Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-05-08 / 6. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1991. május 8. Liberális klub A Városi Művelődési Központ klubtermében április 18-án jelentős érdeklődés mellett zajlott le a liberális klub nyitó estje, melynek vendége Magyar Bálint parlamenti képviselő, az SZDSZ frakciójának tagja volt. A beszélgetés témái a parlament jogalkotási munkája, illetve az ezzel kapcsolatos problémák voltak, melyet a meghirdetett cím - Válságban van-e a parlament? - is hűen kifejezett. A kérdésre válaszolva Magyar Bálint kifejtette, hogy a parlament jelenlegi működését mind technikai, mind politikai jellegű problémák akadályozzák. A technikai jellegű gondokat elsősorban maga a házszabály okozza, amely alapjaiban a régi országgyűlés 386 egyéni képviselőjére épül. Ez a többpártrendszer létrejöttével csak két területen módosult, egyrészt a bizottságok tagsági helyeinek elosztási mechanizmusában, másrészt a házbizottság létrejöttében. Ezek mellett a parlament működésének alapjául továbbra is az egyéni képviselők, nem pedig a különböző pártfrakciók szolgálnak; ami legfőképp a korlátlanul beadható módosító indítványi rendben jelent problémát. A politikai jellegű gondokat viszont a kormány működése okozza. Ugyanis teljesen általánossá vált az a rendszer, hogy egy-egy kormány által benyújtott törvényjavaslatra rengeteg koalíciós képviselőtől érkezik módosító indítvány, ami a kormány és a koalíciós pártfrakciók közötti egyeztetés teljes hiányát mutatja. így ez az egyeztetés a parlament bizottsági vagy plenáris üléseire kerül át, ami felesleges terhet jelent. Ugyanakkor nincs a kormánynak világos törvényalkotási menetrendje és az tovább csökkenti a munka hatékonyságát, hiszen ez a különböző törvényjavaslatok közötti koordinálatlanságot idézi elő. Ilyenformán a kormány tehetetlensége a parlament tehetetlenségeként jelentkezik. Ezen ellentmondások feloldására egyfelől még az új házszabály kidolgozása előtt szükséges lenne ennek további módosítása, valamint törvényalkotási menetrend készítése, mely lehetővé tenne a törvénytervezetek megalkotási fázisában is egyfajta betekintést, s ezáltal jobb koordinálási munkát a különböző, egymással összefüggő tervezetek között. Ezek a megoldások azonban a kormány részéről jelentős konszenzuskészséget feltételeznek, ami ma még igencsak hiányzik. A fenti állítások megerősítését jelenti az a példa, mely szerint az önkormányzati bizottságban egy kettőspont hiányát pótolni kívánó ellenzéki módosítást a kormánypárti képviselőknek nem állt módjukban elfogadni. Ugyanakkor ezek mellett jelentkezik a kormány részéről egy olyan taktika, amely megpróbálja „átverni” az ellenzéket és megpróbál bizonyos törvénycikkelyekbe olyan megfogalmazásokat átcsúsztatni, ami esetleg egy másik törvényben nem sikerült vagy nem sikerülhetett. Példa rá az önkormányzatok határkörével foglalkozó törvény, melynek keretében - egy mondatában - szabályozni kívánják, hogy a honvédség irányítása a főparancsnok kezéből a miniszter kezébe kerüljön át. Rímelve a köztársasági elnök és a kormány közötti hatásköri nézetkülönbségekre, így próbálják kikerülni a módosítás kétharmados jellegét, hiszen az önkormányzati hatásköri törvény feles többséggel, a honvédelmi viszont csak kétharmadossal fogadható el. Hasonló problémák a fővárosi törvény vitája során is felmerültek. Ezek a gondok az állandó bizalmatlanság légkörét alakítják ki a parlamentben, ami miatt az SZDSZ úgy gondolta, nem kell mindenáron megmenteni ezt a kormányt, ha mind ideológiai, mind intézményrendszerbeli elképzeléseitől meszsze áll egy liberális államfelépítés képétől. A mintegy egyórás előadás után a hallgatóság számos kérdést fogalmazott meg a hatpárti tárgyalások esélyeivel, a házszabály módosításával, s a törvényalkotás menetének egyéb kérdéseivel kapcsolatban, melyekre kimerítő válaszokat kaptunk egy ellenzéki képviselő szemszögéből. Este tízkor valószínűleg nem minden kérdésre kapva meg a választ álltunk fel helyünkről és záródott a liberális klub első programja. A szervezők továbbra is figyelmébe ajánlják minden érdeklődőnek a klub havonta jelentkező programját és igyekeznek színvonalas esteket szervezni, sokakat érdeklő témákban. JÁRFÁS TAMÁS Hallgattassák meg a másik fél is! A Paksi Hírnök 1991. április 24-i számában megjelent „Miért vették el?” című cikkel kapcsolatban az alábbiakban kívánunk reagálni. Elgondolkodtató, hogy a cikkben szereplő személy saját nevét nem hajlandó felfedni, ugyanakkor az ügyintéző nevét közli az újságcikk írója. Nem tartjuk szerencsésnek, ha csak az egyik fél nyilatkozata került a közvélemény elé, míg a hivatal illetékes ügyintézőjét nem kérdezték meg. A cikkben szereplő család körülményei hivatalunk előtt jól ismert. A hivatal, a jogszabályok által megengedett keretek között a család részére - a gyermekekre való tekintettel - a szükséges támogatást minden esetben biztosította. Mivel az apa halála után a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a fogyatékos gyermekek részére a felemelt összegű családi pótlék mellett árvajáradékot, az anya részére özvegyi nyugdíjat állapított meg, - mellyel a család anyagi helyzete lényegesen kedvezőbbé vált - az általunk folyósított rendszeres támogatást meg kellett szüntetni. Ezt a körülményt az anyával több esetben is megbeszéltük, ezért érthetetlen részünkről, hogy a témát több, mint egy év eltelte után ismételten miért veti fel. A cikkben említett egyéb felvetések nem tartoznak a szociális feladatok körébe, ezért azokkal foglalkozni nem kívánunk. A fentieket abban a reményben vetettük papírra, hogy az előző számban megjelent cikkben foglaltakról tárgyilagos képet nyerjenek az olvasók. A szociális csoport dolgozói
