Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-26 / 8. szám

Gyógyító víz Gyapán? Az orvoskúti kápolna A száj hagyomány szerint 1885-ben egy Meleg Mária nevű lánynak há­romszorjelent meg a Szűzanya a gya­­pai kápolna mögötti forrásnál. 1886-ban kegyhellyé nyilvánítot­ták és zarándokok jártak a forráshoz és a kúthoz. A kút vizétől csodás gyó­gyulások történtek. Az utolsó ilyen gyógyulás, amelyre még emlékeznek 1949-ben történt. Németkéren 1948- ban született egy gyermek, akinek a testén kiütések és kétségbeejtő elvál­tozások keletkeztek, ha tejes vagy to­jásos ételt evett. Az orvos nem tudott segíteni, hanem házi gyógyszert aján­lott. A szülők ekkor felkeresték a ja­vasasszonyt, aki akkor 80 év körüli le­hetett. Ő küldte a szülőket a gyapai gyógyforráshoz ezzel a szöveggel: „De ha csak hisznek a Szenthárom­ságban”. Tehát a Szentháromság nevében kellett mosni a gyermek testét az Or­voskúti forrás vizében. Rá egy hétre, Szentháromság va­sárnapjára a gyermek meggyógyult. Ez a szájhagyomány ma is él váro­sunkban és Sárszentmiklóson is, hi­szen az itt élő Szél Sándor üzente meg Kém János paksi lakosnak - za­rándoktársának - hogy ezt a volt za­rándokhelyet újítsa fel, és akkor a fe­lesége meggyógyul. Az üzenet termékeny talajra hul­lott, Kém János a Paksi Állami Gaz­daság gyapai kerületében gépi segít­séget is kapott az Orvoskút tisztításá­hoz. A forrásnak már csak a medre maradt meg, ám a tótban még van víz. Tisztításkor még aknát is emeltek ki az iszapból - szerencsére nem rob­bant fel. A tisztítás után április l-jén a né­metkéri plébános úr közreműködé­sével ismét felszentelték a tótat. Kern János felesége azóta forralás nélkül issza a kút vizét, ettől remélve gyógyulását. Tervük, hogy ismét zarándokhely­­lyé emelik a gyapai Orvostótat és az orvoskúti kápolnát. Jelenleg annyi a kérésük, hogy ke­rítsünk nekik templomból kiselejte­zett padokat. Beregnyei A letakart kút és környéke Költészet napja ’90 A költészet napját - április 11-én - a városi könyvtárban a hajdan fia­tal paksi költőkként ismert, azóta felnőtt költők, irodalmi estjével ünnepelték. Családtagok, barátok, közeli is­merősök gyülekeztek, hogy meg­hallgassák a vendégeket. Bevezetőt Csányi László szek­szárdi író, a Dunatáj felelős szer­kesztője mondott. Szólt a költészet szerepéről, s a költők feladatáról hangsúlyozva azt, hogy minden költő jelentős a maga helyén és idejében még akkor is, ha nem nő Arany Jánosig. A vendégek: Oláh Zoltán, Kuti Horváth György, Szarka József, Tóth Attila és Karsai Richárd 10 év óta többször mutatkoztak be írá­sukkal a városi könyvtárban. Azóta ketten önálló kötettel je­lentkeztek (Kuti Horváth György: A lélek húijain, 1985. és Oláh Zol­tán: Verssortüzek, 1989.). A töb­biek írásait rendszeresen olvashat­juk a helyi és a megyei lapokban, sőt irodalmi folyóiratokban is. Oláh Zol­tán Szigetszentmiklóson él, szellemi szabadfoglalkozású; Kuti Horváth György és Szarka József Pakson él és dolgozik, Szarka József önálló kö­tet kiadását tervezi. Tóth Attilának pillanatnyilag a legfontosabb, hogy sikeresen vé­gezze el a szombathelyi főiskolán a magyar-könyvtár szakot, Karsai Richárd pedig a pécsi TIT-nyelvis­­kola német tagozatán végez hama­rosan és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem magyar-né­met szakára készül. A költészet napi irodalmi esten a szerzők maguk mondták-olvas­­ták fel verseiket, a megzenésítette­ket pedig gitár- és fuvolakísérettel Wolf Attila (szabadfoglalkozású), Czibók Virág (konduktornak ké­szül) és Cseszárik László (jelenleg katona) polgári életében a kapos­vári Csiky Gergely Színház mun­katársa adta elő. A hangulatos irodalmi program éjszakába nyúló baráti beszélgetés­sel folytatódott. A meghívottak jelezték, hogy örömmel küldenek verset a Paksi Hírnök II. évf. 6. számában meg­hirdetett paksi antológia számára. HÁ. I. Mátyás király és a Paksyak Mátyás Kolozsvárott született 1443-ban, és 1490-ben halt meg Bécsben. Most, halálá­nak 500 éves évforduló­ján élete néhány jelen­tősebb epizódját eleve­nítem fel. Visszaemlé­kezésem zömét a Rátó­­tiakkal való kapcsolatai­nak szentelem, melyek minket paksiakat köz­vetlenül érintenek. Mátyás király uralkodása idején a Paksy család közül II. Paksy László emel­kedett a legmagasabb közhivatali méltó­ságra mint királyi tárnokmester és két éven át Lábatlan Jánossal mint Erdély vaj­dája. Paks környékén éppen I. Mátyás király kormányzása idején szabadultak fel nagy eladományozható birtoktestek. Ugyanis 1477-ben a vidékünkön is nagybirtokos főúr, Maróthy Mátyus, utód nélkül halt meg és a felbecsülhetetlen nagyságú birtoka a koronára szállt vissza. I. Mátyás királynak így volt miből jutal­maznia udvari környezetének tagjait, kö­zöttük igen kedvelt emberét, II. Paksy Lászlót is. II. Paksy László nagy szolgálatokat te­hetett a királynak, hogy a Maróthy-juss­­ból hatalmas birtoktesteket kapott. Nemcsak a madocsai apátság és a hoz­zá tartozó javadalmak (Hada, Gyűrűs, Őrs, Kanacs, Bikács stb.) tulajdonosa lett, hanem azokavolt Maróthy-birtokok is rá­szálltak, amelyek a Dunajobb partján Tol­­nától - Dunaföldvár, Dunakömlőd és más kisebb megszakítással - széles sávban húzód­tak Budáig, majd Vi­­segrádtól Esztergo­mig; a bal parton Kalo­csától Csepelig. Kezé­re szállt a Száva menti Orbas és Pozsega. me­gye, szerte az ország­ban pedig 100 további falu és puszta. II. Paksy László tekintélyére utal, hogy támokmes­­teri kinevezését I. Mátyás király birtokköz­pontjára, Gyapa faluba címezte, és hogy 1458-ban majd ezt követően többször is Pakson tartották a partikuláris (részleges), il­letve a teljes vármegyei közgyűléseket. II. Paksy Lászlónak több oklevelét is őriz­ték a felvidéki Bánfa város levéltárában. Az ő idejében telepedtek le Pakson a ferences szerzetesek, akik számára n. Paksy László építtette a vidék legszebb és legnagyobb gót stílusú kőtemplomát és kolostorát. E templom tornyának alapjára épült 1901-ben a mai bazilika tornya is. Kétségtelen tehát: I. Mátyás királynak köszönhetjük, hogy a Paksy nemzetség a középkorban már felvirágzott és utódait a királyok a 150 éves török megszállás után is elismerték e hatalmas birtok jogos tulajdo­nosainak. Mi paksiak azonban mindenképpen há­lásan adózunk emlékeinek 500 év távlatából is. Hiszen ő teremtette meg a Paksy család több évszázados virágzásának vagyoni alap­jait II. Paksy László támogatásával. Dr. Németh Imre helytörténész PAKSI HÍRNÖK 4 1990. ÁPRILIS 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom