Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-07-31 / 12. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1991. július 31. Ez a légkör sohasem volt rendezett (Folytatás az 1. oldalról.)- Miután visszatértél a seregből a munkahelyeden rendezett légkör fogadott?- Ez a légkör sohasem volt rendezett, hiszen tudja mindenki, szavamat merem adni, hogy a csóró, szar munkás itt soha nem erősödhetett meg igazán. A melósok közt állandó volt a pénz miatti viszály, és persze mint mindenhol a művezetőktől fölfelé, az osztályvezetőkön át, ilyenek kaszáltak - nem is akármilyen összegeket.- Úgy beszélsz, mintha nyílt rablás folyt volna—- Tulajdonképpen nyílt rablás folyik ma is. Ezt lehetne részletezni. Itt van például a lakásügy, aki négy-öt, vagy esetleg több évre visszamenőleg az erőmű dolgozója, ilyen meg olyan utakon fillérekért juthat lakáshoz.- Súlyos dolgokat mondasz. Kivételezettségekre gondolsz?- Igenis, az erőművön belül működnek kisebb-nagyobb maffiák, és félő, hogy egy darabig még így is fog maradni.- Miért hagytad el a Paksi Atomerőművet és hogyan tovább?- Egyszerűen megelégeltem azokat a viszszásságokat, amelyek miatt minden jóérzésű ember arra kényszerül a többiek előtt, hogy szemlesütve álljon. Megelégeltem azt a munkahelyi légkört, ahol a pénzsóvár, de jómódú melós folyton egymásnak esik. Talán üzletkötő leszek.- Tehát ezek lennének a motivációk?- Ezek és sok minden más is. Nézd, amíg én a PAV-nál dolgoztam, hiába szerveztem úgy a dolgaimat ahogy szerettem volna, egyből kidehtették bármiről, hogy sérti a vállalat valamely szempontját. Kötve volt nagyon az ember. Nézd, én paksinak érzem magam. Itt van a sport, egy olyan vállalat, aminek a felépítése ma sem tudja pontosan senki, mennyi pénzbe került az országnak, félelmetes összegekkel látja el a csapatait - miközben a város részének tekinti magát-, ugyanakkor a PSE szintén jó focicsapata épphogy kap levegőt Lassan úgy fest mintha nem is az erőművet építették volna a város mellé, hanem fordítva.- Köszönöm az őszinte beszélgetést Lehet egyetérteni és természetesen lehet vitatkozni is ennek a fiatalembernek a véleményével Minden ember kUlön világ, ezernyi érdek és látásmód csap naponta össze, mi csak reméljük, hogy ezen összecsapásokból valami okosabb, elviselhetőbb, jövőbe mutatóbb, időtállóbb születik. SZARKA JÓZSEF A csillagok ABSZOLÚT fényessége Késnek a buszok? A címben feltett kérdést csak az tudja megítélni, aki naponta kénytelen igénybe venni a Volán szolgáltatásait. Ugyanis a buszjáratok késnek. Mégpedig következetesen. Mert ugye még mindig nem az utazó a fontos, hanem az utazási igényeket kielégítő Volán, amely sajnos napjainkban is monopol helyzetben van. A buszok tehát késnek. Ilyen vagy olyan indokkal - ám bocsássanak meg, de engem ez egyáltalán nem érdekel. Mert miért is érdekeljen? Hiszen azért váltom meg a jegyet hogy időben és viszonylag kényelmes körülmények között eljussak oda, ahova akarok. De nem megy! Időben nem megy! Mert a buszok késnek és a késési skála aszerint változik, hogy milyen okok játszanak közre. Ez lehet műszaki hiba, de mindig? Ez lehet kávészünet ebédszünet figyelmetlenség és még lehetne sorolni. Eközben az utas megfő a buszban, mert nem lehet kinyitni az ablakokat hiszen csavarral rögzítették őket az indulni készülő meg idegesen topog, idegesen várakozik. Ha van diszpécser, tereferél és esze ágában sincs az utasokkal közölni a késést Mert miért is tenné? Pedig van hangszóró, hangosbemondó és van diszpécser, melynek többek között a tájékoztatás is a feladata. Vagy nem? Nos, Pakson ez a helyzet. Pontosabban: a Szekszárdra 21.15-kor induló járat rendszeresen késik. Hol tíz percet hol pedig harminc-negyven percet és ez nem kevés. Annál is inkább, mert aki a megyeszékhelyre utazik, az esetleg lemarad az éppen utolsónak induló helyijáratról. Aztán kutyagolhat egész éjszaka, csupán csak azért mert vasárnap és este negyed tízkor merészeli venni a bátorságot az utazáshoz. LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA FELHÍVÁS A Paksi Hírnök terjesztési munkára munkatársakat keres. Jelentkezni lehet a polgármesteri hivatal 103-as irodájában. Részletes tájékoztatást a megbeszéléskor adunk. A fényesség a csillagok legjellemzőbb adata, azonban meg kell jegyezni, hogy a csillagok látszó fényessége nem csak hőmérsékletüktől és méreteiktől függ, hanem TÁVOLSÁGUKTÓL is. Koromsötét és derült éjszakán az égbolt öszszes csillagainak a fénye annyit tesz ki, mint egyetlen szál gyertya 30 méter távolságból. Ezt a gyertyát távolabb víve 9 km távolságra már csak egy jó szemű ember veszi észre,16 000 km távolságból pedig a Palomár-hegyi 5 méter tükörátmérőjű távcső. A látszó fényesség azonban csak azt fejezi ki, hogy milyen fényesnek látszanak a csillagok a Földünkről. A Nap számunkra hatalmas vakító fényforrás, de ha a hozzánk kb. 35 fényév távolságra lévő Arkturus (Alfa 800) csillag térségéből néznénk, olyan halvány csillagnak látnánk, mint a Kis Göncöl első kerekét (Éta UMI), amely 4,7 látszó magnitudós nagyságrendű. A csillagfizika szempontjából szükségessé vált a csillagászok számára az igazi, VALÓSÁGOS FÉNYESSÉG mérése. Tekintettel arra, hogy a fény intenzitása (az inger) a távolság négyzetével fordított arányban csökken, valamennyi látszó fényességet át lehet számítani egy EGYSÉGES TÁVOLSÁGRA. A csillagászok megállapodtak abban, hogy ez az egység 10 PARSZEK távolság legyen. A csillagoknak erre a távolságra kiszámított fényrendje az ABSZOLÚT fényesség, jele a nagy M betű. 1 parszek az a távolság, ahonnan aNap-Föld távolság 1 ” (egy ívmásodperc) alatt látszik, ez 3,26 fényév. A fényév nem idő, hanem távolság. Az a távolság, amelyet a fény egy év alatt megtesz, ez kereken 9,5 billió km. A N ap-Föld távolság 150 millió km, és ezt csillagászati egységnek is nevezik. Az abszolút fényesség már módot ad a csillagok valódi fényességének összehasonlítására. Néhány ismert csillag látszó ABSZOLÚT távolsága fényessége fényessége fényévben NAP-26,0 4,7 0,000015 SIRIUS (Alfa CMA)-1,6 1,4 9 VEGA (Alfa LYR) 0,0 0,5 25 CAPELLA (Alfa AUR) 0,1-0,7 45 arcturUs (Alfa BOO) 0,1-0,2 35 RIGEL (Béta ŐRI) 0,2-8,2 1305 PROCYON (Alfa CM1) 0,4 2,7 11 BETELGEUSE (Alfa ŐRI) 0,6-5,3 487 ALTAIR (Alfa AQL) 0,8 2,3 16 ALDEBARAN (Alfa TAU) 0,9-0,6 64 ANTARES (Alfa SCO) 1,0-5,2 374 A Vega (Alfa LYR) 50-szer, a Betelgeuse (Alfa ŐRI) 2800-szor, a Rigel (Béta ŐRI) 16 000- szer fényesebb a Napnál. Az eddig ismert legfényesebb csillag az S OOradinis, amely kereken 400000-szer fényesebb a Napnál. Ez utóbbit ha a Nap helyére beállítanánk, a Föld igen gyorsan 7000 C-fok hőmérsékletre hevülne és forróbb lenne, mint a Nap. Ennek hallatára azonban ne becsüljük le a Napot Vannak csillagok, amelyek messze elmaradnak mögötte fényesség tekintetében. A proxima Centauri (a hozzánk legközelebb lévő csillag) 1500-szor, Wolf359. sz. csillaga 50 000- szer, Lalande 21258. sz. csillaga 1 milliószar halványabb a Napnál. Ha ez utóbbit állítanánk be a Nap helyére, akkor a földi egyenlítő vidéke is csak annyi fényt és meleget kapna, mint amennyit egy 10 km távolságból pislákoló rőzseláng ad. DALOS ENDRE
