatlanon történő gyűjtésére és tárolására szolgáló szokványos tárolóedények, megfelelő mennyiségben történő beszerzéséről, javításáról, pótlásáról és a szolgáltatással érintett ingatlanokon való elhelyezéséről (odaszállításáról) a szolgáltató köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség csak az új tárolóedények beszerzése, illetőleg az ingatlan tulajdonosa tulajdonában lévő tárolóedények szükség szerinti javításának, pótlásának időpontjától áll fenn.

(3) A tárolóedények rendeltetésszerű használata, tisztán tartása és megőrzése, továbbá - nem szabványos edénnyel történő gyűjtés esetén - az (1) bekezdésben meghatározott tárolóedény beszerzési kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli.

(4) A rendszeres szemétszállításba bekapcsolt körzetekben a szemétfuvarozási díjat - az a), b) pontban foglaltak kivételével - meg kell fizetni tekintet nélkül arra, hogy az érdekeltek a szemétfuvarozó szolgáltatását igénybe veszik-e vagy sem.

A rendszeres szemétszállításba be nem vont településrészek: Csámpa, Cseresznyés, Hegyes.

A dijak befizetésére kötelezetteket a szolgáltatónak a fizetendő havi díj összegéről értesíteni kell, rögzítve a díjfizetés alapját képező adatokat

A későbbiekben csak a változásról kell értesíteni a díjfizetésre kötelezetteket

Kérelem alapján a szemétszállítási díj fizetési kötelezettsége alól mentesülnek azok a paksi lakosok:

a) akiknek az 1 főre jutó jövedelmük nem éri el a mindenkori legmagasabb összegű saját jogú öregségi nyugdíjminimum 20%-kal növelt összegét,

b) akik egyedülállóak, valamint állandó ápolásra szoruló családtagot látnak el, és az 1 főre jutó jövedelmük nem éri el a mindenkori legmagasabb összegű sajátjogú nyugdíjminimum 40%-kal növelt összegét

A kérelmet a Paksi Polgármesteri Hivatal családvédelmi csoportjához kell benyújtani.

A mentesség iránti kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki határozattal dönt

A mentesség mindig az adott tárgyévre vonatkozik.

(5) A rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területen keletkezett háztartási szemetet a tulajdonos köteles elszállítani, vagy annak gazdasági felhasználásáról, il(Folytatás a 4. oldalon.)