Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 9. szám
Acsádi Rozália Minden fának... Minden fának minden ágán minden ágnak ághegyén dideregve ül egy csillag, ruhája a pőre fény minden ágának hajlatán harmatgyöngyös hajnal moccan halk hangodnak hallatán. Minden fának minden ágánminden ágnak levelén végigsimít a feljövő narancssárga karcsú fény. Kell-e a jó cipő? Minden fának minden ágán Felhívás á volt hadifoglyokhoz! A második világháború folyamán hadifogságba kerültek - érdekeik védelme céljából - bajtársi szövetségbe tömörültek. 1990. január hónapban - az 1948- ban betiltott VHBSZ szellemi hagyatékán - megalakult az új szervezet, ismét a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége néven (VHBSZ). Az újonnan alakult szövetséget a Fővárosi Bíróság 1073. sorszám alatt nyilvántartásba vette, bejegyezte. A Tolna megyei csoport 1990. március 28-án alakult. A szövetség rendes tagjai lehetnek mindazok a személyek, akik a világháborús események következtében hadifogságba kerültek, belépési nyilatkozaton kinyilvánítják szándékukat és kötelezik magukat az alapszabályban foglaltak betartására. A bajtársi szövetség céljai között szerepel többek között „A világháborúk folyamán fogságba kerültek egy bajtársi szövetségbe való tömörítése az 1948-ban megszüntetett VHBSZ szellemében. A volt hadifoglyok és hozzátartozóik érdekeinek védelme, kulturális igényeinek kielégítése. A nemzeti szellem terjesztése, közreműködés hazánk jeles évfordulóinak megünneplésében és más ünnepi rendezvények szervezésében.” (Idézet az alapszabályból.) Köztudott, hogy városunk polgárai között is vagyunk, ha erősen megfogyatkozott számban is, akik végigéltük a hadifogság keserves éveit. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig Jobbnáljobb” lágerekben. Szibériától a Kaukázusig, Leningrádtól Szevasztopolig. Volt aki a Don-kanyamál esett fogságba, vagy a budapesti gyűrűben, de nem kevesen civilként és már Magyarország elfoglalása után, sőt a háború befejezése után. Nő-férfi, fiatal-öreg. Mindegy volt, csak teljenek a vagonok és a „tervet” teljesítsék. A gyengéje már a vagonokban, a gyűjéőlágerekben (Fogsáni, Temesvár, Brassó tífusz- és vérhasjárványai) meghalt. Ők sok ezren nyugszanak a jeltelen tömegsírokban. A túlélőket évekig dolgoztatták rabszolgaként megalázva, mostoha, embertelen körülmények között. Végkielégítésük „húsz forintos gyorssegélyben részesült”. Bár az elveszett életeket, megnyomorított fiatal éveinket semmivel nem lehet kárpótolni, a szövetség célkitűzései között szerepel többek között ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése is. A megyei szervezet május 16-án 10 órakor a szekszárdi Babits Mihály művelődési ház társalgójában (Szekszárd, Mártírok tere 10.) tartja legközelebbi ülését, melyre szeretettel várnak minden bajtársat és hozzátartozót aki már tagja, vagy tagja kíván lenni a szövetségnek. Belépési nyilatkozatot, nyugdíjkiegészítés igényléséhez szükséges nyomtatvánnyal és tájékoztatással a Városi Helytörténeti Csoport helyiségében (Paks, Lenin u. 2.) minden hétfon, kedden 9-12 óráig bárkinek készséggel nyújtok segítséget. HERNÁDI FERENC (Folytatás a 4. oldalról)- Jelenleg mi a helyzet?- E pillanatban az NDK-nak, majd a Szovjetunió piacára termelünk, mellette bérmunkában a németeknek részmunkákat teljesítünk.- Kellett-e végrehajtani létszámcsökkentést?- Az egyik műszak bevezetése miatt az inproduktiv létszámot átszerveztük. Két-három emberről van szó, akinek nem tudtunk munkát biztosítani. Bérüket az ittmaradó, termelő dolgozók kapták meg. Az egy műszak bevezetése költségcsökkentő tényezőként is szempont volt. ' - Mi zavarhatja meg a termelés folyamatosságát?- A háttéripar. Sajnos az országban - nem újkeletűen - az anyagellátás lerántja a termelés gördülékenységét, ami láncreakciót indít el. Rontja a hitelt, nem tudjuk betartani a határidőket, s elveszíthetjük a legfontosabbat: a piacot. Ami még gondot jelent, az állandó árváltozás. De nem hiszem, hogy ma van olyan ember, aki meg tudja mondani, mit hoz a holnap. Pillanatnyilag azonban nincs okunk panaszra, jó negyedévet zártunk.- Ez a vállalkozás tehát szerencsés, hiszen az infláció köztudott. Köztudott hazánkban az olcsó munkaerő is, s az sem újdonság, hogy a nyugatnémet márka stabil labb „valamivel” a forintnál. így érthető a nagyobb nyereségtartalom. Divat volt nálunk a tervgazdálkodás. Volt ennek olyan negatívuma, ami húzóerő volt ugyan mennyiségi viszonylatban, de a minőség rovására. Raktárra termeltünk, gyakran selejtet. Mi a véleménye erről?- Tervszerűség most is van. Kell lennie, de nem a merev, rugalmatlan, egyirányúság már a jellemző. A lényeg az, ha van piac, termelni kell. Természetesen a rendelő igényei szerinti mennyiséget és minőséget kell biztosítani határidőre. Ehhez viszont több lehetőséget kell feltárni. Éppen azért, ha bármelyik megrendelő kiesik, ne okozzon fejfájást, hogy kinek adjuk el az árut. Ahogyan hallgatom Palotai Jánost, érzem, hogy szavai mögött nyugodtság, biztonságérzet húzódik. így dolgozni is más. Tudvalevő, hogy gépeink, berendezéseink korszerűtlenek. Segít-e ebben az új kapcsolat?- Igen! Biztosítja azokat a gépeket, amelyek élősegítik a jó minőségű cipő gyártását. Ezért mi fizetünk bérleti díjat, de még így is megéri.- Említette a szocialista piacot, a tőkés-exportra való termelést. Ön szerint eltolódhat egyik vagy másik irányba, esetleg a belföldre termelés irányába?- A termelőnek ebből a szempontból mindegy. De nem lenne semmiképpen szerencsés a közeli országokat bármilyen okból kizárni, és többezer kilométerre szállítani.- Ahogyin értem, nem lenne észszerű politikai okokból elveszíteni a közeli országok piacait. Tehát el kellene vonatkoztatni a politikát a gazdasági élettől, hiszen szükségünk van termékeink eladásához a piacra, mint minden országnak. így épül be egészségesen egy termelő egység az államgépezetbe, aminek hasznát - úgy gondolom - nem kell vitatni. Kifele jövet ránéztem a cipőmre és eszembe jutott: olasz import. Bízom benne, hogy rövid időn belül hazai cipőben, jó cipőben járhatunk, elfogadható áron. KISS GÁBORNÉ 1990. MÁJUS 15. 5 PAKSI HÍRNÖK
