Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-09-11 / 15. szám

1991. szeptember 11. 5 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI termek, királyi akaratának korlátot szabtak a vallás parancsai, az egyház törvé­nyei, valamint népének törvényerejű jogszokásai. Az egyházszervező - püspök­ségeket, apátságokat alapító - és ezeken keresztül népét tanító nagy király nem szakadt el az ősi magyar hagyományoktól. Megvolt benne a bölcsesség a régi életformák, szokások, életképes intézmények megtartásához. Megváltoztatta a pogány vérségi szervezetet, pontosan szabályozta az új közjogi, egyháqogi és magánjogi viszonyokat, de a magyar nép mindennapi életét a keresmény király­ságban is az ősi szokásjog vezette. Politikájának alapja a tartós béke volt, de a krisztusi béke eszméje mellett vaskezű fejedelme volt népének, irgalmatlan üldö­zője a bűnösöknek és félelmetes büntetője az ellenségnek. Fia - Imre herceg - számára írt „Erkölcsi intelmekben” mondja: „Uralkodjál békességesen, alázato­san, szelíden, haragnak, kevélységnek és gyülölségnek nélküle.._ Ha békességes lész, akkor királynak mondatol... Ha haragos, kevély, gyűlölködő, békéden lész, bizony idegeneknek adatik a Te országod.” Szívesen fogadta az idegen országból érkező papokat, vitézeket, kézművese­ket és kereskedőket, tudta, hogy országa gazdagodik általuk. Eszményképe a Boldogságos Szűz különös védelme alatt álló magyar királyság volt, melynek kö­telékében a keresztény magyar nép az erkölcsi tökéletesedés és anyagi boldogu­lás útján haladva érheti el a földi jólét és az égi boldogság jutalmát Szent István király országa oly sok háború és kudarc után ma is veszély­ben van. Veszélyezteti az újra elhatalmasodó pogányság, a széthúzás és a gyűlölködés. A földi javakat verejtékesen kereső ember elfelejtkezik a legna­gyobb értékekről - a hitről, a reményről és a szeretetről. A hitnek, melyet Szent István adott népének ma minden keresztény ember apostola kell le­gyen. A remény, melyet Jézus megváltása hozott el, át kell hogy hassa ben­sőnket, meg kell változtassa munkánkat erkölcseinket És a szeretet mely a krisztusi tanítás lényege, biztosítani tudja a mai örömtelen, rohanó, kusza vi­lágban az emberi kapcsolatok megváltozását A türelmes és megértő szere­tet a nehéz körülmények ellenére is boldogságot tud adni. II. Szilveszter pápa adta nekünk a Szent Koronát és milyen felemelő érzés, hogy II. János Pál mostani látogatásával igyekszik visszaadni számunkra az igaz kereszténységet Szent István ünnepén megszentelik és megtörik az új kenyeret A kenyér jelképe az anyagi javaknak, a biztos megélhetésnek. De a kenyér, mint az emberi test tápláléka az Isten és az ember alkotása. A teremtő­nek és teremtményének műve, mely a földi élet biztosítéka. Megköszönöm Is­tennek a búzamag csodáját és segítő gondoskodását és megköszönöm a szorgos paksi embereknek fárasztó munkáját - köszönöm a földet megmun­kálónak, a vető, arató embernek, a liszt és kenyér előállításával foglalkozó ösz­­szes dolgozónak, hogy ezen a napon az új kenyeret megszentelhetjük. A ke­nyér a magyar ember számára mindig Jézus testét is jelentette. „Én vagyok az élet kenyere” - mondta Jézus. „Aki hozzám jön, többé nem éhezik, és aki bennem hisz nem szomjazik soha. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, melyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi az örökké él.” Jézus a legnagyobb tiszteletet adta a kenyérnek, mikor sajáttesté­­vé változtatta. Ez számunkra a lélek kenyere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom