Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-01-17 / 1. szám
József Attila: Tél Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új meg ép, Gyerekjátékot, - ó, boldog fogócska! -S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz zúzmarás a város, a berek... Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni És rakni, adjon sok-sok meleget. Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni. Hogy fölengednének az emberek! Acsádi Rozália: Áldás s ék Áldassék végre a hangod. Áldassék a tiszta ének. Ne hagyd úgy útjára menni a tékozló mindenséget ahogy előtted létezett. Kenyered legyen a szép szó, örömöd legyen a máé s megbocsájtó hallgatásod mindenki emberfiáé aki ellened vétkezett. (A fotók 1990. december 8-án készültek) 1991. JANUAR 17. 5 PAKSI HÍRNÖK
