Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-05-22 / 7. szám
PAKSI HÍRNÖK 14 1991. május 22. Mit kell tudni az asztrológiáról? Az asztrológia csillagjóslást jelent, amely a földi eseményeket az égitestek helyzetéből kívánja megjósolni. Mi a horoszkóp? Az égitestek horizonthoz (látóhatárhoz) viszonyított helyzetének rajza egy bizonyos földrajzi helyre és időpontra vonatkozóan. Legtöbbször az ekliptikára (a Nap egy év alatt látszólag ezen a vonalon halad) vetítve ábrázolja az eget, 12 házra osztja. A horoszkópból az asztrológus bizonyos szabályok szerint a jövőre vonatkozó információkat vél kiolvasni. Ennek a több ezer éves tévtannak még századunkban is sok híve van. Elterjedésének korában meg lehetett érteni mind ismeretelméleti, mind társadalmi gyökereit, de elgondolkodtató, hogy miért találkozunk vele az űrkutatás korában. A tudomány tényekkel bizonyítja, hogy az ember jellemét és sorsát az égitesteknek a Földről látszó geometriai helyzetére visszavezetni teljesen értelmetlen próbálkozás. Vannak, akik komolyan hisznek benne és üzleti vállalkozásba bocsátkoznak. Nálunk is lelepleztek már horoszkópgyártókat. A nyugati országokban pedig számítógépekkel dollárért, frankért készítenek horoszkópokat. Vannak, akik nem veszik komolyan, nem is áldoznak rá pénzt de nézegetik a külföldi és hazai sajtótermékeket, hátha van benne valami. Vannak, akik nem tudományellenességből, hanem jóhiszeműen, látszatöszszefüggésekre alapozva próbálják igazolni az asztrológia létét Vannak, akik viszont a természettudományok talajáról tartják lehetségesnek az asztrológia újraértékelését. Miért is zárja ki a csillagászat az asztrológiát a tudományok közül, és honnan tudja, hogy a jövő tudománya sem fogja igazolni? Első kérdés: hogyan cáfoltameg a tudomány az asztrológiát? A világegyetemből érkező sugárzások hatással vannak a Földre és a rajta élő emberre. Pl. a Nap és a Hold okozzák a tengerjárást (dagály, apály), a tengerészeknek tudni kell, hogy mikor mehetnek a kikötőbe. Vannak dolgok, amelyeket a tudomány nem tud megcáfolni az asztrológiában. Az asztrológiának kellene bizonyítani, amit állít. Mivel az asztrológia nem tudja bebizonyítani, megcáfoltnak tekintendő. Második kérdés: miért nem vizsgálják meg a mai kor modern eljárásaival, hogy talán mégis van valami igazság az asztrológia állításaiban? A geocentrikus világkép megdöntésével (Kopernikusz) és Newton gravitációs törvényén alapuló bolygópálya-számításaival az asztrológia fogalomrendszere értelmetlenné vált. Nincs mit megvizsgálni. Az Oroszlán-csillagkép például a bátorság, hatalomvágy forrása az asztrológiában. A csillagkép, mint égi objektum nem létezik. A csillagképek csupán látszólagos csoportosulásai a csillagoknak. Az asztrológia azt mondja, hogy a Nap az év folyamán végig megy az állatövi csillagképeken és hatása eképpen módosul. Ez ismét értelmetlenség, hiszen a csillagkép nem hely, ahova bármi mehet. A Nap nem is járja körül az égboltot, hanem a Föld kering a Nap körül és ez tükröződik a Nap évi látszólagos mozgásábaa j Látszaton alapul az az asztrológiai elképzelés, hogy az emberiség kultúrkorszakai közel 2000 évenként akként alakultak, hogy a Nap a tavaszi napéjegyenlőség idején mely csillagképben tartózkodott. Eltekintve attól, hogy a történelem nem ismer ilyen 2000 évenkénti fordulatokat, ma már tudjuk, hogy a tavaszpont 26 000 évenként végigvándorol az ekliptikán és ez a precessziónak, a Föld egyik mozgásának eredménye. Az asztrológia állításai csak akkor igényelhetnének vizsgálatot, ha statisztikai összefüggés volna észlelhető a boiygóállások és az egyéni jellem és sors között Megvizsgálták a csillagjósoknak azt az állítását hogy a művészek főként az Ikrek és a Rák vagy Mérleg jegyében születnek. Kiderült hogy több mint 3000 művész születési időpontja egyenletesen oszlik meg a 12 állatövi jegyben. A bevált jóslatokról: a statisztikák szerint a jóslatok fele 50-70%-ban helyes, a másik fele ennek jóval alatta van. Összesítve mélyen 50% alatti (25-27%). Az asztrológusok mindig szívesen hivatkoznak Kepler Wallenstein hadvezérnek készített jóslataira. így többek között Kepler 1634 márciusára „végső döntő eseményt” jósolt. Wallenstein 1634 februárjában meghalt (meggyilkolták). Egyébként 24 előrejelzett állításból csupán 5 vált be, azaz, hogy még időben az sem, hiszen 2-12 év eltérés volt. Mindenesetre a Kepler családjói megélt ebből a kereseti lehetőségből, mert csillagászatból - Kepler törvényei ma is érvényesek - nem tudott volna megélni. Egy jós egy kislánynak megjósolta, hogy 43 éves korában meg fog halni, valóban, akkor valami apró műtétet kellett elvégezni rajta. A műtét után meghalt. A jóslat azért vált be, mert az illető hitt benne, a műtét idején olyan erős stresszhatás alá került, hogy a halálfélelemtől meghalt. Az orvosok véleménye, hogy ha a jóslat nem hangzik el, a páciens élne. Újabban a csillagjóslás kezd nálunk is divatba jönni. A sajtó büntetlenül népszerűsíti. Pedig a horoszkópokkal, UFO-val, Bermuda-háromszöggel, bioritmussal foglalkozó cikkek helyett menynyi érdekes ismeretterjesztő cikk jelenhetne meg. A lapot el kell adni minél több példányban, így a hazugságok terjesztése a sajtó anyagi érdekévé válik. Ahogy a latin közmondás mondja: Mundus vult decipi, ergo decipiatur! A világ azt akarja, hogy becsapják - tehát csapjuk be! Az asztrológiáról összefoglalva a következő következtetéseket vonhatjuk le. Az asztrológia nem tudomány. A horoszkópok nem tartalmaznak felhasználható információkat. Az asztrológiai világkép tudományellenessége, idealizmusa, geocentrizmusa miatt, nem felel meg korunk alapkövetelményeinek. Az asztrológus tevékenysége a horoszkóp készítése, kiadása társadalmilag kártékony. Inkább foglalkoztasson mindenkit a természet megismerése, mint a ködös misztika. Mindenki elérheti azt, hogy egy egyszerű matematikai vagy fizikai bizonyítást, vagy egy általános természeti törvény leírását éppúgy értse és élvezze, mint mondjuk egy verset, vagy zeneművet. A boldogság titka nem a csillagokban van megírva. DALOS ENDRE A Vízöntő Aki csillagászattal csak egészen keveset foglalkozott, tudja, hogy mi a precesszió. Ezzel a kifejezéssel azt az eltolódást jelölik meg, amelyet, lehet, a Föld tengelyének ingadozása idéz elő. Tudjuk, hogy a Nap tavaszi napéjegyenlőség idején a Kos csillagképének pontosan nulla fokán kel, ahogy őszi napéjegyenlőség idején pontosan a Mérleg nulla fokán. Az előbbi a tavasz, az utóbbi az ősz kezdete. Csakhogy a dolog nem szokott egyezni. A Föld tengelyének ingadozása következtében évről évre nem is mérhető eltérés keletkezik. A Nap hajszálnyival odébb kel. De ha két év között a különbség csaknem semmi, száz év alatt már, ha nem is számottevő, de mérhető. A különbség kétezer év alatt körülbelül harminc fokot tesz ki hátrafelé, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség pontja előrehalad. Ezt hívják precessziónak. A precesszió miatt támad az a helyzet, hogy kétezer év elteltével tavasszal a Nap már nem a Kos-csillagkép nulla fokán kel, hanem, mivel harminc fokkal eltolódott, a mögötte levő csillagkép, a Halak nulla fokán. És amikor kétezer év elmúlt, a Nap már nem a Halakban kel tavasszal, hanem hátrál és átlép a következő csillagképbe, a Vízöntőbe. A csillagászatban ennek a jelenségnek csak annyi fontosságot tulajdonítanak, mint a többi kozmikus jelenségnek: tudomásul veszik és pont. A keleti asztrológia azt mondja, hogy ilyen kétezer esztendő körülbelül egy világhónap. Tizenkét világhónap, körülbelül 26 ezer év, egy világév. Mert a keleti asztrológia tágabb, fölényesebb, szélesebb távlatú szemlélete összefüggést talált a csillagjárás és az emberiség sorsa között. Az egyes világhónapok nagy történeti korszakok, görög szóval: aiónok. A hónapok anynyira zártak, hogy az egyikből a másikba való átmenet kritikus. A világévek felén, hat világhónaponként pedig nagy katasztrófák keletkeznek. Ilyen volt a legutóbb, időszámításunk előtt tizenhárom ezer évvel, Atlantisz elsüllyedése. Ma a Halak csillagképéből lépünk ki. A hónap befejeződött, és az aión lezárult. Válságos időbe jutottunk, s ezt csaknem mindenki saját bőrén is érzi. Most lépünk át a következő képbe, a Vízöntőbe. Tökéletesen új élet következik, miután a régi lezárult. Az egész Földet, az emberiséget alapjában megrázó események megjelenése. Az apokalipszis egy neme. Hogy a Halak-korszak milyen volt, azt tudjuk. Kétezer év története beszél róla. Hogy a Vízöntő milyen lesz, azt senki sem tudja. Amiről e pillanatban tudomást szerezhetünk: mi történik, amikor a Halakból a Vízöntőbe lépünk. HAMVAS BÉLA
