Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-16 / 20. szám
Ma a könyv temploma A 18. század végén épített zsinagóga 1964-ben került Paks város tulajdonába. Az adásvételi szerződésben az is szerepelt, hogy csak művelődési célokat szolgálhat az épület. 1968-ra könyvtárrá építették át a lakosság és a hajdani paksi zsidó hitközség hazalátogató tagjainak örömére és megelégedésére. A 22 év előtti igényeknek még tökéletesen megfelelt az épület. Könnyen elfért a kb. 24 ezer kötet könyv, a néhány tucat folyóirat csakúgy, mint az a pár nagy létszámú csoport, mely itt működött (magnósklub, lányok-asszonyok, tanulócsoportok, rendezvények látogatói. Kedvező földrajzi helyzete és belsőépítészeti adottságai folytán alkalmas volt arra, hogy a város művelődési központja is legyen, hiszen 1978-ig nem volt Paksnak megfelelő művelődési háza. A művelődési központ birtokbavétele után természetesen erősödött a zsinagógabeli könyvtárban az alapfunkció, bár nem mondtunk le arról, hogy továbbra is lehetőséget teremtsünk körülményeinkhez képest kisebb rendezvények tartására, művelődési közösségek és tanulócsoportok fogadására, programjaik szervezését is segítve. A városi könyvtár állománya hamarosan eléri a 100 ezer kötetet. A könyvvágyon értéke 1990 első félévében meghaladta a 4 150000 Ft-ot. Szolgáltatásainkat az olvasók heti 53 órában vehetik igénybe. Van lehetőség a helyben olvasásra (a kézikönyvtár kb. 4000 kötetes, emellett 186 féle folyóirat is helyben olvasható). Könyvet, diafilmet és kazettán hangoskönyvet kölcsönzünk (az I. sz. fiókkönyvtár - MMK videokazettát is), iskoláknak és művelődési csoportoknak hanglemezt is. Nagy a könyvtárközi kölcsönzést igénylők száma is. Sajnos e szolgáltatás teljesítésére sokszor még 2-3 hetet kell várni. Hamarosan mód lesz a könyvtári anyagok helyben másolására és a könyvtárközi kérések gyorsabb teljesítésére (folyamatban van egy Nashua típusú gyorsmásoló és egy telefax vásárlása). A város lakóinak 16,3%-a (3808 fő) tagja valamelyik könyvtárunknak. A városi könyvtárat rendszeresen 2196 olvasó látogatja. Három komoly fiókkönyvtár is működik a városban (MMK, II. sz. iskola, Dunakömlőd) heti 4-24 óra nyitva tartással, átlag 10 ezer kötetes állománnyal). Évente 200-200 ezer forintot költünk könyvre, hanglemezre, diára. Ez az őszszeg évről évre kevesebbet ér, 1989-ben 3347 kötet megvételére volt elég. Ez idáig úgy ahogy lépést tartottunk a könyvkiadással, egy példányt minden fontos könyvből beszereztünk, sőt slágerkönyvet is vásároltunk. A papíráremelés és a könyv szabad árának rémképe szorongással tölt el bennünket. Az ország többi könyvtárához hasonlóan több mint egy évtizede állandóan raktározási gondokkal küzdünk. E problémát az 1988-ban hozott hanácsi határozat megoldotta részben: a ruhaipari szövetkezet hajdani irodaházát könyvtári használatra vásárolta meg a város. Ma már ott raktározzuk könyveink egyötödét és a folyóiratokat. Sajnos, az épület felújítása anyagiak híján késik, s így állaga gyorsan romlik. A nemrég panaszolt technikai felszereletlenség dolgában is történt jelentős változás: a gyorsmásoló és a telefax vásárlása folyamatban, a nyár elején magnós rádióval is gyarapodtunk, számítógépet pedig a PAV-tól remélünk szóbeli megállapodásunk alapján. Bízom abban, hogy a lakosság érdekében működési feltételeinket a mindenkori önkormányzat biztosítani tudja, s abban is, hogy megtaláljuk egymást azokkal az információkeresőkkel, akik eddig nem ismerték meg és nem használták ki a könyvtár adta lehetőségeket. H. Á. A városi tanács utolsó testületi ülése Szeptember 21-én 15 órára hívták össze az 1985-ben megválasztott tanácstagokat. Az utolsó tanácsülésen a tanácstagokon kívül csak elvétve jelent meg egy-egy párt képviselője. A napirendi pontok közül csak néhány érdekesre hívnám fel a figyelmet. Száraz István tanácstag - a Dunamenti EgyesülésMgtszelnöke - 1 millió 300 ezer Ft tanácsi támogatást kért a cseresznyéspusztai villany- és vízgondok enyhítésére. A testület úgy foglalt állást, hogy a cseresznyési embereknek is joguk van a jó ivóvízhez és az igényeket kielégítő villamos energiához, ezért meg kell rendelni a Dédásznál ezeket a munkálatokat. Foglalkozott a testület a Villany utcai piac kérdésével. Megállapították, hogy a piac szűk, ezért meg kell vizsgálni a bővítés lehetőségét. Ez eredményezheti azt, hogy a volt bölcsődeépületét szanálni kell és a könyvtárhoz csatolt volt Ruhaipari Ktsz irodaházánál átjárót nyitnának a piac felé. Mindkét kérdésben a megoldás már az új önkormányzatra hárul. Dr. Fehér Tibor tanácstag bejelentette, hogy körzetéből több száz aláírást tartalmazó ívvel rendelkezik, amelyen azt kérik, hogy a Lenin utca nevét Deák Ferencre változtassák meg. A testület egyhangúlag elfogadta és megszavazta, hogy a Lenin utcát ezután Deák Ferenc utcának nevezzék. Bencze János alezredes, tanácstag bejelentette, hogy 1990. november l-jétől a helyi alakulat megszűnik és az 1975-ben idejött honvédségi erők eltávoznak Paksról. A testület jegyzőkönyvben rögzíti s mond köszönetét az MN 2986. alakulat városért kifejtett tevékenységéért. Ezzel a testület ötéves ciklusa lezárult, de egy korszaknak is vége lett, melyet egy új korszak követ 1990. szeptember 30-án.- B -Erdei iskola Cseresznyésben A körzetesítéssel megszüntetett cseresznyési iskolába újra visszaköltözött az élet, ismét gyermekzsivajtól volt hangos szeptember közepén. A lakótelepi II. Számú Általános Iskola két osztálya, az 5/a. és 5/c. vert tanyát egy hétre, osztályfőnökük - Till Józsefné és Szabadi Jánosné - felügyelete alatt. Az erdei iskola gondolata már régebbi keletű, ám megvalósítására az idén került sor először. Az erdei iskola pedagógiai célja: a gyermekek szemét rá kell nyitni a természetre, keressen és találjon értelmes elfoglaltságot a természetben - környezetében. Tehát vissza a természethez! Az erdei iskolába kijutni nem könynyű, hiszen egy egész év munkájának megméretése után születik döntés, hogy melyik osztály mehet májusban egy hétre Cseresznyésbe. Most szeptembertől egy másik kísérletet is elkezdett az iskola. Az ötödikesek osztályfőnökükkel együtt töltenek egy hetet az erdei iskolában és itt próbálják meg megismerni az osztályfőnökök a gyermekeket és a gyermekek az osztályfőnöküket. Ottjártamkor nagyon vidám volt a társaság. Ám ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a matematika mellett lovaglási óra is szerepel a tanredben. Egyébként minden foglalkozás szorosan kapcsolódik a tananyaghoz, a természethez és az élethez. A pedagógusok szerint unatkozó gyermekkel nem találkoztak. Folyamatos közvélemény-kutatást tartanak, így pillanatok alatt megtudhattam, mi volt a legnépszerűbb program. Első helyen áll a vadászélmény-beszámoló, az ékszerteknősről tartott előadás és az uszodai program. Az említett előadásokat a szülők tartották, így az említetteken kívül volt csillagászat, számítógép-ismeret, búvárfelszerelés-bemutató, vadászat és horgolás-kötés. Példamutatóan dolgoztak együtt a szülők és a tanárok, a gyermek érdekében. Ezt a szoros kapcsolatot kellene megőrizni az erdei iskola bezárása után is, természetesen a gyermekek érdekében.- béri -PAKSI HÍRNÖK 4 1990. OKTÓBER 16.
