Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-16 / 20. szám
A paksi zsidók története (részlet) A XVTII. század végére tehát egy kialakult s a közösségi élet minden igényét és szükségletét kielégíteni képes zsidó község él Pakson. Van világi és hitéleti feje, bírája és rabbija, 1788 óta II. József császár redeletének eleget téve, iskolája s nemcsak földesuraitól, hanem a megyei hatóságoktól is elismert temetője Pakson. Fizetni képes mindazokat a személyeket, kántort, metszőt, tanítót, kórházgondnokot, kisbírót, templomi s községi szolgát, akik nélkülözhetetlenek a közösségi élet vitelében. S mindezek mellett még betegeinek kórházi ápolásáról is gondoskodik, a zsidó község keretén belül. S hogy életük meglehetősen vidám lehet, arra utal a lakodalmi mulattató, s muzsikusok jelenléte. A szervezett községi életre nézve képet nyújt a paksi zsidó község 1781-ben kelt privilegiális levele fóldesuraitól. Grünvald Fülöp előadásában, az alábbiakban ismertetjük. Az oklevél német szövegéből arról értesültünk, hogy már az okmány aláíróinak ősei ingyen bocsátották a község rendelkezésére a szükséges telket zsinagóga, furdőház, kórház és temető részére. Az 1777-ben dühöngött tűzvész idején elpusztultak az iratok, azért szükségessé vált a privilégiumok újabb megerősítése. Nyolc pontba foglalják a községgel való megállapodásukat. Telket engedélyeznek új templom építésére, melyet a zsidók a maguk költségén - a bemutatott építőmesteri terv szerint - felépíthetnek, hogy ott szertartásaikat - törvényük szerint - elvégezhessék. A zsinagóga, a kórház, a fürdő és a temető, úgy mint eddig, egészen a zsidóságé. Ha ezek az épületek elpusztulnának, joguk van a régi telkeken azokat újból felépíteni. A szüretelt és vásárolt borukat a zsidókocsmákban árusíthatják, ezeket tetszésük szerint árendába adhatják. A község bíráját engedély nélkül megválaszthatja a taMemóriám esik esik az eső bolondoknak való idő ez: ujjaim monoton dobolnak az asztal lapján az eső meg csak mossa az ablakokat mossa a földeket tisztára mossa a világot arcomat szégyentől lobogó arcomat föld alatt élek akár a giliszták akár a mosolygó kavicsok gyökerek, csontok között akár a hanyattvágódott katonák László-Kovács gok többsége, de a megejtett választás az uraság megerősítésére szorul. A rabbi, a zsidóbíró és az esküdtek alkotják az elsőfokú bíróságot zsidónak zsidó elleni perében. A hozott ítéletet joguk van végrehajtani akár kényszereszközökkel is. Ha helybeli mészárosok nem látják el őket elegendő kóser hússal, akkor ők maguk gondoskodhatnak hússzükségletük kielégítéséről. Mivel az itt lakó zsidók, ők és elődeik, nagy költséggel, amely a 8000 rénes forintot meghaladta, eddig már kétszer felépítették zsinagógájukat és most harmadszor építik, ezért senki sem telepedhet a zsidó községbe annak engedélye nélkül, amíg avval egyezséget nem köt. Ez a kiváltságlevél tette lehetővé, hogy a zsidóközség fölépíthette azt a templomát, mely még mai napig is fennáll. Az akkori kor szokása szerint középen négy oszloppal, melyek a boltozatot tartják. Ez az a templom, amelyre a paksi zsidók történetének első mondatában utaltunk. A fasizmustól elszenvedett üldözések folytán beállott elnéptelenedés következtében eredeti funkcióját már nem volt hivatott betölteni. így alakult át a „könyv népének” temploma könyvtárrá, a könyv szentélyévé. (Forrás: Schweitzer József és Szilágyi Mihály: A Tolna Gyula megyei zsidók története 1867- ig. Bp., 1982. 1990. OKTÓBER 16. 3 PAKSI HÍRNÖK