Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-26 / 8. szám

Testvérvárosi kapcsolatból - üzleti kapcsolat Kábelt gyártunk az Audihoz Holló Zoltán a minőséget ellenőrei A szerelőcsarnok egyik oldala A testvérvárosi kapcsolat felvéte­lekor a delegáció tagjai között volt az Audi gyár képviselője, aki magá­val hozta a gyárnak dolgozó Elek­­trometal cég képviselőjét is. Erről az induló kapcsolatról faggattam Csibi Ambrust, a költségvetési üzem vezetőjét.- Az Audi név mindenki előtt is­mert, ám az Elektrometal már ke­vésbé. Milyen cég ez? Cs. A.: Az Elektrometal egy csa­ládi vállalkozás és több irányú tevé­kenységet végez Ingolstadtban. Többek között az éves termelésé­nek 1/3-át az Audi autógyárnak ké­szített kábelek jelentik. Nyugat-Európában az autópia­con igen kiélezett helyzet van és az autógyárak igyekeznek leépíteni azokat a főleg manuális munkaigé­nyes tevékenységeket, amelyek ná­luk ma már megfizethetetlenek, vagy olyan költségesek, amit a piac az autó áraiban nem ismer el. Ide sorolható a személykocsik elektro­mos kábeleinek szerelése. Az Elektrometal, mint az Audinak az egyik beszállítója kapta feladatul ennek a terméknek a legyártását. A cég szétnézett Európában és úgy döntöttek, hogy nem Portugáliában vagy Spanyolországban próbálkoz­nak, hanem Magyarországon. Ugyanis az előbb említett két or­szágban közel azonos szinten van a munkaerő ára és költsége. Mellet­tünk viszont az szólt, hogy a szállí­tási költségek jóval kisebbek.- Mikor kezdték a konkrét tár­gyalásokat? Cs. A.: Az Elektrometallal 1989 októberében volt az első tárgyalás, majd decemberben újra asztalhoz ültünk. Decemberben már abban is megállapodtunk, hogy 1990 feb­­ruáijában 4 fős stábot küldünk ki és ők megkezdik a betanulást. Közben fokozott ütemben elkezdődött a szerelőcsarnok építése, amely 450 m2-es alapterületű. A négy fős cso­port vezetője Holló Zoltán lett, akit a PAV-tól vettünk át kölcsön mun­kavállalóként. Innen aztán gyorsan pörögtek az események: megérke­zett a gyártóasztal prototípusa és egy 200 darabos próbarendelés. Mi legyártottuk a gyártóasztalokat és jó minőségben sikerült összeszerelni a 200 db kábelt is.- Milyen munkaerőre volt szük­ségük és honnan szerezték őket? Cs. A.: A 200 db-os próbarende­lés legyártásáig belső átcsoportosí­tással oldottuk meg a feladatot. Mi­vel a próbagyártások sikerültek, az Elektrometal biztos partnert lát bennünk, így a megrendeléseit fo­kozatosan emeli. Jelenleg már egy 1400 darabos megrendelésünk van, és ezen belül a munkafázisok szá­mát is gyarapítja. Ennek a követel­ménynek viszont már csak úgy tudtunk megfelelni, ha új mun­kaerőket alkalmazunk. Eddig 16 fő női munkaerőt vettünk fel. Terveink szerint az üzemcsarnok kapacitása 50 fős létszámot tud majd foglalkoztatni, két mű­szakban.- Milyen képzettségű emberekre van szükségük? Cs. A.: Nincs képesítéshez kötve, hiszen itt az üzemben tanulják be a munkafázisokat. Természetesen csak női munkaerőt tudunk al­kalmazni és ez bizonyos mértékben enyhíti a nők már régóta meglévő munkavállalási gondjait. Tehát a betanulási időszakban vagyunk és a felfejlesztés elején. A keresetről pontosan még nem tudok nyi­latkozni, de biztosan magasabb lesz a hasonló fizikai megterhelést jelentő más üzemek béreinél.- BM -Hangverseny A meghívó a r. k. templomba invitált március harmincadikára, zenés nagyböjti áhítatra. A Megváltó hét szava a keresztfán c. Haydn mű­vet a budapesti Haydn vonósnégyes adta elő (köz­tük Földesi Lajos madocsai származású zeneaka­démiai tanár). A művet 1785-ben eredetileg zenekarra kompo­nálta a szerző, később írta át vonósnégyesre, majd oratóriummá is átdolgozta. A virtuóz előadás keltette zenei áhítatot fokozta Sziládi Ferenc paksi káplán elmélkedése, melyet Krisztus szavaihoz fűzött. 1990. ÁPRILIS 26. 7 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom