Lengvári István (szerk.): Pécsi Egyetemi Almanach 1. 1367-1950 (Pécs, 2015)
A középkori pécsi egyetem tanárai
A középkori pécsi egyetem tanárai Az első magyar egyetem 1367. szeptember elsején nyitotta meg kapuit a középkori Magyar Királyság egyik kiemelkedő kulturális centrumában: Pécsett. A rövid ideig működő felsőoktatási intézmény történetéről, működéséről - amelyet a korszakban az általános gyakorlatnak megfelelően studium generalenak neveztek - meglehetősen kevés információval rendelkezünk, ezért sok esetben csak hipotézisek felállítására van lehetőségünk. A kedvezőtlen forrásadottságok következtében a középkori pécsi egyetem tanárai közül alig néhányat ismerünk, sőt több személy vonatkozásában csupán óvatos feltételezéseket fogalmazhatunk meg. Galvano Bettini de Bononia Az egyetem professzorai közül a bolognai származású kánonjogász, Galvano da Bologna a legismertebb. Felsőfokú tanulmányait Padovában végezte, ahol kánonjogi doktorátust szerzett (1361), majd a következő években a padovai egyetem kánonjog tanáraként tevékenykedett. Galvano első alkalommal 1371 szeptemberében tűnt fel a magyar ügyekkel kapcsolatos forrásokban. Ekkor XI. Gergely pápa (1371-1378) levelében arra szólította fel, hogy barátjával, Koppenbachi Vilmos pécsi püspökkel (1361-1374), a pécsi egyetem kancellárjával együtt törekedjenek az I. (Nagy) Lajos magyar király (1342-1382) és IV. Károly német-római császár (1346-1378) közti béke megteremtésére. Egy évvel később pedig Bachensteini Albert pécsi kanonok társaságában tárgyalt a magyar király diplomatájaként Avignonban a Szentszékkel. Az uralkodó diplomáciai testületének tagjaként tehát egyházjogi ismereteit a magyar király képviseletében (is) kamatoztatta. Fontos kiemelni, hogy ekkor a magyar diplomáciában foglalkoztatott szakemberek a királyi kápolna (capella regia) és a titkos kancellária (concellaria secreta) szervezetéhez tartoztak, amelyek élén Vilmos pécsi püspök állt kápolnaispáni és titkos kancellári minőségben (1358-1374). Az említett főpap kiemelkedő szerepet játszott az első magyar egyetem létrehozásában, székhelyének kiválasztásában, valamint a professzorok javadalmazásában, amely - többek között - abból a felismerésből fakadt, hogy az eredményes diplomáciai missziók elvégzéséhez nélkülözhetetlen szakemberek képzése egy hazai intézmény felállítását igényli. A 11. század eleje óta magas színvonalon működő székesegyházi iskolára támaszkodó új egyetemen az alapképzést nyújtó facultas artium mellett a legnagyobb hangsúlyt a jogi kar felállítására helyezték, ugyanis a korszak diplomatái számára mindenekelőtt a kánonjogi ismeretek voltak nélkülözhetetlenek. (Pécsett a teológiai fakultást nem állíthatták fel, az orvosi kar működésére vonatkozóan pedig nem rendelkezünk adatokkal.) Vilmos püspöknek egy elismert itáliai kánonjogászt sikerült Pécsre csábítania az említett Galvano Bettini személyében, aki az 1370-es évek elején kapott katedrát a Mecsek alján. 1372. szeptember 30-án kelt XI. Gergely pápa bullája, amelyben megerősítette Galvano professzori javadalmazását. Pécsi működéséért fejedelmi ellátásban részesült, ugyanis évi 300 ezüstmárkát (ez hozzávetőlegesen 600 aranyforintnak felelt meg), Ürög falu tizedét (amely 70 forintot tett ki), valamint a városban egy lakást kapott. Tekintve, hogy nyugat-európai kollégáinak oktatásból származó éves bevételei átlagosan nem haladták meg a 100 forintot, európai összehasonlításban ő volt 11
