Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-05-22 / 7. szám
1991. május 22. 13 PAKSI HÍRNÖK HITÜNK ÉS ÉLETÜNK ,J~Iogy Isten gyermekévé ” Dr. Szalai János teológiai tanár tartott előadást Pakson a Városháza földszinti tanácstermében, április 14-én. A Kereszténydemokrata Néppárt szervezésében megrendezett fórum témája a „Keresztény ember a mai társadalomban” címet kapta. A közel másfél órás előadás után kértem a professzor urat beszélgetésre.- Professzor úr!Előadásában a keresztény ember és a társadalom viszonya áll. Mennyiben más ez ma, mint mondjuk évtizedekkel ezelőtt. Én elsősorban arra a korszakra gondolok, amikor az egyház és az állam kapcsolata még kiegyensúlyozott volt.- A rendszerváltozás után meggyőződésem szerint az egyház viszszakapta teljes működési szabadságát. Az a szabadság amit visszakaptunk, lényegében biztosítja az egyház számára, hogy küldetését teljesíteni tudja a mai magyar társadalomban. A működésnek azonban feltételei is vannak, s ezeket a feltételeket kellene az egyház részére megadni. Tehát nem elvi, hanem gyakorlati gondok vannak a mai egyház és a mai társadalom vezetői között Visszatérve: azt kívánjuk tehát, hogy amit törvényben, rendeletben biztosítottak az Anyaszentegyháznak, ahhoz adják meg a nélkülözhetetlen eszközöket- Nyilván az Istent kereső és félő ember számára megnyugtató, hogy a hatalom nem szorítja ideológiai keretek közé. Erről van tapasztalatunk. Mégis sok emberben fölvetődik a kérdés, hogy esetleg egy újabb és erőszakosan táplált keresztény kurzusnak leszünk tanúi.- A keresztény kurzus veszélyéről egyesek beszélnek, azt állítják, hogy félnek egy újabb keresztény kurzustól. Azonban ez a félelem teljesen megalapozatlan, ti. a II. vatikáni zsinat - amelynek jelentősége felbecsülhetetlen, átalakulást indított el - lemondott az egész világon az egyház előjogairól. Még ott is, ahol államvallásként szerepelt - mint pl. Olaszországban, vagy Spanyolországban -, minden kényszerítő ok nélkül tette. Ugyanakkor leszögezte azt is a zsinat, hogy a katolikus egyház pontosan annyi jogot kér, mint ami minden vallás számára biztosított Tehát valószínűtlennek tartom, hogy Magyarországon a keresztény kurzus veszélye fennállna.- Jézus létrehozta az Egyházat, s a kereszthalála óta eltelt közel kétezer esztendő is azt bizonyítja, hogy áldozata, amely egyetlen és örök, nem volt hiábavaló. Hiszen szeretet-szép élet-himnusza bennünk él és folytatódik. Az Anyaszentegyház is örök, és folyton megújulni képes, de vajon mi emberek, mennyire vagyunk képesek újjászületni?- Hitbeli meggyőződésünk, hogy Jézus mindenkit megváltott. Mindenki számára ad elegendő kegyelmet hogy üdvözüljön. Jó emberré változzék és Isten gyermekévé legyen, és így elérje azt a célt ahol az egész örökkévalóságig boldog: az Istennél. A kegyelmet természetesen nem erőlteti ránk az Isten, hanem szabadon dönthetünk, hogy a felajánlott kegyelmet elfogadjuk, vagy visszautasítjuk. Újjászületni, jó emberré, Isten gyermekévé válni, ez tehát Istenen és az emberen múlik. 0, a maga részéről mindent megtesz ennek az érdekében, s csak tőlünk függ, vajon hogyan válaszolunk Isten meghívására. Rendkívül nagy jelentősége van a nevelésnek, hogy az ember fiatal korától kezdve jó benyomásokat kapjon, megismerje Isten kinyilatkoztatását, megszeresse Őt, és így könnyebben elfogadja a felajánlott kegyelmet. — Visszatérve: a keresztény szellemiségnek - úgy gondolom — fontos része a sajtó, amely nem pusztán üzenetet közvetít, hanem mélységében, gyökereiben világítja meg a hitéletet, Jézus tanításait. Mindezt fontosnak tartom, azonban azt tapasztalom, hogy az elmúlt pár évhez viszonyítva az egyházi sajtó, ami persze fellendült - mintha visszaesett volna. Mondják azt is, hogy a katolikus egyház vezető sajtóorgánumai nem eléggé nyitottak. Bizonyos értelemben a konzervatív irányítás vette át a kezdeményezést. - A sajtót valóban - akár keresztény, akár polgári sajtó - igen nagy értéknek és igen fontos tényezőnek tartom. Mind a katolikus, mind pedig a polgári orgánumoknak alapvető feladata az, hogy az igazságot írja meg, a közvéleményt tárgyilagosan tudósítsa, és tisztességesen befolyásolja a társadalmi mozgásokat Ami viszont a katolikus írott szót illeti, mindannyian tudjuk, hogy számban, erőben egyaránt gyarapodott De semmiképpen nem érte még el azt a fejlődést ahova okvetlenül el kell jutnia. Sajtószakembereink negyven éven keresztül alig voltak, nem csoda tehát, hogy a katolikus publicisztika átütő erejét, színvonalát ma még nem tudja éreztetni. Kétségtelen azonban a fejlődés is. Semmiképpen nem lehet maradinak tekinteni, bélyegezni a katolikus sajtót hanem inkább azt kell tudni, hogy nem tökéletesen képzett emberek irányítják és írják. Persze nekünk is feladatunk a tárgyilagos és tisztességes tájékoztatás, és Jézus evangéliumának a hirdetése.- Professzor úr, köszönöm a beszélgetést. LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA JÓZSEF ATTILA Isten Láttam. Uram, a hegyeidet s olyan kicsike vagyok én. Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló, hogy küszöbödre ülhessek. Uram. Odatenném a szívemet. de apró szívem hogy tetszene néked? Roppant hegyeid dobogásában elvész az ő gyönge dadogása, mért nem tudom hát sokkal szebben, mint a hegyek és mint a füvek, s ágyam alatt hál meg a bánat: szivükben szép zöld tüzek égnek, hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik. s te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban ott állsz az útjuk végén - meg nem zavarlak, én Uram. elnézel kis virágaink fölött.
