Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-09-11 / 15. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1991. szeptember 11. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Isten segítse a tisztes ipart! A valaha szállóigeként hangoztatott, számomra ma is fontos mondás újra aktuálissá vált, csak más értelmezéssel, mint megszületésekor. Az átértékelést sok egyéb mellett az indokolja, hogy a hovatovább több éve hangoztatott vállalkozástámogatás ezidáig érezhető, gyakorlati valóságában nem jelent meg. Emiatt gondolom, hogy tényleg nem segíthet senki más, csak az Isten! A vállalkozók száma a kényszerhelyzet következtében gyorsan nő. De a vállalkozó nem teljesen azonos a kisiparossal, következésképpen egészen eltérő sajátosságok jellemzik tevékenységüket. Azonosság csupán az, hogy mindanynyian azonos gazdasági környezetben és szabályzók között dolgoznak. Elsősorban szeretném eloszlatni azok aggodalmát, akik arra a következtetésre jutottak rövid bevezetőm után - már megint mit akarnak a maszekok?! - mikor nagy számban élnek ma az országban reménytelen helyzetben emberek. Igen, ez igaznak tűnik, azonban, mint sok minden más, önmagában és ebben a leegyszerűsített formában ez sem igaz. A felszabadulásunk előtti évtizedben (1938) az ipari dolgozók kb. 45%-a volt kisiparos. Az ezt követő évtizedeket mindannyian ismerjük, mely(ek) a kisiparosság fent említett arányát kb. 5-7%-ra csökkentette. Kisiparosnak igazán az vallhatja magát, aki kétkezi munkájával hoz létre értékeket, szolgáltat és korlátlan felelősségvállalással működik, hoszszú távra tervez. Itt érkezünk el a közgazdasági megközelítéshez, mely alapvetően meghatározó. A bekezdésben is említett és lépten-nyomon hangoztatott vállalkozástámogatás jelentése nem egyenlő azzal, hogy úgymond „szociális segélyt” - vissza nem térítendő pénzbeli támogatást kell biztosítani a vállalkozónak. Az általános felfogás a támogatás szó használatakor rögtön asszociál az előbb említett formákra, melyek biztosan sokak számára irritálóan hangzanak. Nem erről van szó, és a félreértések elkerülése érdekében szerencsésebb lenne más meghatározást használni. Ezek után mire vár a vállalkozói kör? Lényege a következőképpen összegezhető:- közgazdasági feltételek javítására,- pénz-, hitelpolitika átalakítására,- a terhelések további növekedésének leállítására,- infrastrukturális feltételek javítására,- jogbiztonság növelésére, valamint- szemléletváltásra. A rövid felsorolásból kitűnik, nem szükséges a vállalkozók zsebébe pénzt tenni. Az általános elszegényedés, a vásárlóerő csökkenése - egyenes következménye a vállalkozók ellehetetlenülésének és tönkremenetelének - nem igazán hiszem, hogy ez lenne a cél. Ezért javaslom a szemléletváltást, hogy a vállalkozói réteg „meggazdagodása” azt jelentse, hogy a vásárlói réteg, a fogyasztók is gazdagodnak. Kiragadva és önmagában nem értékelhető egyik oldal sem. A jó viszonyra, a partnerségié kell törekednünk, hiszen világosan felismerhető közös érdekeink vannak. A legkülönbözőbb megnyilvánulások az új hatalom különböző szintjeiről egyre tisztábban fogalmazza meg, hogy jelenleg a legnagyobb teherviselő réteg az alkalmazotti. Kérdezem: Milyen a magyar gazdaság tulajdonviszony-megoszlása? A munkaképes lakosság hány százaléka dolgozik alkalmazottként? Még sorolni lehetne több egyszerű kérdést és magyarázatot annak alátámasztásául, miért oly nagy a különbség az adóbefizetések számadataiban. Az adóbefizetések eltérő voltára és lényegesen különböző nagyságrendjére nem kívánok kitérni. A demagógián túlmutatva közgazdasági és jogi szempontok párhuzamba állításával lenne célszerű érthetővé tenni a különbségeket. Ám ha nem kívánjuk egymást megérteni, akkor mindennemű tudományos és áltudományos magyarázat hiábavaló. Én inkább örülnék annak a ténynek, hogy Magyarországon, majd egyedülállóan a szocialista táborba tartozók között, sikerült megőrizni valamit az elmúlt negyven év során, ami emlékeztet arra, hogy a magántulajdonú vállalkozás miként működik. Ha ténylegesen jól működő - hatékony gazdaságot kívánunk önmagunk és utódaink számára, akkor le kell vetkőznünk beidegződéseinket, ellenszenvünket a tisztességes munkával boldoguló - netán meggazdagodó polgártársainkkal szemben. Nem árt ha tudjuk... hogy évente egy alkalommal 50%-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a legalább három hónapja munkaviszonyban álló munkavállaló és családtagja a munkáltató által kiadott rendelet szerinti igazolás alapján. A kedvezményt a munkavállaló jogosult külön az oda-, illetve a visszaútra igénybe venni az utazás megkezdésétől számított harminc napon belül. Ha a munkavállaló házastársa (élettársa) saját munkaviszonya alapján jogosult a kedvezményre, akkor azt csak saját jogán veheti igénybe. HELYI KÖZÜGY A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú, helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a helyi közügyeket. Az önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatásköre a helyi közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételes esetben utalhat csak helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. Az önkormányzat a helyi közügyekben- a helyi közszolgáltatások szervezésénél,- a helyi közhatalmi feladatok megoldásánál,- a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkájához szükséges szervezeti, pénzügyi előfeltételek kialakításakor önállóan jár el. Azt gondolom, tiszteletet és megbecsülést érdemel azon kisiparos, kiskereskedő, magángazdálkodó, aki nem adta be derekát a kommunista diktatúra gazdaságpolitikájának és fenntartotta önálló működését mindvégig. Ez a réteg hordozza azokat az értékeket, mely alapja a piacgazdaság kiépítésének, és tudatos gazdálkodással törekszik, minél kisebb költségráfordítással szolgálni a fogyasztóit. Mindezt írtam annak tudatában, hogy nem minden vállalkozó tartozik az általam felsorolt kategóriákba, és ismerve a magyar gazdaság jelenlegi válságos és átmeneti helyzetét. Korántsem teljes mélységében tudtam kifejteni gondolataim, de remélhetően a szemléletváltáshoz sikerült hozzájárulnom. Hadd búcsúzom a címmel; bízva a magyar gazdaság jövőbeli sikereiben, a kisipar hagyományos értékeinek elismerésében: Isten segítse a TISZTES IPART! Tisztelt Munkaadók! Az egyre súlyosbodó munkanélküliségre való tekintettel a Paksi Hírnök hasábjain keresztül fordulunk önökhöz. Az elkövetkező időszakban rendszeresen szeretnénk közzétenni az aktuális munkaerő kínálatunkat szakmánkénti megosztásban. A hirdetésekkel kívánjuk az ügyfeleink munkába állását elősegíteni, egyúttal felajánljuk közvetítő tevékenységünket önök felé. E célból személyesen is várjuk önöket a polgármesteri hivatal III. emeletén. Tolna Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Paks Aktuális munkaerő-kínálatunk a következő: kőműves 16 fő gépjárművezető 23 fő vízvezeték szerelő 3 fő asztalos 6 fő állatgondozó 8 fő villanyszerelő 20 fő szobafestő-mázoló 20 fő varrónő 7 fő bolti eladó 37 fő adminisztrátor 68 fő gyors- és gépíró 13 fő általános ápoló és asszisztens 11 fő felszolgáló 15 fő hegesztő 9 fő segédmunkás férfi 138 fő segédmunkás nő 70 fő bádogos 3 fő műszaki rajzoló 11 fő mezőgazdasági gépész 4 fő üzemmérnök 6 fő KOVÁCS FERENC Paks és Vidéke Ipartestület elnöke autójavító kisiparos
